A divatipart is utolérte az infláció

2024. 01. 31., 16:10

A GLAMI divatkereső nemzetközi felmérést készített a fogyasztók divatcikk vásárlási szokásainak változásáról a 2023-as évben. A többszáz webáruház kínálatát összekötő platform kutatása szerint az áremelkedések miatt tavaly a magyarok 63 százaléka költött kevesebbet ruhákra, cipőkre és egyéb kiegészítőkre. A legtöbben azzal próbálták csökkenteni a költségeiket, hogy vagy kevesebb terméket vettek meg, vagy kizárólag leárazásokon vásároltak.

A GLAMI divatkereső legfrissebb felmérése szerint 2023-ban a magyar fogyasztók 88 százaléka érzékelt drágulást a divatcikkek területén az infláció miatt, amit 53 százalék jelentős mértékűnek, 35 százalék pedig alacsony mértékűnek ítélt meg.

Az áremelkedés miatt 63 százalék kevesebbet költött ruhákra, cipőkre és egyéb kiegészítőkre, 22 százalék ugyan érezte az inflációt, de hajlandó volt a magasabb árat is kifizetni, 14 százalék pedig ugyanúgy vásárolt, mint korábban. A kiadások tekintetében 41 százalék 20.000-40.000 forintot, 32 százalék kevesebb mint 20.000 forintot, 12 százalék pedig 40.000 és 80.000 forint közötti összeget költött havonta divatcikkekre.

A felmérésben résztvevők 62 százaléka azzal próbálta csökkenteni a költségeket, hogy kevesebbet vásárol, 36 százalék kizárólag akciós termékek vásárlásával spórolt, 20 százalék előre meghatározott összegnél nem költött többet, 15 százalék pedig használt ruha vásárlással takarított meg. A korábbinál olcsóbb, illetve kevésbé prémium termékeket 14 százalék vásárolt, 3 százalék pedig ruhák és cipők javításával és átalakításával spórolt.

A jelenlegi gazdasági helyzetben 42 százalék nyitottabbnak mutatkozik, hogy jobb minőségű ruhákat vásároljon, 30 százalék ebben a tekintetben nem változtatott a hozzáállásán, és 19 százalék válaszolta, hogy még kevésbé tervez prémium ruházatot vásárolni, mint korábban.

A vásárlás helyének tekintetében az elmúlt 3 hónapban 58 százalék leginkább online vásárolt divatcikkeket, 18 százalék fele-fele arányban vásárolt online és hagyományos üzletekben és 18 százalék válaszolta, hogy inkább a fizikai üzleteket preferálta. Az online vásárlást a legtöbb fogyasztó időmegtakarítás (52 százalék), a nagyobb választék (49 százalék), az alacsonyabb árak (46 százalék), a könnyebb ár összehasonlítás (32 százalék) és a keresést megkönnyítő szűrő feltételek használatának lehetősége (33 százalék) miatt preferálja.

A termékek otthoni felpróbálásának lehetősége és szükség esetén történő visszaküldése miatt 57 százalék részesíti előnyben az online vásárlást. A webáruházak kiválasztása tekintetében a legfontosabb szempontok a kedvenc márkák (4 2százalék) elérhetősége, az ingyenes házhozszállítás lehetősége (42 százalék), a minél több méretinformáció rendelkezésre állása (38 százalék), az alacsony ár (29 százalék), a gyors kiszállítás (26 százalék), a jó ügyfélszolgálat (17 százalék) és a hosszú idő a visszaküldésre (16 százalék). A kutatás szerint a válaszadók 33 százaléka vásárolt már a Shein, a Temu vagy a Boohoo oldalakról.

Fizetés tekintetében továbbra is az utánvét a legkedveltebb fizetési opció (65 százalék). Ha az utánvét is rendelkezésre áll, csupán 18 százalék preferálja az online történő fizetést, valamint 17 százalék válaszolta, hogy egyéb körülményektől függ a választása. Az olyan BNPL (buy-now-pay-later) fizetési lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók részletekben fizessenek (például Klarna, Pastpay) a válaszadók mindössze 2 százaléka próbálta ki, 31 százalék válaszolta, hogy nem ismeri ezeket a szolgáltatásokat, 58 százalék pedig hallott már róluk, de egyelőre nem tervezi használni ezeket.

A divattrendek tekintetében tovább hódít a hétköznapi és a sportos megjelenés, 2024-ben a magyar fogyasztók 45 százalék-a főleg hétköznapi, 33 százalék sportos/outdoor, 12 százalék pedig alkalmi/formális ruhákat tervez vásárolni. Arra a kérdésre, hogy szabadidős tevékenységeken kívül viselnek-e sportos/outdoor ruházatot és cipőt 82 százalék igennel, 17 százalék pedig nemmel válaszolt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 10., 12:20
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026. 07. 09., 09:40
Élénkült a vállalati összeolvadás és felvásárlás (M&A) piac Magyarországon; tavaly 88 tranzakciót zártak, ami 15,8 százalékkal haladja meg az előző évit; szektorszinten az IT-szektor vált a magyar tranzakciós piac legaktívabb területévé – derül ki a Deloitte Magyarország összesítéséből.
2026-07-09 11:25:00
A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2026-07-08 17:40:00
Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a második negyedévben megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja 58 500 forint volt a személygépkocsik körében, ami 12 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában tapasztalt 66 500 forintos szinttől. A szerződések több mint felét négy biztosítónál kötötték az ügyfelek ebben az időszakban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS