5,6 milliárd forintból épült hidrogén-előállító üzem Kardoskúton

Ez az első lépés ahhoz, hogy a hidrogéntechnológia és a hidrogénipar valóban teret nyerjen Magyarországon, hogy az ország csökkentse az energiafüggőségét, továbbá az első lépés a nagy teljesítményű, költséghatékony, szezonális villamosenergia-tárolás irányába – sorolta a miniszter.

Kriston Ákos, a Magyar Földgáztároló Zrt. vezérigazgatója elmondta: az Akvamarin projektben a Magyar Földgáztároló Zrt. 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert és hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesített a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál. Kifejtette, egy elektrolizáló–vízbontó egység segítségével, villamos áramot használva a vezetékes vizet hidrogénre és oxigénre bontják, a hidrogént nyomásnövelés után  tárolják. Kétféle hasznosítási lehetőség adódik: nyersanyagként, tartálykocsiban értékesíteni a hidrogént; vagy a gáztüzelésű kompresszorokkal földgázhoz keverve felhasználni. A projekt haszna, hogy a villamosenergia-rendszerben a megújuló energiaforrások (napelemek) által keletkező fölösleges áramot nagy mennyiségben, akár több száz megawatt teljesítményben, hidrogén formájában hosszú távon, akár hónapokig tárolni tudják, és azt igény szerint akár újra villamos energia formájában adják vissza. Kardoskúton nem építettek ki teljesen új infrastruktúrát, az itt lévő földgáztárolót kellett átalakítani a projekthez. Egyelőre kis mennyiségben, óránként 400 köbméter hidrogént tudnak így termelni.

Kriston Ákos elmondta: négy egyetemmel és egy kutatóintézettel együttműködve telepítették a 2,5 megawattos elektrolizálót, amelynek üzemeltetésében is tapasztalatokat szereztek, és folyamatban van egy szabadalmi bejegyzés az anyagvizsgálat terén. A jelenlegi projekt a felszíni technológiákra vonatkozik, de tagjai egy másik, nemzetközi konzorciumnak, amely a hidrogén felszín alatti, porózus kőzetrétegekben való tárolási lehetőségeit vizsgálja. Emellett egy harmadik konzorcium tagjaként arra is pályáznak, hogy a tényleges tiszta hidrogén tárolórétegekbe való besajtolását és kitárolását kutathassák. A vezérigazgató reményét fejezte ki, hogy szeptembertől az Akvamarin Plusz keretében kísérletezhetnek a hidrogén villamos energiává való visszaalakításával, folyadékba oltott tárolásával, valamint piacon értékesíthető eljárásokat dolgozhatnak ki.

Lantos Csaba beszélt arról is, hogy jelenleg 4750 megawattnyi naperőmű üzemel Magyarországon, ebből 2900 megawatt az ipari, 1700 a háztartási méretű napelemekből származik. A klímastratégiában Magyarország azt fogalmazta meg, hogy 2030-ra 6,5 gigawattnyi napelemes kapacitás lesz, de ezt „minden bizonnyal túlszárnyaljuk”, számítások szerint addigra 10 gigawatt lesz. Magyarország átlag áramfogyasztása ugyanakkor 6000–6500 megawatt, ezért a megtermelt többletáramot tárolni kell akkumulátorban vagy más formában. Jelenleg Magyarországon 25 megawattnyi ipari méretű akkumulátor van, így minden lehetőség fontos, amely kiváltja az akkumulátoros tárolást, ilyen például a hidrogéntechnológia. További két, kelet-magyarországi helyszínen építenek három kombinált ciklusú, gázturbinás erőművi blokkot 1600 megawatt összteljesítménnyel. Erre azért is szükség van, mert bár becslések szerint Magyarország primer összenergia-felhasználása a következő évtizedekben inkább csökkenni fog, de a szerkezete átalakul. Jelenleg a teljes energiafelhasználás körülbelül 20 százalékát teszi ki az áramfogyasztás, ez 50 százalékra nőhet.

Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a beruházás lépés a karbonsemleges jövő felé; a felesleges villamos energia hasznosulását példázza, növeli Magyarország versenyképességét és nemzetközi elismertségét; és olyan mérnöki tudást hozott létre, amely önmagában értékesíthető a piacon.

A K+F projekt költsége 5,6 milliárd forint volt, amelyből 2,5 milliárdot tett ki az állami támogatás. (MTI)