A CIO-k legfőbb kihívása a tehetséggondozás

2020. 06. 10., 12:15

A kiemelkedően teljesítő vállalatok a technológia segítségével szereznek versenyelőnyt, melyhez dinamikus, változás-orientált technológiai vezetőkre van szükség. A Deloitte 2020-as Globális IT vezető felmérése megállapította, hogy a vezető szerepet betöltő technológiai szervezetek az innovációba fektetnek, digitális stratégiában és piacformáló szerepben is lehagyják versenytársaikat, ugyanakkor a jövőbemutató tehetséggondozás területén van még tennivalójuk.

A Deloitte 2020-as globális IT vezető felmérésében 22 iparág 1376 résztvevőjét kérdezték meg. A résztvevők 60 százaléka technológiai vezető, 40 százalékuk üzleti vezető volt. A válaszadók 37 százalék az Egyesült Államokból, 37 százalék Európából, 14 százalék Közel-Kelet és Afrika régiójából, míg 11 százalék az Ázsia és Csendes-óceáni térségből származott. A Global Technology Leadership 2020 felmérés célja az, hogy áttekintést adjon arról, milyen sikertényezők állnak a legkiemelkedőbb vállalatok üzleti növekedése mögött, illetve, hogy a folyamatosan változó gazdasági környezetben a technológiai területekre milyen szerep hárul a szervezeten belül.

Megbízható üzemeltetőből kinetikus vezető

A Deloitte korábban globális CIO (Chief Informaton Officer – informatikai vezető) felmérésként ismert tanulmánya 2015 óta követi a szervezetek fejlődését, a technológiai területek és a technológiai vezetők helyzetét, illetve a velük szembeni elvárásokat. Az elmúlt öt évben mindez jelentős mértékben fejlődött, a CIO-k megbízható üzemeltetőből előbb üzletfejlesztő partnerré váltak, mára pedig a „változásösztönző megbízott” szerepét töltik be. Legfrissebb tanulmányában a Deloitte már a „kinetikus vezető” kifejezést használja az informatikai vezetőkre.

Az elemzés „tech-metronómnak” nevezi azokat a vállalatokat, melyek magasabb fejlettségi szinten állnak ún. „tech-követő” versenytársaiknál az alábbi területeken: digitális vízió és stratégia, technológiai terület érettsége, piacformáló szerep. A felmérés rávilágít az eltérő gyakorlatokra, viselkedési mintákra és vezetői képességekre, melyek leginkább megkülönböztetik őket egymástól.

„A vezető vállalatok menedzsmentje agresszívan hajszolja a technológia vezérelt lehetőségeket, a versenyképesség kulcsát nem a költségcsökkentésben, hanem az ügyfélelégedettségben és a növekedésben keresik. Ezen vállalatok technológiai vezetői élvezik a menedzsment bizalmát, a jövőbe tekintenek, így nem félnek a változás, a transzformáció élére állni” – mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország Technológiai tanácsadási üzletágának partnere, a Deloitte Magyarország CIO programjának vezetője.

A tech-metronóm szervezetek fő ismérvei

Növekedésorientált vállalatvezetés. Míg a vállalatok többsége költségcsökkentésben gondolkozik, addig a tech-metronóm vállalatok a növekedés, valamint az ügyfelek felé fordulnak, továbbra is progresszíven tekintenek a jövőbe. Nagyobb valószínűséggel (66 százalék) fektetnek innovációba, növekedésbe (53 százalék) és az ügyfelekbe (60 százalék) a tech-követő vállalatokhoz képest. Megfigyelhető, hogy a tech-követők kétszeres valószínűséggel (40 százalék) döntenek a költségcsökkentés mellett, mint a tech-metronóm (20 százalék) szervezetek.

Technológia vezérelt transzformáció. Négyszer annyi tech-metronóm vállalat vallja azt, hogy a technológiai területük transzformációs megközelítése szerepet játszik az üzleti stratégiájuk alakításában – 31 százalékuk gondolja így a 8 százalék tech-követővel szemben. Esetükben a vállalatok több, mint felénél a transzformációs erőfeszítések új üzleti modellek implementálására fókuszálnak, míg a követő stratégiát alkalmazó vállalatok többsége szívesebben fókuszál a már meglévő működési modell átszabására.

Befektetés az innovációba. A szervezetek számára az innováció és a növekedés stratégiai fontosságú. A tech-metronóm vállalatok a technológiai költségvetésük nagyobb részét (20 százalék) allokálják innovációra, mint a tech-követő vállalatok (15 százalék). Megfigyelhető továbbá, hogy a bevételeik nagyobb százalékát (4,8 százalék) fordítják technológiára, mint a társaik (4,2 százalék) és kétszer olyan valószínű, hogy lényegesen növelték a technológiai kiadásaikat az elmúlt pénzügyi évben (24 százalék kontra 11 százalék) 

Bizalom a technológiai vezetőben. A felmérés rámutatott arra is, hogy a tech-metronóm vállalatok vezetői stratégiailag elkötelezettek a technológiai vezetők és kezdeményezéseik iránt. A tech-metronóm cégek igazgatótanácsa úttörő a technológiai változásokban, a vezetőség 81 százalékban ért egyet a menedzsmenttel technológiát érintő problémákban, míg a tech-követő vállalatoknál ez az arány csupán 56 százalék. A szervezet technológiai vezetői iránt az elkötelezettségük is magasabb (68 százalék) a technológiai stratégiát érintő kérdésekben, mint a tech-követő vállalatoknál (37 százalék).

Kinetikus vezetői szerep. A felmérés alapján a jövőben a leghatékonyabb technológiai vezetők kinetikusak lesznek: változásorientáltak transzformációs ambíciókkal, a jövőbe tekintenek, és elkötelezettek az innovációs életciklus iránt. Arra a kérdésre, hogyan jellemeznék a jövőben sikeres technológiai vezetőt, a kitöltők 69%-a használta a „változás”, „vízió” és „innováció” szavakat. A tech-követő vállalatok többségénél (39 százalék) a CIO-k olyan tanácsadóként szolgálnak, akik a technológiai funkciót képviselik a stratégia tervezési folyamatban. A tech-metronóm szervezetekben a technológiai vezetők 29 százaléka vizionárius szerepet tölt be a technológiai lehetőségek világában, míg a tech-követő szervezeteknél ez az arány csupán 14 százalék.

Tudatosabb tehetséggondozás. A technológiai vezetők lemaradnak az üzleti vezetőktől a jövőbemutató tehetséggondozás területén, annak ellenére, hogy felismerik azt, hogy alkalmazottaik harmada üzletileg szükségtelenné válhat a következő 3 évben. Az üzleti válaszadók kétszer annyian nevezték meg első számú üzleti célként a tehetségek megszerzését és a fejlesztését, mint a technológiai vezetők (31 százalék kontra 16 százalék).

Felértékelődő soft-skill-ek. A műszaki szakértelem és üzleti érzék mindig fontos lesz, azonban a technológiai vezetőknek növelniük kell a toborzási erőfeszítéseiket a hagyományos módszereken túl ahhoz, hogy sikeresen alkalmazhassanak és képezhessenek olyan tehetségeket, akik szélesebb szakismerettel, valamint változatosabb képességekkel és gondolkodásmóddal rendelkeznek. A felmérés rávilágított arra, hogy növekvő igény van az olyan munkavállalókra, akik megfelelő ún. „soft skill”-ekkel is rendelkeznek. Vagyis, tartósan szükség van szociális és emocionális készségekre az együttműködéshez és kommunikációhoz. A technológiai vezetők hároméves előrejelzése alapján megnő a relevanciája a kreativitásnak, emocionális intelligenciának és a kognitív rugalmasságnak. Az olyan képességeken, mint a rendszerszintű gondolkodás, komplex problémamegoldás és szolgáltatásorientáció kisebb fókusz lesz.

Szervezeti agilitás. A felmérésben adott válaszok alapján a tech-metronóm szervezetek jobban alkalmazzák az agilis eszközöket és sikeresebben adoptálják a metodológiát, mint társaik. Ezen szervezetek 24 százaléka mondta, hogy legalább szoftverfejlesztésük háromnegyedét agilisan valósítja meg. Ehhez képest a tech-követő vállalatok mindössze fele vallja ezt. Azonban a felmérés rávilágított arra is, hogy rengeteg munka van még az agilis megközelítés kiterjesztésében a szoftverfejlesztésen túl az üzleti területre: a tech-metronóm szervezetek nem egészen fele (42 százalék), a tech-követő vállalatoknak pedig mindössze 14 százaléka alkalmaz vállalati szinten is agilis módszertant.

A Deloitte 2020-as Globális IT vezető felmérését teljes terjedelmében itt olvashatja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-06-26 10:35:00
Nem vesztik hatályukat 2022. július 1-jével Áfa tv. azon rendelkezései, amelyek jelenleg fordított adózást írnak elő a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági és acélipari termékkör értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetén – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.
2022-06-24 18:57:45
Az önkormányzati adóhatóságok nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a helyi iparűzési adó bevételeket eredményesen realizálják – állapította meg az Állami Számvevőszék.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS