A 3D nyomtatás csökkentheti az alkatrészhiányt a járvány idején

A 3D nyomtatás csökkentheti az alkatrészhiányt a járvány idején
2021. 11. 10., 12:15

A 3D nyomtatás négy évtizedes múltra tekint vissza, ám akkor még nagyméretű és szinte megfizethetetlenül drága gépek készültek, amelyek felhasználási lehetőségei igen korlátozottak voltak. Mára a technológia olyan szintre fejlődött, hogy egy 3D nyomtató az íróasztal sarkában is elfér, és bár hobbi célú, otthoni alkalmazása is elterjedőben van, az ipari felhasználásban betöltött kiemelkedő szerepe jelenti az igazi diadalt.

Évről évre növekszik a 3D nyomtatók népszerűsége, amit az elmúlt másfél évben a koronavírus-járvány miatt kialakult alapanyag- és alkatrészhiány még inkább felgyorsított.

„Különösen azok számára hasznos egy 3D nyomtató, akiknek működésük során egyedi tárgyakra, alkatrészekre van szükségük, és ahhoz minél gyorsabban, költséghatékonyabban szeretnének hozzájutni. Emellett léteznek olyan speciális, összetett elemek is, amelyek esetében a 3D nyomtatás az egyetlen módja a gyártásnak” – mondta Szabó Diána, a FreeDee Kft. marketingmenedzserétől.

Mérsékli a költségeket, növeli a hatékonyságot
A Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában működő, magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Admasys International Kft. által készített kutatás számos érdekes információra mutat rá a 3D nyomtatási technológia felhasználásával kapcsolatban az érintett régiókban.
A FreeDee riportjában jelzik, hogy ezen termékek piaca 33 százalékkal nő évente, az ipari felhasználók többsége a középkategóriás (1600–40 000 euró összeg közötti) készülékeket preferálja. A megkérdezettek azt jósolják, hogy a technológia alkalmazása a jövőben rohamos ütemben fog terjedni.

„Érdekes megfigyelés, hogy főként azok a válaszadók tartják drágának ezeket az eszközöket, akik nem használják. Az aktív felhasználók nem sokallják az árukat, hiszen tisztában vannak azzal, hogy hosszú távon számottevő megtakarításokat érhetnek el általa. Egyebek közt azért, mert nem kell leállnia a teljes gyártósornak, ha hiányzik egy alkatrész és lényegesen kevesebb az adminisztrációs munka” – ismertette Szabó Diána.

A kutatásból az is kiderül, hogy 3D nyomtatóját a vásárlók 70 százaléka rendszeresen használja, 46 százaléka naponta. A 3D nyomtatást már használók 90 százaléka másoknak is ajánlaná a technológiát, 72 százalékuk pedig még többet tervez fektetni a technológiába. A felmérésben részt vevő cégek a 3D nyomtatás legnagyobb előnyeként a megvalósítási idő rövidülését, valamint a költségek csökkenését említették.

Sokszínű felhasználási módok
A 3D nyomtatók a mérnökök eszközei lettek, a különböző elemek előállítása az additív gyártásnak köszönhetően ma már alig vagy egyáltalán nem jár anyagveszteséggel. A 3D nyomtatáshoz leggyakrabban használt anyagok a műanyagok, a kompozit polimerek és a fémek. Az üveg és a kerámia felhasználása jelenleg kevésbé jelentős, de azok alkalmazása is megduplázódott 2019 óta.
Manapság főleg az alapanyagok terén zajlanak fejlesztések, annak érdekében, hogy minél többfélét lehessen felhasználni 3D nyomtatáshoz, emellett nagy hangsúlyt fektetnek a pontosság növelésére és a vállalati folyamatokba való beilleszthetőség támogatására.

„Gépek tekintetében a középkategóriások népszerűsége teljesen érthető, ugyanis amellett, hogy az áruk kedvezőbb, előnyeik és értékeik megközelítik a felső kategóriás eszközökét. Felhasználásuk egyszerű, tartalmazzák a szükséges szoftveres hátteret, beszerzést követően azonnal üzembe helyezhetőek, csupán a műanyag alapanyagot kell megvásárolni a nyomtatáshoz” – mondta a marketingmenedzser.

Ha egy cég fontolgatja 3D nyomtató vásárlását, fontos tisztázni, mire van szükségük, mik az igényeik, hogy annak megfelelően válasszanak a kínálatból. A piacon megtalálható eszközök már megbízhatóan működnek, igényes darabokat állítanak elő, így a technológia felhasználási területeinek szinte már csak a képzelet szab határt.

„Az ipari termelés mellett a 3D nyomtatókat előszeretettel alkalmazzák a filmiparban, ahol egyedi díszletelemeket állítanak elő vele, de ugyanígy jelentős szerepet tölt be a divatiparban is ruhák megtervezésénél, fogtechnikákban fogszabályzók, protézisek, implantátumok elkészítése során, de hasznos segítséget nyújt a gumiabroncsok gyártásához is, illetve cipőtalpat és személyre szabott talpbetétet is nyomtatnak már” – sorolta Szabó Diána.

(Fotók: FreeDee)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS