Tovább erősödött és lassan elérheti a pozitív tartományt a K&H kkv bizalmi index, ami idén az első negyedévben 3 pontos emelkedést követően jelenleg mínusz 4 ponton áll. A pozitív változás annak köszönhető, hogy a közterhek és a vállalati hitelkamatok változásában kedvezőbb fordulatra számítanak a cégek. A várakozásokban azonban hatalmas a különbség cégméret szerinti bontásban: a mikrocégek a negatív tartományban rekedtek, míg a középvállalkozások több mint 25 pontos ugrást követően már erősen pozitívan látják az előttük álló egy évet.
A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index az első negyedévben újra erősödött, mínusz 7-ről mínusz 4 pontra.
„Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a gazdaság, így a vállalkozások is lassan, de fokozatosan alkalmazkodnak a magasabb energiaárakhoz és az inflációhoz, ám a növekedés várhatóan idén még visszafogott marad. Ezt mutatja a K&H kkv bizalmi index is, ahol a mostani elmozdulás hátterében az áll, hogy a cégek a közterhek és a vállalati hitelkamatok következő egy évi alakulását jóval kedvezőbben látják. A növekvő adókkal és járulékokkal számoló cégek aránya két negyedév alatt 59 százalékról 49 százalékra csökkent. A vállalati hitelkamatoknál pedig azt látjuk, hogy fordulóponthoz érkeztek a vállalkozások. Az elmúlt két évben ugyanis folyamatosan növekvő kamatokkal terveztek, ami 2022 harmadik negyedévében érte el a csúcsot az index történetében. Ekkor 5,5 százalékos kamatnövekedést valószínűsített a szektor. Azóta viszont enyhültek a várakozások és ez az érték 2,5 százalékra mérséklődött” – részletezte az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.
A K&H kutatása rávilágít, hogy a várakozások nagymértékben függenek a cég méretétől és tevékenységétől. Jelenleg a mikrovállalkozások látják a legborúsabban a következő 12 hónapot (mínusz 11 pont), a kisvállalkozások ennél jóval derűlátóbbak (mínusz 1 pont), míg a középvállalkozások erősen a pozitív tartományban (23 pont) vannak, az előző negyedévhez képest mért 26 pontos javulás után. Ekkora eltérés a kutatásban vizsgált legkisebb és legnagyobb cégek várakozásai között legutóbb 14 évvel ezelőtt, 2009-ben volt, amikor ezek az értékek mínusz 22 és 14 pont voltak.
A középvállalkozások általában optimistábban látják a következő egy évet, mint a kisebb cégek, a mostani kiugró változás hátterében pedig feltehetően az áll, hogy jelentős részük feltételez javuló versenyhelyzetet és a közterhek alakulásában is kedvezőbb fordulatra számítanak.
Az ágazatok közül az ipar és a kereskedelem véleménye szinte alig változott az előző negyedévhez képest (mínusz 7 pont), a szolgáltató cégek ennél jóval bizakodóbbak, várakozásaik mínusz 7-ről mínusz 1 pontra javultak. Továbbra is egyedül a mezőgazdasági vállalkozások mondhatók még éppen csak pozitívnak (1 pont), ám a várakozásaik két éve csökkenő pályán mozognak. Amennyiben ez tovább folytatódik a következő negyedévekben, hosszú idő óta először léphet át a negatív tartományba az agrárium. Mindeközben a többi ágazatnál trendszerű javulás látható, igaz, esetükben a negatív tartományon belül.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.