A CIO-k legfőbb kihívása a tehetséggondozás

2020. 06. 10., 12:15

A kiemelkedően teljesítő vállalatok a technológia segítségével szereznek versenyelőnyt, melyhez dinamikus, változás-orientált technológiai vezetőkre van szükség. A Deloitte 2020-as Globális IT vezető felmérése megállapította, hogy a vezető szerepet betöltő technológiai szervezetek az innovációba fektetnek, digitális stratégiában és piacformáló szerepben is lehagyják versenytársaikat, ugyanakkor a jövőbemutató tehetséggondozás területén van még tennivalójuk.

A Deloitte 2020-as globális IT vezető felmérésében 22 iparág 1376 résztvevőjét kérdezték meg. A résztvevők 60 százaléka technológiai vezető, 40 százalékuk üzleti vezető volt. A válaszadók 37 százalék az Egyesült Államokból, 37 százalék Európából, 14 százalék Közel-Kelet és Afrika régiójából, míg 11 százalék az Ázsia és Csendes-óceáni térségből származott. A Global Technology Leadership 2020 felmérés célja az, hogy áttekintést adjon arról, milyen sikertényezők állnak a legkiemelkedőbb vállalatok üzleti növekedése mögött, illetve, hogy a folyamatosan változó gazdasági környezetben a technológiai területekre milyen szerep hárul a szervezeten belül.

Megbízható üzemeltetőből kinetikus vezető

A Deloitte korábban globális CIO (Chief Informaton Officer – informatikai vezető) felmérésként ismert tanulmánya 2015 óta követi a szervezetek fejlődését, a technológiai területek és a technológiai vezetők helyzetét, illetve a velük szembeni elvárásokat. Az elmúlt öt évben mindez jelentős mértékben fejlődött, a CIO-k megbízható üzemeltetőből előbb üzletfejlesztő partnerré váltak, mára pedig a „változásösztönző megbízott” szerepét töltik be. Legfrissebb tanulmányában a Deloitte már a „kinetikus vezető” kifejezést használja az informatikai vezetőkre.

Az elemzés „tech-metronómnak” nevezi azokat a vállalatokat, melyek magasabb fejlettségi szinten állnak ún. „tech-követő” versenytársaiknál az alábbi területeken: digitális vízió és stratégia, technológiai terület érettsége, piacformáló szerep. A felmérés rávilágít az eltérő gyakorlatokra, viselkedési mintákra és vezetői képességekre, melyek leginkább megkülönböztetik őket egymástól.

„A vezető vállalatok menedzsmentje agresszívan hajszolja a technológia vezérelt lehetőségeket, a versenyképesség kulcsát nem a költségcsökkentésben, hanem az ügyfélelégedettségben és a növekedésben keresik. Ezen vállalatok technológiai vezetői élvezik a menedzsment bizalmát, a jövőbe tekintenek, így nem félnek a változás, a transzformáció élére állni” – mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország Technológiai tanácsadási üzletágának partnere, a Deloitte Magyarország CIO programjának vezetője.

A tech-metronóm szervezetek fő ismérvei

Növekedésorientált vállalatvezetés. Míg a vállalatok többsége költségcsökkentésben gondolkozik, addig a tech-metronóm vállalatok a növekedés, valamint az ügyfelek felé fordulnak, továbbra is progresszíven tekintenek a jövőbe. Nagyobb valószínűséggel (66 százalék) fektetnek innovációba, növekedésbe (53 százalék) és az ügyfelekbe (60 százalék) a tech-követő vállalatokhoz képest. Megfigyelhető, hogy a tech-követők kétszeres valószínűséggel (40 százalék) döntenek a költségcsökkentés mellett, mint a tech-metronóm (20 százalék) szervezetek.

Technológia vezérelt transzformáció. Négyszer annyi tech-metronóm vállalat vallja azt, hogy a technológiai területük transzformációs megközelítése szerepet játszik az üzleti stratégiájuk alakításában – 31 százalékuk gondolja így a 8 százalék tech-követővel szemben. Esetükben a vállalatok több, mint felénél a transzformációs erőfeszítések új üzleti modellek implementálására fókuszálnak, míg a követő stratégiát alkalmazó vállalatok többsége szívesebben fókuszál a már meglévő működési modell átszabására.

Befektetés az innovációba. A szervezetek számára az innováció és a növekedés stratégiai fontosságú. A tech-metronóm vállalatok a technológiai költségvetésük nagyobb részét (20 százalék) allokálják innovációra, mint a tech-követő vállalatok (15 százalék). Megfigyelhető továbbá, hogy a bevételeik nagyobb százalékát (4,8 százalék) fordítják technológiára, mint a társaik (4,2 százalék) és kétszer olyan valószínű, hogy lényegesen növelték a technológiai kiadásaikat az elmúlt pénzügyi évben (24 százalék kontra 11 százalék) 

Bizalom a technológiai vezetőben. A felmérés rámutatott arra is, hogy a tech-metronóm vállalatok vezetői stratégiailag elkötelezettek a technológiai vezetők és kezdeményezéseik iránt. A tech-metronóm cégek igazgatótanácsa úttörő a technológiai változásokban, a vezetőség 81 százalékban ért egyet a menedzsmenttel technológiát érintő problémákban, míg a tech-követő vállalatoknál ez az arány csupán 56 százalék. A szervezet technológiai vezetői iránt az elkötelezettségük is magasabb (68 százalék) a technológiai stratégiát érintő kérdésekben, mint a tech-követő vállalatoknál (37 százalék).

Kinetikus vezetői szerep. A felmérés alapján a jövőben a leghatékonyabb technológiai vezetők kinetikusak lesznek: változásorientáltak transzformációs ambíciókkal, a jövőbe tekintenek, és elkötelezettek az innovációs életciklus iránt. Arra a kérdésre, hogyan jellemeznék a jövőben sikeres technológiai vezetőt, a kitöltők 69%-a használta a „változás”, „vízió” és „innováció” szavakat. A tech-követő vállalatok többségénél (39 százalék) a CIO-k olyan tanácsadóként szolgálnak, akik a technológiai funkciót képviselik a stratégia tervezési folyamatban. A tech-metronóm szervezetekben a technológiai vezetők 29 százaléka vizionárius szerepet tölt be a technológiai lehetőségek világában, míg a tech-követő szervezeteknél ez az arány csupán 14 százalék.

Tudatosabb tehetséggondozás. A technológiai vezetők lemaradnak az üzleti vezetőktől a jövőbemutató tehetséggondozás területén, annak ellenére, hogy felismerik azt, hogy alkalmazottaik harmada üzletileg szükségtelenné válhat a következő 3 évben. Az üzleti válaszadók kétszer annyian nevezték meg első számú üzleti célként a tehetségek megszerzését és a fejlesztését, mint a technológiai vezetők (31 százalék kontra 16 százalék).

Felértékelődő soft-skill-ek. A műszaki szakértelem és üzleti érzék mindig fontos lesz, azonban a technológiai vezetőknek növelniük kell a toborzási erőfeszítéseiket a hagyományos módszereken túl ahhoz, hogy sikeresen alkalmazhassanak és képezhessenek olyan tehetségeket, akik szélesebb szakismerettel, valamint változatosabb képességekkel és gondolkodásmóddal rendelkeznek. A felmérés rávilágított arra, hogy növekvő igény van az olyan munkavállalókra, akik megfelelő ún. „soft skill”-ekkel is rendelkeznek. Vagyis, tartósan szükség van szociális és emocionális készségekre az együttműködéshez és kommunikációhoz. A technológiai vezetők hároméves előrejelzése alapján megnő a relevanciája a kreativitásnak, emocionális intelligenciának és a kognitív rugalmasságnak. Az olyan képességeken, mint a rendszerszintű gondolkodás, komplex problémamegoldás és szolgáltatásorientáció kisebb fókusz lesz.

Szervezeti agilitás. A felmérésben adott válaszok alapján a tech-metronóm szervezetek jobban alkalmazzák az agilis eszközöket és sikeresebben adoptálják a metodológiát, mint társaik. Ezen szervezetek 24 százaléka mondta, hogy legalább szoftverfejlesztésük háromnegyedét agilisan valósítja meg. Ehhez képest a tech-követő vállalatok mindössze fele vallja ezt. Azonban a felmérés rávilágított arra is, hogy rengeteg munka van még az agilis megközelítés kiterjesztésében a szoftverfejlesztésen túl az üzleti területre: a tech-metronóm szervezetek nem egészen fele (42 százalék), a tech-követő vállalatoknak pedig mindössze 14 százaléka alkalmaz vállalati szinten is agilis módszertant.

A Deloitte 2020-as Globális IT vezető felmérését teljes terjedelmében itt olvashatja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.