A cégek döntő többsége tervez a technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség javítása szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, amely különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről.
A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.
Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció
A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94 százalék) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61 százalék), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.
Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.
Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.
Nem csak vágyak, tervek is vannak
A megkérdezett kkv-k döntő többsége (86 százaléka) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3–5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.
A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció stb.) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3–5 évre tervezi is ezeket.
A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel összhangban a technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság javulását (61 százalék), az árbevétel növekedését (60 százalék), a költségek csökkenését (54 százalék) és a piaci pozíció erősödését (51 százalék) prognosztizálják.
A technológiai fejlesztéseket ugyanakkor nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53 százalék), az új munkahelyek létrehozását (37 százalék) és a munkavállalók motivációjának növelését (37 százalék) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13 százalék) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.
Mi akadályozza a fejlesztést?
A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40 százalék) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.
Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tízedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.
Fotó: Siemens Zrt.
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.
