A cégek többsége nem számol a klímaválság pénzügyi kockázataival

2022. 10. 27., 18:47

A befektetők határozott elvárásai ellenére a vállalatok alig harmada tudja megfelelően bemutatni pénzügyi jelentéseiben, hogy milyen hatása lesz az éghajlatváltozásnak a működésére – állapítja meg az EY legfrissebb, globális klímakockázati barométere.

A környezettudatos befektetők egyre inkább figyelembe veszik beruházásaiknál a klíma-kockázatokat, ami komoly nyomást helyez a vállalkozásokra. Az EY elemzése szerint ezt a trendet már a döntéshozók is felismerték, amit bizonyít, hogy a céges stratégiákban erősebben érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok, mint egy éve (85 százalékra emelkedett a tavalyi 70 százalékról). Az Egyesült Királyságban például a vállalatok 99 százaléka már közöl információt az éghajlatváltozás hatásairól riportjaiban.

A klímahelyzet pénzügyi kockázatairól szóló vállalati jelentések minősége (43 százalék) azonban látványosan elmarad az ajánlottól. Közép- és Kelet-Európában ráadásul a 10 százalékos előrelépés (34 százalék) ellenére is jóval a globális átlag alatt maradt a riportok színvonala. Ez abból adódik, hogy miközben egyre több társaság számol be a kockázatokról, és fogalmaz meg akár érdemi lépéseket is a kezelésük érdekében, számszerűsíthető információt nem, vagy csak nagyon korlátozottan tudnak közölni.

„A vállalkozások sokkal nyíltabban beszélnek már az éghajlatváltozás veszélyeiről, de még mindig nem adnak megfelelő választ ezekre a problémákra, miközben a befektetők és a vásárlóik is ezt várják el tőlük” – mutatott rá Lukács Ákos, az EY Fenntarthatósági és Klímaváltozási Szolgáltatások Üzletág vezetője.

„A klímakockázatokkal kapcsolatos adathiány megszűntetésére a jegybank is kiemelt figyelmet fog fordítani, így hamarosan lépéskényszerbe kerülhetnek a hazai cégek” – tette hozzá.

A tanulmány szerint más területeken viszont már van némi előrelépés. A megkérdezett szervezetek 49 százaléka végzett szcenárió-elemzést, ami segítheti a felkészülést az éghajlatváltozás negatív hatásaira. A válaszadók háromnegyede (75 százalék) készített kockázatértékelést, tízből hat cég (61 százalék) pedig közzétette széndioxid-mentesítési stratégiáját. Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde indít hamarosan új programot, ami a hazai kis- és középvállalkozásokat segíti majd abban, hogy fenntarthatóan tudjanak működni.

„Világszerte egyre több vállalat igyekszik a klímaváltozás hatásaihoz igazítani az üzleti és fenntarthatósági stratégiáját. Ettől függetlenül továbbra is tény, hogy a cégek kevesebb mint egyharmada számol be pénzügyi kimutatásaiban az éghajlati szempontokról, ami azt jelzi, hogy sürgősen további intézkedésre van szükség. Azt tapasztaljuk, hogy számos társaság rendkívül ambiciózus klímacélokat tűz ki maga elé, miközben nem rendelkeznek világos cselekvési tervvel ezek eléréséhez. Hiába láttatják zöldnek a tevékenységüket, ezzel a taktikával csak rövid távon tudnak javítani a megítélésükön, ami később gyorsan visszaüthet” – mondta Lukács Ákos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS