A hazai cégek 84 százaléka fogad még be papír alapú számlát

2023. 05. 03., 15:49

A következő egy évben a cégek harmada nem tervez semmiféle, a számvitel automatizációjával kapcsolatos fejlesztést – derül ki a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég magyarországi irodájának kezdeményezésére készült régiós felmérésből.

Az e-számlázással kapcsolatos attitűd fontos versenyképességi tényező, mert időt és költséget takarít meg, ezenfelül jelentős mértékben megkönnyítheti a vállalatok közötti számlázási gyakorlatot is. A magyar vállalatok exporttevékenységének sikeressége, habár nem teljes mértékben a számlázás gyakorlatán múlik, az ezzel kapcsolatos digitalizáció és automatizáció ugyanolyan technológiai ugrás lesz, mint egykor volt a fax után az email.

Ezért a Grant Thornton szakemberei szerint érdemes résen lenni, mi várható a szabályozás tekintetében, hogy időben fel lehessen készülni a kihívásokra. A régió országainak ezzel kapcsolatos felmérését is ez motiválta, amely meglepő eredményekkel is szolgált.

2023: az e-számlázás éve lesz?

A magyarországi Grant Thornton Digitál üzletágának vezetője, Kóczé Péter a felmérés kapcsán elmondta: arra voltak kíváncsiak, hogy az elektronikus számlázás kérdéskörében mennyire felkészülten és milyen új tervekkel vágnak a régió vállalkozásai a 2023-as évnek. Az ügyféloldali nézőpontok megismerésére kérdőíves felmérést végeztek a Grant Thornton hálózat közép-európai ügyfelei között.

Hazánk mellett négy környező országban (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia), 19 különböző ágazatból, több száz céget kérdeztek meg. A válaszadó szervezetek együttesen több mint egymillió kimenő és bejövő számlát kezelnek évente. Az eredmények azt mutatják, hogy nemcsak Magyarországon, de a régió többi országában is egyelőre csak ismerkednek az e-számlázással.

Trendek: pdf nélkül nincs számlázás

Kóczé Péter úgy látja, hogy elindult a digitalizáció útján a régió, ám csak a pdf-ig jutott: a válaszadó cégek 83 százaléka elsősorban a pfd-számlát használja. Ugyancsak figyelmet érdemel a papíralapú számlázási gyakorlat, ami makacsul tartja magát, ugyanis a régiós cégek közel 40 százalékánál még mindig előfordul a papíron kibocsátott számla.

Ehhez mérve az e-számlázás mondhatni gyerekcipőben jár, nem csak itthon, hanem a régióban is. A megkérdezett vállalatok 11 százaléka használ valamilyen zárt rendszerben és sztenderd, strukturált, adatalapú elektronikus számlát. Ehhez képes magas azoknak a cégeknek az aránya (30 százalék), ahol a digitális formában kiállított számláikat feltöltik vagy feladják egy olyan rendszerbe, amely a számlák továbbításáért felel a vevő részére.

Érdekes részadat, hogy közel háromszor annyi magyar cég jelezte a papír alapú számlák használatát (52 százalék), mint más régiós országban (például a lengyel cégek 18 százaléka).

Mit terveznek a vállalatok a következő 12 hónapban?

A következő egy évben leginkább a jogszabályban elvárt jelentések és bevallások előkészítését, valamint a fizetési kötelezettségek kezelését és követését szeretnék a megkérdezett cégek automatizálni (28-28 százalék). Ez azért fontos a Grant Thornton szakembere szerint, mert habár most még a messzi távolba vész a kötelező e-számlázás uniós szintű 2028. évi bevezetése, az arra történő felkészülés egy nagyobb méretű vállalat esetében éveket is jelenthet.

Kóczé Péter szerint „rossz stratégia a Pató Pál úr féle hozzáállás ebben a kérdésben, ugyanis komoly adminisztrációs és informatikai szervezést igényel egy nagy szervezet átállítása. Természetesen nem arról van szó, hogy már holnap ezen kellene dolgozni, lévén még van 5 év, de számos olyan hozzáadott értéke van az automatizált számlázásnak és e-számvitelnek, ami jogszabálytól függetlenül versenyelőnyt jelent”.

A szakember szerint érdekes ebből a szempontból a kutatás azon eredménye, miszerint a megkérdezettek majdnem 2/3-a a vevőminősítést, az ellenőrzést és a kockázatelemzés automatizálását ellenzi, holott pont ezek jelentenének pluszokat egy elektronikus számviteli rendszer bevezetésében.

Jelenleg általánosságban elmondható, hogy a következő 1 évben a cégek harmada nem tervez semmiféle, a számvitel automatizációjával kapcsolatos fejlesztést.

Ezzel együtt bíztatónak tűnik, hogy a preferenciák pozitív trendeket vetítenek előre:

  • általános vélekedés szerint fontos, hogy a kibocsátott számlák minél kevesebb kézi közreműködéssel jussanak el a vevőikhez,
  • a megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott úgy a régióból, hogy már rendelkeznek a valamilyen automatizációs támogatással,
  • 30 százalék azok aránya, ahol ez még nem megoldott, de a következő 1 évben ezt fejleszteni szeretnék,
  • 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy a bevallások előkészítése már automatizációval támogatott és 28 százalék tervez fejlesztéseket a következő egy évben.

Mennyire súlyos teher a papír?

Az eredmények alapján továbbra is súlyos terhet jelent a vállalatoknak: jelenleg az öt ország megkérdezett vállalatainak 70 százaléka befogad papír alapú számlát – gondolhatjuk, hogy ez egyfelöl kényszer is, hiszen, ha a partnerek ilyeneket küldenek, akkor nem küldhetik vissza. Ez az arány Magyarországon 84 százalék. Ehhez kapcsolódóan jó hír, hogy a magyar válaszadók valamivel magasabb arányban (53 százalék) használnak már most programozott megoldásokat bevallásaik előkészítésére.

Fontos szempont a felkészülés: ma még messze van a 2028. év, amikor a jelenlegi szabályozási tervek szerint kötelező lesz az e-számlázás az uniós vállalatok számára, azonban érdemes előre tervezni: egyrészt költség oldalon, hiszen a több év múlva lehetséges, már drágább lesz ugyanaz a beruházás, másrészt az e-számlázásnak már most olyan kézzelfogható előnyei vannak, amelyek értéket képeznek a mindennapi működés során.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 07:30:05
Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS