5,6 milliárd forintból épült hidrogén-előállító üzem Kardoskúton

5,6 milliárd forintból épült hidrogén-előállító üzem Kardoskúton
2023. 05. 09., 20:49

Új korszak kezdődik a magyar energia- és hidrogéngazdaság történetében és fejlesztésében, „új világot teremtettünk” – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Békés vármegyei Kardoskúton, ahol átadták Magyarország első hidrogén-előállító üzemét.

Ez az első lépés ahhoz, hogy a hidrogéntechnológia és a hidrogénipar valóban teret nyerjen Magyarországon, hogy az ország csökkentse az energiafüggőségét, továbbá az első lépés a nagy teljesítményű, költséghatékony, szezonális villamosenergia-tárolás irányába – sorolta a miniszter.

Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló Zrt. vezérigazgatója elmondta: az Akvamarin projektben a Magyar Földgáztároló Zrt. 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert és hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesített a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál. Kifejtette, egy elektrolizáló–vízbontó egység segítségével, villamos áramot használva a vezetékes vizet hidrogénre és oxigénre bontják, a hidrogént nyomásnövelés után  tárolják. Kétféle hasznosítási lehetőség adódik: nyersanyagként, tartálykocsiban értékesíteni a hidrogént; vagy a gáztüzelésű kompresszorokkal földgázhoz keverve felhasználni. A projekt haszna, hogy a villamosenergia-rendszerben a megújuló energiaforrások (napelemek) által keletkező fölösleges áramot nagy mennyiségben, akár több száz megawatt teljesítményben, hidrogén formájában hosszú távon, akár hónapokig tárolni tudják, és azt igény szerint akár újra villamos energia formájában adják vissza. Kardoskúton nem építettek ki teljesen új infrastruktúrát, az itt lévő földgáztárolót kellett átalakítani a projekthez. Egyelőre kis mennyiségben, óránként 400 köbméter hidrogént tudnak így termelni.

Kriston Ákos elmondta: négy egyetemmel és egy kutatóintézettel együttműködve telepítették a 2,5 megawattos elektrolizálót, amelynek üzemeltetésében is tapasztalatokat szereztek, és folyamatban van egy szabadalmi bejegyzés az anyagvizsgálat terén. A jelenlegi projekt a felszíni technológiákra vonatkozik, de tagjai egy másik, nemzetközi konzorciumnak, amely a hidrogén felszín alatti, porózus kőzetrétegekben való tárolási lehetőségeit vizsgálja. Emellett egy harmadik konzorcium tagjaként arra is pályáznak, hogy a tényleges tiszta hidrogén tárolórétegekbe való besajtolását és kitárolását kutathassák. A vezérigazgató reményét fejezte ki, hogy szeptembertől az Akvamarin Plusz keretében kísérletezhetnek a hidrogén villamos energiává való visszaalakításával, folyadékba oltott tárolásával, valamint piacon értékesíthető eljárásokat dolgozhatnak ki.

Lantos Csaba beszélt arról is, hogy jelenleg 4750 megawattnyi naperőmű üzemel Magyarországon, ebből 2900 megawatt az ipari, 1700 a háztartási méretű napelemekből származik. A klímastratégiában Magyarország azt fogalmazta meg, hogy 2030-ra 6,5 gigawattnyi napelemes kapacitás lesz, de ezt „minden bizonnyal túlszárnyaljuk”, számítások szerint addigra 10 gigawatt lesz. Magyarország átlag áramfogyasztása ugyanakkor 6000–6500 megawatt, ezért a megtermelt többletáramot tárolni kell akkumulátorban vagy más formában. Jelenleg Magyarországon 25 megawattnyi ipari méretű akkumulátor van, így minden lehetőség fontos, amely kiváltja az akkumulátoros tárolást, ilyen például a hidrogéntechnológia. További két, kelet-magyarországi helyszínen építenek három kombinált ciklusú, gázturbinás erőművi blokkot 1600 megawatt összteljesítménnyel. Erre azért is szükség van, mert bár becslések szerint Magyarország primer összenergia-felhasználása a következő évtizedekben inkább csökkenni fog, de a szerkezete átalakul. Jelenleg a teljes energiafelhasználás körülbelül 20 százalékát teszi ki az áramfogyasztás, ez 50 százalékra nőhet.

Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a beruházás lépés a karbonsemleges jövő felé; a felesleges villamos energia hasznosulását példázza, növeli Magyarország versenyképességét és nemzetközi elismertségét; és olyan mérnöki tudást hozott létre, amely önmagában értékesíthető a piacon.

A K+F projekt költsége 5,6 milliárd forint volt, amelyből 2,5 milliárdot tett ki az állami támogatás. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS