A közösségépítés prioritás marad a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezeténél

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége 2026-ban is országjárásra indult, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken került sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választottak. Az országjárás utolsó állomását a Veszprém Vármegyei Szervezet rendezvényén Veszprémben tartották 2026. április 28-án – írja a vosz.hu.

Sótonyi Mónika, Veszprém MJV alpolgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy nagyon erősek a helyi kis- és középvállalkozások, ahogy jól működnek nemzetközileg elismert nagyvállalatok is. Ez a nagyon színes paletta egyfajta gazdasági stabilitást és jövőképet ad a fejlődéshez. Hangsúlyozta, hogy a VOSZ tagvállalkozásai mindig rugalmasak, nyitottak voltak az együttműködésre, ami különösen fontos a mai kiszámíthatatlan világban. Az önkormányzat új szolgáltatásokkal a jövőben is feladatának tekinti a partneri támogatást, igyekszik segítséget nyújtani a beruházások megvalósításához, új munkahelyek létesítéséhez. „Arra kérjük és bíztatjuk a VOSZ-t, hogy változatlanul legyen tevékeny szereplője az együtt gondolkodásnak, mert így egymás mecénásai és támogatói lehetünk” – fogalmazott Sótonyi Mónika.

Eppel János, a VOSZ elnöke a 2022-2026. közötti stratégia eredményeiről és a 2031-ig szóló tervekről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy lezárták azt a négyéves ciklust, amely szerinte a Szövetség történetének legsikeresebb időszaka volt, s amelynek során a hagyományos működési modellt dinamikus, több lábon álló szervezeti struktúra váltotta fel. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis- és középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete.

A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül szakmai csoportonként lehet legjobban meghatározni azt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.” A hagyományok ápolása mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős fejlődési programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazta meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. 2022-től 21 ezerről 25 ezerre bővült napjainkra az aktív és regisztrált tagok száma, a társszervezetekkel együtt pedig 65 ezer vállalkozást képvisel a Szövetség. Felkarolták a Kárpát-medencei magyar vállalkozók ügyét is, mintegy 7 ezer Kárpát-medencei vállalkozóval működnek együtt. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ szerepet vállal, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve.

Felhívta a figyelmet, hogy a Covid-járvány óta már a harmadik energiaválság nehezíti a gazdaság működését. A VOSZ-nak azonban mindenre van válasza, így az energetikai kérdésekre is. A nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. A csoportos energiabeszerzés technikai folyamatában ezekre figyelnek: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Strukturált módon árversenyre kell kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár 10-45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit. A vállalkozásokat arra kívánják ösztönözni, hogy alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget. A mintaprogram Debrecenben már elindult 2026. március 11-én.

Már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái – erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi üzleti központ, találkozóhely lesz.

A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek: Európai Kereskedelmi Szövetség, IOE, Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.

A VOSZ az elmúlt négy évben a korábbi erős alapokra és értékekre építve, egy teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködő feladatát jól betöltő Szövetségként működik. Az elnök kitért a társadalmi szerepvállalásra is. A Prima Primissima díjrendszer és a vármegyei Prima díjak továbbra is a szervezet presztízsprogramjai közé tartoznak, erősítve a vállalkozói és kulturális közösséget, emellé csatlakozott a VOSZ Páholy, valamint a VOSZFeszt is. A Magyar Vállalkozók Napja, minden év decemberének első péntekén, immár jeles napnak számít.

„Most is fontos szerepük van a vállalkozóknak, a VOSZ mindig a vállalkozók oldalán áll, a vállalkozók azonban nem mindig ismerik fel, hogy saját maguk tudnak legtöbbet tenni a saját sorsukért, és nem kívülről kell várni a megoldást. Abban bízunk, hogy az Európai Unióval való jobb együttműködés és a források hazahozatala nem csak a lelki állapoton javít, hanem a beruházások növekedését is elősegíti” – összegezte Eppel János.

Kenyeres László, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettesea magyar gazdaság helyzetét és kilátásait elemezte interaktív prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három évnyi gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. Ezért már 2026-ban valamilyen szintű gazdaságpolitikai fordulatra lesz szükség, ráadásul annak ismeretében, hogy ma hatalmas verseny folyik az új beruházásokért, a vállalkozásfejlesztési forrásokért a feldolgozóipari alapú magyar gazdaságban. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára. Az Intézet 2026-ra 3,5-4,0 százalék közötti inflációt, és legfeljebb 1,5-2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál – a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében 1,7 százalékra szállította le idei GDP növekedési prognózisát. Az Egyensúly Intézet várakozása szerint idén nőni fognak a beruházások az alacsony bázis, az EU-s források gyorsuló beáramlása, az aktiválásra kerülő nagyberuházások és a külföldi működőtőkebefektetések révén. A reálbérek emelkedése szintén a fogyasztás gyorsulásához vezet. A VOSZ új szolgáltatásaként a helyi vállalkozásfejlesztési irodákban elérhetőek lesznek a havonta frissülő országos, területi és vármegyei gazdasági adatok, amelyek segíthetik a tervezést, a munkát. Megemlítette, hogy meghatározó hivatkozási alap lett a gazdasági döntéshozóknál a vállalkozók üzleti hangulatát negyedévente feltérképező VOSZ Barométer, amely idén már nem csak a VOSZ tagvállalatok megkérdezésével készül. „A VOSZ Barométer hosszú idő után az idei első negyedévben optimista tartományba került, ez nyilván mutat valamifajta átrendeződést a hosszútávú várakozásokban” – fogalmazott Kenyeres László. Veszprém vármegyével kapcsolatban megjegyezte, hogy nagyon jók a foglalkoztatási adatok, tavaly a 15-64 évesek körében 78,4 százalék (!) volt, s 2025 egyik negyedévében sem volt 4,0 százaléknál magasabb a munkanélküliség. Ugyanakkor a tavalyi nettó átlagkereset (435 ezer forint) elmaradt az országos átlagtól (487 ezer forint). A vármegyének nagyjából 60 ezres vállalkozói köre van, a mezőgazdaságban a vállalkozások 18, míg az építőiparban 11 százaléka dolgozik, egy év alatt ugyanannyi cég szűnt meg, mint amennyi alakult.

Vörös-Gubicza Zsanett, a VOSZ Szolgáltatásfejlesztési és Projekt igazgatója ismertette a VOSZ MultiMentor beszállítói pilot programját, amely Hajdú-Bihar, Zala és Pest vármegyében is elindult a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a „Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal” szemléletet követve. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés három fő pillére a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel. A VOSZPort digitális platform fejlesztése folyamatos, idén további új elemekkel bővül majd. mint mondta, nagyon sok, energetikával kapcsolatos kérdéssel keresik meg őket a vállalkozók, ahogy fontos terület a fenntarthatóság, az ESG, a GDPR és a munkaerőközvetítés is. „A VOSZ országos szinten minősített partnerhálózatot alakított ki, az a cél, hogy helyi szinten is legyenek olyan partnereink, akiket jó szívvel ajánlunk egy-egy szolgáltatás igénybevételére” – hangsúlyozta.

A vállalkozói fórum után megtartották a Veszprém Vármegyei Szervezet beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Gazsi Attila vármegyei elnök bejelentette, hogy nem jelölteti magát újra, mert egyre több az országos feladata. Egyben megköszönte a vállalkozóknak a sok éves munkát és támogatást. Mint mondta: az új elnöknek és elnökségnek a jövőben jobban be kell vonnia a munkába Veszprém mellett a pápai, ajkai és várpalotai vállalkozókat. A közösségépítés fontos területének nevezte, hogy több közös rendezvényt kell szervezni. Természetesen nem szakad meg a kapcsolata a vármegyével, mint ígérte: az országos szervezetben dolgozva még többet tud majd tenni a kapcsolatok erősítéséért. Gazsi Attila a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete elnökének eddigi helyettesét, Czuppon Gergőt javasolta, aki beszámolt a tavalyi munkáról. Gazsi Attila munkáját a VOSZ országos elnöksége nevében Eppel János köszönte meg.

Czuppon Gergő elmondta, hogy 2024 végétől vállalt igazán aktív operatív szerepet a vármegyei szervezetnél, különösen a közösségépítésre helyezve a hangsúlyt. Ezek fontos része, hogy negyedévente teltházas, tudásalapú vállalkozói fórumokat tartottak. 2025-ben a tagok száma 280-ról 381-re nőtt, a szeptemberben alakult Női Vállalkozói Szekció vármegyei csoportjában a 12 tag helyett ma már 28-an dolgoznak. Előbbi létszámát idén évvégére 400-ra utóbbiét 50-re kívánják növelni. Kiemelte, hogy tavaly év vége óta közös irodában dolgozik az SZKP és a VKF. A vállalkozásfejlesztési irodában célul tűzték ki az értékesített szolgáltatások erősítését, nagyvállalatok bevonását, valamint információs HUB létrehozását. Terveik szerint 2027-től önfenntartó lesz a Prima-gála.

Zártkörű tisztújító közgyűlésen 5 évre Czuppon Gergőt választották a vármegyei szervezet elnök-küldöttének. Végül megválasztották az elnökséget, illetve a vármegyei küldötteket. Küldöttek: Czuppon Gergő, Gazsi Attila, Gaál Mariann, dr. Lippert Róbert, Krámli Balázs. Pótküldöttek: Harazin Tibor, Hédl Sándor, Reisinger Győző.

(A fotón balról: Eppel János, Gazsi Attila és Czuppon Gergő)