A kkv-knak több ösztönzőre lenne szükségük a fenntarthatóság javításához

A kkv-knak több ösztönzőre lenne szükségük a fenntarthatóság javításához
2023. 06. 27., 18:51

Az európai kis- és középvállalkozások a döntéshozóktól várnak támogatást ahhoz, hogy működésüket fenntarthatóbbá tegyék – derül ki az SDA Bocconi kutatásából, amelynek első eredményeit az ENSZ mikro-, kis és középvállalkozások napján, június 27-én tették közzé.

A felmérés a Generali SME EnterPRIZE projektjének keretében készült, amely a biztosítótársaság kiemelt kezdeményezése a fenntarthatóság kultúrájának előmozdítására az európai kkv-k körében. A kutatásban 9 európai ország több mint 1200 kkv-vezetőjét és tulajdonosát kérdezték meg.

A válaszokból kiderült, a kkv-k elsősorban azt várják a döntéshozóktól, hogy nyújtsanak adókedvezményeket a fenntartható termékek és szolgáltatások népszerűsítése (73 százalék) érdekében, emellett az Európai Unió által a zöld átmenet finanszírozására nyújtott támogatások növelését (67 százalék), valamint az oktatás és a kapacitásépítés ösztönzését (63 százalék) is sürgetik.

Egyre több tényező akadályozza a fenntartható üzleti gyakorlatok megvalósulását

A megkérdezett kis- és középvállalkozások 59 százaléka szerint az energiaárak növekedése negatívan befolyásolja a fenntarthatósági törekvéseiket, míg 58 százalékuk az inflációt említette ennek okaként.

Emelkedett azon kulcsfontosságú területek aránya, amelyeken jelentős akadályok hátráltatják a kkv-kat a fenntartható üzletmenetre való átállásban. A vállalkozások több mint 50 százaléka jelezte, hogy a szabályozói intézményi háttér hiánya és a bürokrácia akadályozza erőfeszítéseiket, ez az arány 2022-höz képest megduplázódott. A kkv-k 49 százaléka emelte ki az állami ösztönzők hiányát, szemben a tavaly mért 28 százalékkal. Ezen kívül évről évre jelentősebb problémaként rajzolódik ki a válaszokból az egyértelmű jogszabályi keretek hiánya és a vállalaton belül rendelkezésre álló készségek és kompetenciák hiányosságai is.

A fenntartható kkv-k ellenállóbbak a külső sokkhatásokkal szemben

A felmérés arra is rámutatott, hogy a fenntarthatósági tervvel rendelkező vállalkozások 52 százaléka tudott profitálni a NextGenerationEU (az Európai Unió több mint 800 milliárd eurós ideiglenes helyreállítási eszköze) alapokból érkező forrásokból, míg a fenntartható üzleti gyakorlatot mellőző vállalkozások körében ez az arány csupán 20 százalék volt.

Azok a cégek, amelyek a legjobban kidolgozott fenntarthatósági terveket követték – vagyis külön figyelmet fordítottak a munkavállalói jóléti kezdeményezésekre, a közösségi szerepvállalásra és az olyan, környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekre, mint például a körforgásos gazdaság, az energiahatékonyság és a dekarbonizáció – ellenállóbbnak bizonyultak a külső piaci kihívásokkal, például az inflációval, az energiaárak emelkedésével vagy az ukrajnai háborúval szemben is.

Az is jól látható, hogy a fenntarthatóságra összpontosító vállalatok nem csupán környezeti hatás szempontjából teljesítettek jobban (82 százalék), de nagyobb ügyfél-elégedettséget (75 százalék) értek el és a vállalati hírnévre (64 százalék) is pozitív hatással volt a felelős működés.

Marco Sesana, a Generali Csoport vezérigazgatója elmondta: „A kis- és középvállalkozások gazdaságunk valódi motorjaként kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyértelmű, hogy egyre több és újabb kihívás veszélyezteti a kkv-k fenntarthatósági erőfeszítéseit, ugyanakkor a cégek pontosan látják, hogy hogyan lehetne őket hatékonyan támogatni ezen akadályok leküzdésében – ebben pedig kulcsszerep jut a politikai döntéshozóknak Európa-szerte. A kutatás a fenntartható átmenet fontosságát is kiemeli: az ilyen szemlélettel működő kkv-k jobban teljesítenek a főbb üzleti mutatókban és nagyobb ellenállóképességgel rendelkeznek a külső sokkhatásokkal szemben. Az SME EnterPRIZE pályázat harmadszori meghirdetésével a Generali ismét megerősítette elkötelezettségét a kkv-k fenntarthatósági kultúrájának támogatása és fejlesztése mellett.”

„Kutatásunk rávilágít arra, hogy az európai vállalkozások az elmúlt években tapasztalt kihívások közepette is nagyfokú ellenállóképességet mutatnak, ha elkötelezettek és tudatosak a fenntarthatóság területén. Eredményeink azt mutatják, hogy a válaszadó kkv-k 43 százaléka már most is követ valamilyen fenntarthatósági stratégiát vagy éppen folyamatban van annak bevezetése. Ez a tavalyi felméréshez képest 3százalék-os, a 2020-as adathoz képest pedig 10százalék-os növekedést jelez” – mondta Francesco Perrini, a kutatást végző SDA Bocconi fenntarthatósági dékánhelyettese, az intézmény Fenntarthatósági Laboratóriumának tudományos igazgatója, a Bocconi Egyetem Menedzsment és Technológia Tanszékének professzora.

„Még inkább figyelemre méltó, hogy az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) stratégiák alkalmazása mellett szóló üzleti érvek ma már teljesen egyértelműek. Kutatásunk megerősíti, hogy az ilyen megközelítés mentén működő vállalkozások minden területen jobban teljesítenek. a megkérdezett kkv-k 82 százaléka számolt be környezeti hatásának javulásáról, míg 74százalék-uk a működési hatékonyság javulását említette. Ezen túlmenően a kkv-k 68 százaléka számolt be arról, hogy új piacra lépett, ami azt jelzi, hogy a fenntartható üzleti gyakorlatok követése egyre fontosabb az új szegmensek felé terjeszkedő vállalkozások számára”.

Magyarországon nőtt a fenntarthatósági stratégiával rendelkező kkv-k aránya

A megkérdezett német és olasz kis- és középvállalkozások több mint fele nyilatkozott úgy (55 százalék és 51 százalék), hogy már bevezette stratégiáját a fenntartható átmenet előmozdítása érdekében vagy a közeljövőben tervezi ezt a lépést. Portugália (49 százalék) és Ausztria (44 százalék) némileg lemaradva szintén az élmezőnyben szerepelt. A 43 százalékos európai átlagot képviselte Spanyolország, míg ez alatt teljesített Franciaország, Magyarország, Csehország és Horvátország.

A legtöbb, fenntarthatósági tervvel nem rendelkező vállalat a felmérés szerint Csehországban (46 százalék) működik, ezt követi Horvátország (44 százalék), majd Franciaország és Spanyolország (41 százalék). Az európai átlagot képviselte ezen a téren Ausztria 37 százalékkal, ennél Magyarország csak minimálisan tejesített rosszabbul (38 százalék). A legkevesebb „lemaradó” kkv Németországban (30 százalék), Olaszországban (33százalék) és Portugáliában (33 százalék) található.

2022-vel összevetve idén 2 százalékponttal nőtt Európa-szerte azon kkv-k aránya, amelyek már bevezették vagy bevezetni tervezik fenntarthatósági stratégiájukat. A legnagyobb előrelépés az előző évhez képest Olaszországban tapasztalható 14 százalékponttal, ezt követi Németország 8 százalékponttal és Magyarország 4 százalékponttal.

A többi országban csökkenést mértek: Franciaországban, Csehországban és Spanyolországban 3 százalékpontos visszaesést regisztráltak. Mivel Horvátország és Portugália esetében nem állt rendelkezésre 2022-es adat, a legutóbb, 2020-ban mért számokkal összevetve a Portugáliára vetített arány 13 százalékponttal nőtt, míg Horvátországé 6 százalékponttal csökkent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-18 14:44:41
Ana Ros, a Hisa Franko étterem séfje megtarthatta három Michelin-csillagját, a David Zefran séf által vezetett Milka étterem megtarthatta két csillagját, az egycsillagos éttermek száma pedig hétről nyolcra emelkedett Szlovéniában.
2024-06-18 14:40:00
A jövedéki törvény szerint a jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről, készletcsökkenéssel járó eseményekről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként – folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet. Az adóhivatal rövid közleményben tisztázta, hogy a nyilvántartással szemben támasztott elvárások, valamint a folyamatos vezetés fogalma a következőképp értelmezendők az ellenőrzési gyakorlatban.
2024-06-18 11:10:00
Az áprilisi 2,6 százalék után 2024 májusában 2,7 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban; a tagállami adatok 0,0 százalék és 5,8 százalék között szóródtak.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Ana Ros, a Hisa Franko étterem séfje megtarthatta három Michelin-csillagját, a David Zefran séf által vezetett Milka étterem megtarthatta két csillagját, az egycsillagos éttermek száma pedig hétről nyolcra emelkedett Szlovéniában.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS