A fiatalok 29 ezer forintból vennének ajándékot, de óriásiak a különbségek

2020. 12. 17., 14:00

A fiatalok idén karácsonykor átlagosan 29 ezer forintot szánnak ajándékvásárlásra – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely azt vizsgálta, mennyi pénzt költenének a 19-29 évesek az ünnepi szezonban. A vidéki kisvárosokban élők 23 ezer forintot, a budapestiek és megyeszékhelyen lakók viszont 33-35 ezer forintos karácsonyi büdzsét említettek. Idén minden második fiatal azt vallotta, kevesebbet költ ajándékokra a tavalyi évhez képest és 38 százalékuk kevesebb embernek ajándékoz.

Visszafogottabbá tette a vásárlási kedvet a koronavírus-járvány, ami érthető, a kedvezőtlenebb gazdasági, jövedelmi helyzetben a lakosság óvatosabban költ. A hivatalos KSH-adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom az üzemanyag-eladások nélkül mindössze 2,3 százalékkal nőtt az év első tíz hónapjában, ez bőven elmarad a korábbi évek 5-6 százalékos emelkedésétől.

Az élelmiszerboltok forgalma alig több mint 4 százalékkal nőtt, a járványhatás miatt a gyógyszerek forgalma 3,4 százalékkal, az online és csomagküldő forgalom viszont kiugró mértékben, közel 42 százalékkal nőtt. A ruházati termékeknél, könyveknél és papíráruknál több mint 20 százalékos csökkenés következett be, valamint a műszaki cikkek és bútorok együttes forgalma is majdnem 8 százalékkal csökkent. Az még kérdés, hogy a kiskereskedelemben főszezonnak számító karácsonyi időszak hogyan alakul, ez ugyanis nagyban befolyásolja majd az idei végeredményt.

Mennyiből?

A K&H ifjúsági indexe arra kereste a választ, hogy a 19-29 éves fiatalok mennyit költenének az idén ajándékokra. A kutatás végeredménye szerint az érintettek átlagosan 29 ezer forintot szánnak erre a célra. Ez némiképp meghaladja a 2017-ben mért szintet, az infláció hatását is figyelembe véve azonban azonos összeget jelent. A megkérdezett fiatalok 53 százaléka saját bevallása szerint idén most kevesebbet költ, mint tavaly ilyenkor.

Kevesebb pénzből, online

A fiatalok közel harmada – 32 százalékuk – 14 ezer forint alatti összegből vásárolna ajándékokat, 36 százalékuk 15-49 ezer forintot költene ugyanerre. A fiatalok 15 százalékának 50-99 ezer forintja van ajándékok beszerzésére, 3 százalékuk pedig 100 ezer forint feletti összegből venne ajándékokat. Ugyanakkor 14 százalékuk nem számol kiadásokkal: 9 százalékuk azért, mert nem ad ajándékot senkinek, 5 százalékuk pedig saját maga készíti el azokat. Mindemellett az is kiderült, hogy idén nemcsak kevesebbet költünk, de kevesebb hozzátartozót, barátot ajándékozunk meg, hiszen a megkérdezett fiatalok közel 40 százaléka számolt be arról, hogy idén nem lep meg annyi embert karácsonykor, mint korábban.
Nem meglepő, hogy a vásárlások több, mint fele (51 százaléka) online zajlik, hiszen így kényelmesebb és biztonságosabb is az ünnepi készülődés.

Jelentős különbségek

Az országon belül jövedelmi különbségek is láthatóak a kutatás alapján. A keleti megyékben élő fiataloknál az ajándékra fordítható összeg átlagosan 23 ezer forintot tett ki, ezzel szemben a központi régióban – azaz Budapesten és Pest megyében – 31 ezer forintos, a nyugati országrészben még magasabb, 36 ezer forintos ajándékvásárlási büdzséről beszéltek a fiatalok. A kisvárosokban lakók szintén átlagosan 23 ezer forintból tudnák le a vásárlásokat, szemben a budapesti és megyeszékhelyeken élő fiatalokra jellemző 33-35 ezer forinttal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-12 15:10:00
A Taborfigyelo.hu adatai szerint átlagosan 10–15 százalékkal nőttek a nyári táborok árai, így egy napközis tábor átlagára valamivel 50 ezer forint felett van, míg egy ottalvós táborért átlagosan 80 ezer forintot kell fizetnie a családoknak; a táborok átlagárai között régiónként akár 10 százalékos eltérés is lehet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági szakemberei hegyes-erős paprikák vetőmagjait vizsgálták: a termékteszt megnyugtató eredménnyel zárult.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS