9,3 milliárd forint jogdíjat osztott ki 2019-ben az Artisjus

2020. 02. 13., 14:30

Soha annyi jogdíjat nem fizetett ki az Artisjus, mint 2019-ben. A közös hazai jogkezelő 9,3 milliárd forint jogdíjat osztott fel a dalok, zeneművek alkotói, illetve jogutódjaik között. A jogdíjak több mint fele jutott magyar szerzőkhöz.

A kifizetett összeg 8,1 százalékkal nagyobb, mint 2018-ban volt. Örvendetes, hogy a 9,3 milliárd forint 53,6 százalékát magyar szerzők kapták, a nekik kifizetett mintegy 5 milliárd forint 17 százalékkal több, mint tavaly volt – mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója egy csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésen.

A közös jogkezelő 13 819 magyar szerző és jogutód számára osztott fel jogdíjat 2019-ben, miközben 1501 új szerző (zeneszerző, szövegíró) regisztrált az Artisjusnál; utóbbiak között a 30 év alattiak vannak többségben. Tavaly 1326-ra nőtt azok száma, akik havonta legalább 50 ezer forint jogdíjat kaptak.

„Tavaly hivatalosan 17 336 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született, ezek között komolyzene, alkalmazott vagy könnyűzene egyaránt megtalálható. Az új daloknak bevétel szempontjából is komoly jelentősége van egy dalszerző életében: a jogdíjkifizetések 40 százaléka öt évnél nem régebbi szerzeményből, azaz a friss slágerekből származik. A legnagyobb bevételi forrás az élőzenei fellépésekből származik.”

A regisztrált új dalok közül a legtöbb (17 százalék) popzenei műfajban íródott, mögötte a rock-metál (16 százalék) szerepel. Tovább csökkent a klasszikus/instrumentális kategóriába sorolt művek aránya, amely már csak 11 százalék; a hiphop 7 százalékra nőtt, és enyhén a filmzene is erősödött (6 százalék).

2019-ben 2964 szerző kapott havi ötezer és ötvenezer forint közötti jogdíjat. Havi 1 millió feletti összeget 47-en, 500 ezer és 1 millió közöttit 89-en kaptak zeneműveik után. 100 ezer és 500 ezer forint közötti jogdíjban 629-en, 50 ezer és 100 ezer forint közöttit 561 szerző és jogutód kapott havonta. Tóth Péter Benjamin az úgynevezett jogdíjpiramis kapcsán azt mondta, aki zenéből él és hozzávetőleg havi 50 ezer forintos jogdíjbevétellel kalkulálhat, már részben képes lehet finanszírozni a zenélést, a hangszer- vagy hangtechnika vásárlást.

„Többféle sikeres dalszerzői modell van. Van, aki sok slágert ír, mások rendszeresen komponálnak arculati, háttér-, szignálzenéket. Az tud igazán jól keresni a jogdíjakkal, aki sok dalt sok előadónak ír” – mondta Tóth Péter Benjamin. A beszélgetésen jelen volt Németh Alajos dalszerző, zenész, a Bikini alapítója, aki az MTI kérdésére elmondta: szerzőként számára a legnagyobb bevételt a Közeli helyeken című dal jelenti, amelyet 1989-ben írt.

Egyre több szerzőjük van az új daloknak, ez a tendencia a tengerentúlról jön, bár Magyarországon még nem terjedt el olyan mértékben.

Idén március elején rendezik meg az Artisjus Songwriting Campet, amelyen magyar és külföldi dalszerzők alkotnak közösen. A Dalszerző Expo, a DEX március 2-3-án lesz a BMC-ben: itt a régióból mintegy háromszáz dalszerző vesz részt különböző workshopokon. Az eseményen jelen lesz többek között Steve Dub Grammy-díjas Los Angeles-i producer, Celeste Buckingham szlovák énekes-színész és Eva Louhivuori finn énekes-dalszerző. (MTI)

Mint elhangzott, 2019-ben 36,8 ezer hazai üzlet és vendéglátóhely használt háttérgépzenét vendégei szórakoztatására. Az ezek után kifizetett szerzői jogdíjak az Artisjus által felosztott teljes összeg 27 százalékát teszik ki. A szerzői egyesült által indított Zenével jobb! program keretében létrehozott honlapon zeneipari szakemberek adnak ötleteket az üzleteknek a minél hatékonyabb háttérzenéléshez. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-22 15:10:00
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.
2024-04-22 14:40:00
Míg tavaly márciusban 2,6 millió felhasználó rendelkezett SZÉP Kártyával, idén márciusra már 2,8 millióra nőtt a kártyabirtokosok száma; a költések összege a hónapban megközelítette az 59 milliárd forintot.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.