A gyorsaság és a kényelem miatt döntenek a magánellátás mellett a legtöbben

2022. 05. 16., 10:57

A magánellátásban közel harmadannyi idő alatt jutnak ellátáshoz az ügyfelek, mint az államiban. Az átlagos várakozási idő a szakorvosi és diagnosztikus vizsgálatoknál 8 nap, míg a közfinanszírozásban 20 nap körül alakul. A vizsgálatok közül a gasztroenterológiára és endokrinológiára kell a legtöbbet várnia a betegeknek – derült ki a Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérésből. A magánellátásban a pénztártagok az előre egyeztett időpontra érkezve átlagosan 10 perc alatt kerülnek orvoshoz, aki aztán 21 percet szán rájuk, a közellátásban 25 perc várakozásra 13 perces vizit jut. A magánellátásban inkább érzik úgy a betegek, hogy partnerként kezelték őket, korlátozás nélkül elmondhatják és panaszaikat, alaposabban megvizsgálják, illetve pontosabban felvilágosítják őket. Ugyanakkor nincs érdemi a különbség az orvosok szakmai megítélésében. A Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív felmérése szerint pedig a magánegészségügy a 35 év alattiak körében a legnépszerűbb.

Jól teljesítettek az egészségkasszák 2021-ben: éves szinten nőtt a taglétszám jegybanki adatok szerint, a tagdíjbevétel pedig meghaladta a 49 milliárd forintot. A magánellátásra pedig 19 milliárd forintot költött a tagság. A Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérést arról, hogy milyen ellátást intéznek leginkább magánúton és átlagosan mennyit kellett várniuk a konzultációra.

Fölényben a telefonos időpontfoglalás

A kutatás eredményei szerint a Prémium Egészségpénztár tagjai a szakorvosi és diagnosztikai szolgáltatásokat szinte kizárólag előzetes időpontfoglalás alapján és nagyobbrészt a magánellátásban vették igénybe. A magánellátásba egyébként a megkérdezettek 71 százaléka telefonon foglal időpontot, az online felületek aránya lényegesen alacsonyabb, 23 százalékos. A telefonos időpontfoglalások aránya még magasabb a vidéki városokban: itt 82 százalék ezen a módon oldja ezt meg, míg az online foglalások a fővárosban a legnépszerűbbek, azonban itt is csak 27 százalék használja ezt a felületet. Az állami ellátást a telefonos és személyes foglalás uralja.

„Jól látszik, hogy az egészségügyi rendszer még messze nem merítette ki a digitalizáció adta lehetőségeket. Az időpontfoglalás mellett a fizikális vizsgálatot nem igénylő vizitek, vagy bizonyos esetekben a kontrollok gyorsan, kényelmesen, költséghatékonyan elvégezhetőek lennének online is, a járvány lecsengése után is” – mondta Váradi Péter, a Prémium Pénztárak vezető stratégiai tanácsadója.

Endokrinológiára kell a legtöbbet várni

A felmérésből az is kiderült, hogy átlagosan mennyit kell várni egy-egy orvosi konzultációra. A Prémium Egészségpénztár saját tagjainak tapasztalatai szerint a várakozási idő a magánellátásban szakorvosi vizsgálatok esetén átlagosan 7,5 nap, diagnosztikában 7,4 nap, mindez az állami ellátás keretében 19 nap, illetve 21 nap. Az állami ellátásban a legtöbbet az endokrinológiára, a gasztroenterológiára és a neurológiára kell várni, míg a diagnosztikában a listát az állami rendszerben az MR- és az ultrahangvizsgálatok vezetik.

„A várakozási idővel tehát mind az állami, mind pedig a magánrendszerben számolni kell, a kérdés az, hogy mennyivel. Emellett sokan a kényelem és kiemelt figyelem reményében fordulnak a magánszolgáltatók felé. Az eredményeink alátámasztják, hogy nem hiába. A magánoldalon kényelmesebbnek, modernebbnek ítélik a rendelői környezetet, kevesebbet kell várniuk, 50 százalékkal több időt töltenek ténylegesen az orvossal, részletesebb felvilágosítást kapnak, inkább tekintik őket partnernek. Ugyanakkor a magánszolgáltatások esetében a minőségi szolgáltatás fokozásának érdekében az is fontos, hogy még a magánellátás keretein belül is előfordul: a beteg nem tudja kifejteni a panaszait (10 százalék), nem vizsgálják meg alaposan (20 százalék), vagy olyan vizsgálatot talál a kiadott leleten, ami meg sem történt (13 százalék). Fontos, hogy mindkét szektorban közel azonosan és pozitívan ítélték meg az ellátó orvos szakmaiságát” – tette hozzá Váradi Péter.

A magánutat választják a fiatalok

A Prémium Pénztárak megbízásából tavaly egy országos reprezentatív kutatás is készült, ebből az derült ki, hogy az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők a legnagyobb arányban fogászati problémák esetében fordultak magánorvoshoz 2020-ban a második helyre a szűrővizsgálatok kerültek (29 százalék), míg szakorvosi ellátásért 27 százalék keresett fel privát praxist. A magánellátást leginkább a fiatalok veszik igénybe: a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül. Az elmúlt egy évben az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő 18-24 évesek 54 százaléka tett így, ez az arány a 25-34 évesek körében már 59 százalékos, míg az 55-64 évesek körében a legalacsonabb, 32 százalékos.

Váradi Péter felhívta arra is a figyelmet, hogy egészségügyi kiadásaikat a többség jelentősen alábecsüli. Az egészségpénztárakkal azonban ezek a kiadások, legyen szó vizsgálatról vagy épp gyógyszervásárlásról, mérsékelhetőek az állami támogatásnak köszönhetően: a befizetésekre ugyanis 20 százalék adó-visszatérítés jár. A Prémium Egészségpénztárnál a tagok 2021-ben az egészségszámláikról alkalmaként átlagosan 11 ezer forint értékben fizettek a különböző szolgáltatásokért, vagy termékekért, a pénztár pedig a tagok több, mint 1 700 000 számláját finanszírozta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.
2022-09-28 19:47:00
Október 1. és november 28. között népszámlálás lesz Magyarországon. A cenzus eredményei hosszú távon alapot nyújtanak az országos, regionális és helyi társadalmi, illetve gazdasági fejlesztésekhez. A népszámláláson kötelező részt venni. A kérdőívet az interneten is ki lehet tölteni, erre október 1. és 16. között van lehetőség. Aki nem él az online válaszadás lehetőségével, azt számlálóbiztos keresi fel.
2022-09-28 15:13:52
A verseny által kikényszerített folyamatos költségcsökkentési spirál, a munkaerőhiány pótlására fejlesztett informatikai megoldások és robotizáció, valamint a technológia fejlődése mind a digitalizáció irányába hat. Ennek következtében komplex, sok területet lefedő, integrált rendszerek és célrendszerek jelennek meg a vállalati IT-környezetben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS