A gyorsaság és a kényelem miatt döntenek a magánellátás mellett a legtöbben

2022. 05. 16., 10:57

A magánellátásban közel harmadannyi idő alatt jutnak ellátáshoz az ügyfelek, mint az államiban. Az átlagos várakozási idő a szakorvosi és diagnosztikus vizsgálatoknál 8 nap, míg a közfinanszírozásban 20 nap körül alakul. A vizsgálatok közül a gasztroenterológiára és endokrinológiára kell a legtöbbet várnia a betegeknek – derült ki a Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérésből. A magánellátásban a pénztártagok az előre egyeztett időpontra érkezve átlagosan 10 perc alatt kerülnek orvoshoz, aki aztán 21 percet szán rájuk, a közellátásban 25 perc várakozásra 13 perces vizit jut. A magánellátásban inkább érzik úgy a betegek, hogy partnerként kezelték őket, korlátozás nélkül elmondhatják és panaszaikat, alaposabban megvizsgálják, illetve pontosabban felvilágosítják őket. Ugyanakkor nincs érdemi a különbség az orvosok szakmai megítélésében. A Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív felmérése szerint pedig a magánegészségügy a 35 év alattiak körében a legnépszerűbb.

Jól teljesítettek az egészségkasszák 2021-ben: éves szinten nőtt a taglétszám jegybanki adatok szerint, a tagdíjbevétel pedig meghaladta a 49 milliárd forintot. A magánellátásra pedig 19 milliárd forintot költött a tagság. A Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérést arról, hogy milyen ellátást intéznek leginkább magánúton és átlagosan mennyit kellett várniuk a konzultációra.

Fölényben a telefonos időpontfoglalás

A kutatás eredményei szerint a Prémium Egészségpénztár tagjai a szakorvosi és diagnosztikai szolgáltatásokat szinte kizárólag előzetes időpontfoglalás alapján és nagyobbrészt a magánellátásban vették igénybe. A magánellátásba egyébként a megkérdezettek 71 százaléka telefonon foglal időpontot, az online felületek aránya lényegesen alacsonyabb, 23 százalékos. A telefonos időpontfoglalások aránya még magasabb a vidéki városokban: itt 82 százalék ezen a módon oldja ezt meg, míg az online foglalások a fővárosban a legnépszerűbbek, azonban itt is csak 27 százalék használja ezt a felületet. Az állami ellátást a telefonos és személyes foglalás uralja.

„Jól látszik, hogy az egészségügyi rendszer még messze nem merítette ki a digitalizáció adta lehetőségeket. Az időpontfoglalás mellett a fizikális vizsgálatot nem igénylő vizitek, vagy bizonyos esetekben a kontrollok gyorsan, kényelmesen, költséghatékonyan elvégezhetőek lennének online is, a járvány lecsengése után is” – mondta Váradi Péter, a Prémium Pénztárak vezető stratégiai tanácsadója.

Endokrinológiára kell a legtöbbet várni

A felmérésből az is kiderült, hogy átlagosan mennyit kell várni egy-egy orvosi konzultációra. A Prémium Egészségpénztár saját tagjainak tapasztalatai szerint a várakozási idő a magánellátásban szakorvosi vizsgálatok esetén átlagosan 7,5 nap, diagnosztikában 7,4 nap, mindez az állami ellátás keretében 19 nap, illetve 21 nap. Az állami ellátásban a legtöbbet az endokrinológiára, a gasztroenterológiára és a neurológiára kell várni, míg a diagnosztikában a listát az állami rendszerben az MR- és az ultrahangvizsgálatok vezetik.

„A várakozási idővel tehát mind az állami, mind pedig a magánrendszerben számolni kell, a kérdés az, hogy mennyivel. Emellett sokan a kényelem és kiemelt figyelem reményében fordulnak a magánszolgáltatók felé. Az eredményeink alátámasztják, hogy nem hiába. A magánoldalon kényelmesebbnek, modernebbnek ítélik a rendelői környezetet, kevesebbet kell várniuk, 50 százalékkal több időt töltenek ténylegesen az orvossal, részletesebb felvilágosítást kapnak, inkább tekintik őket partnernek. Ugyanakkor a magánszolgáltatások esetében a minőségi szolgáltatás fokozásának érdekében az is fontos, hogy még a magánellátás keretein belül is előfordul: a beteg nem tudja kifejteni a panaszait (10 százalék), nem vizsgálják meg alaposan (20 százalék), vagy olyan vizsgálatot talál a kiadott leleten, ami meg sem történt (13 százalék). Fontos, hogy mindkét szektorban közel azonosan és pozitívan ítélték meg az ellátó orvos szakmaiságát” – tette hozzá Váradi Péter.

A magánutat választják a fiatalok

A Prémium Pénztárak megbízásából tavaly egy országos reprezentatív kutatás is készült, ebből az derült ki, hogy az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők a legnagyobb arányban fogászati problémák esetében fordultak magánorvoshoz 2020-ban a második helyre a szűrővizsgálatok kerültek (29 százalék), míg szakorvosi ellátásért 27 százalék keresett fel privát praxist. A magánellátást leginkább a fiatalok veszik igénybe: a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül. Az elmúlt egy évben az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő 18-24 évesek 54 százaléka tett így, ez az arány a 25-34 évesek körében már 59 százalékos, míg az 55-64 évesek körében a legalacsonabb, 32 százalékos.

Váradi Péter felhívta arra is a figyelmet, hogy egészségügyi kiadásaikat a többség jelentősen alábecsüli. Az egészségpénztárakkal azonban ezek a kiadások, legyen szó vizsgálatról vagy épp gyógyszervásárlásról, mérsékelhetőek az állami támogatásnak köszönhetően: a befizetésekre ugyanis 20 százalék adó-visszatérítés jár. A Prémium Egészségpénztárnál a tagok 2021-ben az egészségszámláikról alkalmaként átlagosan 11 ezer forint értékben fizettek a különböző szolgáltatásokért, vagy termékekért, a pénztár pedig a tagok több, mint 1 700 000 számláját finanszírozta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.
2026-10-13 10:40:00
A névviseléshez való jog alapvető személyiségi jog. A házasságkötéskor a házastársak dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a születési nevüktől eltérő házassági nevet viselni. Milyen lehetőségek vannak a házastársak névviselése körében? Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.
2026-10-09 05:45:04
Egy pályakezdő értékesítőnek, egy tapasztalt üzletvezetőnek és egy elektronikus kereskedelemmel foglalkozó munkatársnak nem ugyanazt és nem azonos módon kell megtanulnia. A mesterséges intelligencia segíthet abban, hogy a képzés a résztvevő meglévő tudásához, munkaköréhez, fejlődési céljához és tanulásra fordítható idejéhez igazodjon.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS