Az agrárium tavalyi évének megkerülhetetlen része volt a koronavírus-járvány, amely megerősítette a szektor szerepét. Az idei évben a mezőgazdaságot egyrészt továbbra is a vírushelyzet, másrészt a Közös Agrárpolitika átmeneti időszaka fogja meghatározni. A válság nyomán idén is kulcsfontosságú lesz a hazai élelmiszertermelés, a Közös Agrárpolitika átmeneti időszakában pedig változatlan feltételek mellett lehet forráshoz jutni, ezért számos lehetőség lesz a fejlesztésekre, beruházásokra – hangsúlyozták a K&H szakemberei és az agrárszakértők a K&H Agrár Klub előadásán.
A válság az agrárágazatokat eltérő módon érintette, és számos terület, például a virág- és dísznövény ágazat, a tejágazat, illetve a borágazat igen nehéz helyzetbe került. Összességében viszont jól vette az akadályokat a mezőgazdaság, ugyanis az AgroStratégia 2020-as kutatása alapján a válaszadók csupán tizede (12 százalék) jelezte, hogy a koronavírus-járvány akadályozó tényező volt számára a 2020-as évben. „Mozgalmas év áll a gazdák és az agrárszakemberek mögött, de legalább ilyen lesz a folytatás is. A nehézségek mellett azonban a járvány okozta helyzet számos, az idei évet is meghatározó pozitív hozadékkal is bír, hiszen még inkább felértékelődött és megerősödött az agrárium szerepe. Kulcskérdéssé vált többek között az élelmiszerbiztonság, valamint a folyamatos élelmiszerellátás kérdésköre, emellett a hazai élelmiszer szerepe is fókuszba került, gondoljunk csak a karantén időszakára, amikor a külföldi áruk korlátozottan voltak elérhetők. Az így megváltozott élelmiszerfogyasztási szokások következtében számíthatunk arra, hogy a jövőben is népszerűek maradnak a hazai élelmiszerek” – foglalta össze a legfontosabb hatásokat Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője.
2021 az agrárfejlesztések éve lehet
A koronavírus mellett a Közös Agrárpolitika (KAP) az, ami 2021-ben is dinamikusan alakítja majd a mezőgazdaságot. Az új KAP reformjairól tavaly év végén döntöttek a tagállamok, az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament, így a 2023-ig tartó, 2 éves átmeneti időszak idén januártól kezdetét vette. „A folyamatosan formálódó KAP reformok kialakítása során az uniós agrárminiszterek megállapodása keretében a Tanácsban egy olyan megoldás született, amelyben a környezetvédelmi irányelvek egyensúlyban vannak a versenyképességi és jövedelembiztonsági szempontokkal. A végső döntéshez azonban a társjogalkotó Európai Parlamenttel is meg kell még egyezni. Az átmeneti időszakban a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete várhatóan nem változik, így a következő két évben is biztosítva lesznek a nemzeti támogatások, emellett továbbra is megmaradnak a vissza nem térítendő beruházási lehetőségek. A gazdák számára tehát a fejlesztések idén is adottak lesznek, ezért azt javasoljuk, hogy most használják ki a rendelkezésre álló forrásokat” – tájékoztatott az Agrár Klubon Szentirmay Zoltán, az Agrárminisztérium Agrárközgazdasági Főosztályvezetője.
Bormarketing stratégia, zérótolerancia, eredetvédelem, generációváltás, szőlőtermesztés és klímavédelem, kóstolós masterclassok március 3-án, a 11. Borkonferencián.
A szén-dioxid-mentesen előállított áram túlnyomó többségét tavaly is a Paksi Atomerőműben termelték meg. Az elmúlt 10 évben a hazai villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,28 százalékkal növekedett.