A kiberbűnözők a támadások 90 százalékában a távoli asztal protokollal éltek vissza

2024. 04. 10., 10:10

A Sophos közzétette az aktív ellenfelekről szóló 2024-es elemzését, amely megállapította, hogy a kiberbűnözők a támadások 90 százalékában éltek vissza a távoli asztal protokollal (RDP-vel), amely egy általános módszer a távoli hozzáférés megoldására a Windows rendszereken. Ez volt az RDP-vel való visszaélések legmagasabb előfordulási gyakorisága azóta, hogy a Sophos a 2020-ra vonatkozó adatok alapján 2021-ben elkezdte közzétenni az aktív ellenségekről szóló jelentéseket.

A kívülről elérhető távoli szolgáltatások, például az RDP voltak a leggyakoribb vektorok, amelyek révén a támadók megszerezték a kezdeti hozzáférésüket a hálózatokhoz; 2023-ban az IR esetek 65 százalékában így törtek be először a rendszerekbe. Az aktív ellenfelekről szóló jelentések 2020-as megjelenése óta folyamatosan a külső távoli szolgáltatások jelentik a kiberbűnözők kezdeti hozzáférésének leggyakoribb forrását, és a védőknek ezt egyértelmű jelnek kell tekinteniük arra vonatkozóan, hogy e szolgáltatások kezelését prioritásként kezeljék a vállalatot érintő kockázatok kiértékelésekor.

„A külső távoli szolgáltatások szükséges, de kockázatos igények sok vállalkozás számára. A támadók tisztában vannak azzal, hogy ezek a szolgáltatások milyen kockázatot jelentenek, és aktívan törekednek ezek kihasználására a rajtuk keresztül megszerezhető javak miatt. A szolgáltatások szabadon elérhetővé tétele gondos mérleges és a kockázataik csökkentése nélkül elkerülhetetlenül kompromittációhoz vezet. Nem tart sokáig, amíg egy támadó megtalálja és feltöri a külvilág számára hozzáférhető RDP-szervert és további vezérlők, korlátok nélkül a túloldalon váró Active Directory szerver megtalálása sem sok idő számára” – mondta John Shier, a Sophos field CTO-ja.

Egy vásárló esetében a támadók hat hónapon belül négyszer törték fel sikeresen az áldozatot, minden alkalommal az ügyfél nyíltan hozzáférhető RDP portjain keresztül szerezve meg a kezdeti hozzáférést. A bejutást követően a támadók laterálisan mozogtak az ügyfél hálózat belül, ártó célú futtatható programokat töltöttek le, letiltották a végpontvédelmet és távoli hozzáférést hoztak létre.

A rossz kezekbe került hitelesítő adatok és a biztonsági rések kihasználása továbbra is a támadások két leggyakoribb kiváltó oka. A tavaly augusztusban kiadott 2023-as Active Adversary Report for Tech Leaders azonban megállapította, hogy az év első felében a kompromittált hitelesítő adatok első alkalommal megelőzték a sebezhetőségeket, mint a támadások leggyakoribb kiváltó okait. Ez a trend 2023 hátralévő részében is folytatódott, és az egész éves IR-esetek több mint 50százalék-ának a hitelesítő adatok kompromittálódása volt a kiváltó oka.

Ha az Active Adversary adatait 2020 és 2023 között összesítve vizsgáljuk, akkor a kompromittált hitelesítő adatok szintén a támadások első számú gyakori kiváltó okai voltak, mert az IR esetek közel harmadának képezték részét. Mégis, annak ellenére, hogy a historikus adatok mutatják a rossz kézbe került hitelesítő adatok elterjedtségét a kibertámadások során, 2023-ban az IR-esetek 43 százalékában a szervezetek nem konfiguráltak többtényezős hitelesítést. A sérülékenységek kihasználása volt a támadások második leggyakoribb kiváltó oka, mind 2023-ban, mind a 2020 és 2023 közötti adatok kumulatív elemzésekor: az IR esetek 16 százalékában, illetve 30 százalékában volt a kiváltó ok.

„A kockázatkezelés aktív folyamat. Azok a szervezetek, amelyek ezt jól végzik, jobb biztonsági helyzeteket tapasztalnak meg az elszánt támadók folyamatos fenyegetéseivel szembesülve, mint azok, amelyek nem. A biztonsági kockázatok kezelésének egyik fontos aspektusa az azonosításukon és a prioritásuk meghatározásán túl az információ alapján történő cselekvés. Ennek ellenére bizonyos kockázatok túl régóta sújtják a szervezeteket, amilyen például a nyitott RDP is, azon támadók nagy örömére, akik a szervezet „főbejáratán” tudnak besétálni. A hálózat biztonságossá tétele a nyíltan hozzáférhető és sérülékeny szolgáltatások csökkentésével és a hitelesítés megerősítésével általánosságban biztonságosabbá teszi a szervezeteket, és lehetővé teszi számukra, hogy jobban le tudják küzdeni a kibertámadásokat” – mondta John Shier.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS