A kamara szerint zárt istállóban boldogok igazán a csirkék

2020. 01. 09., 19:00

A közhiedelemmel ellentétben nem okoz az állatoknak stresszt a zárt tartástechnológia, sőt, leginkább így biztosíthatók számukra az ideális feltételek.

A „European Livestock Voice (#Meatthefacts)” néven indított kampányban a zárt tartástechnológiát övező tévhiteket veszi sorra az Agrárkamara.

A zárt tartástechnológiát rengeteg támadás éri a magukat állatvédőknek beállító mozgalmak részéről. Azzal érvelnek, hogy az általuk „természetközelibbnek” ítélt tartási rendszerekben az állatok jobban érzik magukat, „boldogabbak”, mint az istállóban. Ugyanakkor a csirkék példáján keresztül bemutatva nyilvánvalóvá válik, hogy a zárt tartástechnológia sokkal inkább biztosítja az állatok számára az ideális feltételeket.

Így teremthető meg például a megfelelő hőmérsékletet, páratartalom, valamint így lehet őket leginkább megóvni a természetes ellenségeiktől (ragadozóktól), és a különböző betegségeket okozó kórokozóktól is. Az ilyen tartási rendszerekben alkalmazott automata gépek pedig lehetővé teszik, hogy a szárnyasok részére mindig rendelkezésre álljon a szükséges mennyiségű és minőségű takarmány, ivóvíz.

A zárt tartást gyakran éri az a vád, hogy az állatokat zsúfoltan nevelik, ami stresszt okoz számukra. A valóságban azonban az állatok egyedszámát, férőhelyigényét az Európai Unióban rendkívül szigorúan szabályozzák, figyelembe véve az állatok valós szükségleteit.

Az állatok jóléte így maximálisan biztosított, ami egyébként a gazdálkodóknak is jól felfogott érdeke, hiszen enélkül nem lehet hatékony és gazdaságos a termelés. Bizonyos állatfajok tehát az istállóban nevelve „boldogok” igazán. Hibás az a meggyőződés, hogy az állatoknak is ugyanolyan környezeti feltételekre van szükségük, mint az embereknek, hiszen lényegesen eltérő anatómiai, élettani sajátosságaik vannak.

Több kutatás is rávilágított arra, hogy a zárt tartástechnológia a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság és a legtöbb esetben a termékminőség szempontjából is kedvezőbb, mint az alternatív tartási módok. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy zárt tartási rendszerben lehet a legolcsóbban előállítani bizonyos állati termékeket.

Így, ha egyes állatvédők sokszor minden valóságalapot nélkülöző vádaskodása elérné a célját, és korlátoznák az állatok zárt tartását, az drasztikus élelmiszerdrágulást, és beláthatatlan szociális, gazdasági és környezetvédelmi következményeket vonna maga után.

Meghatározó európai szakmai és érdekvédelmi szervezetek #Meatthefacts címmel kampányt indítottak az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitek eloszlatása érdekében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelt feladatának tekinti a fogyasztók hiteles tájékoztatását, az agráriumban tevékenykedők megbecsültségének helyreállítását, ezért csatlakozott a kezdeményezéshez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS