A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében, hamarosan új lehetőség nyílik a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára többek között a generációváltást támogató rendszerek kiépítésére.
Az időzítés nem véletlen, a Budapest Bank legfrissebb, a kkv szektort vizsgáló kutatása szerint is a vállalatok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a következő vezetőgeneráció megtalálása és felkészítése az irányítói feladatokra. Ennek ellenére a vállalatvezetők 85 százaléka még nem is foglalkozik a kérdéssel, pedig a vállalkozás jövője múlhat a helyes döntésen.
A magyar kis- és középvállalkozások kifejezetten jó évtizedet zárhatnak. Az elmúlt közel 10 év tendenciái azt mutatják, hogy a hazai kkv szektor kezdi legyőzni az olyan korábbi, általános problémáit, mint az alacsony termelékenység vagy a versenyképtelen működés. Az Európai Bizottság legfrissebb, európai uniós vállalatokat vizsgáló jelentése szerint, 2010 óta eltelt időszakban a magyar kis- és középvállalkozások magukra találtak, termelékenységük növekedése 20 százalékkal volt gyorsabb, mint az uniós átlag.
Van még tér azonban a fejlődésre, és számos kihívás áll a kkv szektor sikerének útjában. A Budapest Bank tavalyi, a kis- és középvállalkozásokat vizsgáló kutatása szerint is az egyik legkomolyabb ezek közül a generációváltás kérdése. A szektor szereplőinek jelentős részét a rendszerváltás utáni években, azaz 20–25 éve alapították, így a vezetők elérték vagy lassan elérik a nyugdíjkorhatárt. Ennek ellenére mindössze 15 százalékukat foglalkoztatja az utódlás kérdése, és ebből csupán 7 százaléknál zajlik már a folyamat – derült ki a kutatásból.
A probléma súlyosságát a magyar kormány is felismerte, és európai uniós finanszírozásban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében új programot indított. Ez támogatja a folyamatleírások, minták kidolgozását, amelyek segítségével a vállalkozások és az azokkal foglalkozó szakemberek az ország bármely részén le tudják bonyolítani a vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek generációváltását. A kezdeményezés keretében különböző oktatási projektek fognak indulni, de egy tanácsadó ügyfélszolgálat is megkezdi működését a generációváltás előtt álló cégek számára. A program tényleges elindulására és a vállalkozások bevonására ősszel kerülhet sor.
„A hazai vállalatok óriásit léptek az elmúlt évtizedben, hatékonyságuk, termelékenységük, ezáltal versenyképességük is jóval az európai átlag felett nőtt. Számos területen, főleg innovációban és digitalizációban azonban még jókora a lemaradásuk a nemzetközi versenytársakhoz képest. Ezen a képzések, a jó, akár nemzetközi gyakorlatok bemutatása és a szemléletváltás is sokat segíthetnek” – jelentette ki Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője.„A különböző európai uniós és állami pályázatok pedig jelentősen támogathatják a folyamatot, amely az egész nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos, hiszen az ágazat adja a hazai foglalkoztatás több mint 70 százalékát.”
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.