2021-ben kedvező feltételek várhatóak az agráriumban

2021. 02. 08., 18:00

Az agrárium tavalyi évének megkerülhetetlen része volt a koronavírus-járvány, amely megerősítette a szektor szerepét. Az idei évben a mezőgazdaságot egyrészt továbbra is a vírushelyzet, másrészt a Közös Agrárpolitika átmeneti időszaka fogja meghatározni. A válság nyomán idén is kulcsfontosságú lesz a hazai élelmiszertermelés, a Közös Agrárpolitika átmeneti időszakában pedig változatlan feltételek mellett lehet forráshoz jutni, ezért számos lehetőség lesz a fejlesztésekre, beruházásokra – hangsúlyozták a K&H szakemberei és az agrárszakértők a K&H Agrár Klub előadásán.

A válság az agrárágazatokat eltérő módon érintette, és számos terület, például a virág- és dísznövény ágazat, a tejágazat, illetve a borágazat igen nehéz helyzetbe került. Összességében viszont jól vette az akadályokat a mezőgazdaság, ugyanis az AgroStratégia 2020-as kutatása alapján a válaszadók csupán tizede (12 százalék) jelezte, hogy a koronavírus-járvány akadályozó tényező volt számára a 2020-as évben. „Mozgalmas év áll a gazdák és az agrárszakemberek mögött, de legalább ilyen lesz a folytatás is. A nehézségek mellett azonban a járvány okozta helyzet számos, az idei évet is meghatározó pozitív hozadékkal is bír, hiszen még inkább felértékelődött és megerősödött az agrárium szerepe. Kulcskérdéssé vált többek között az élelmiszerbiztonság, valamint a folyamatos élelmiszerellátás kérdésköre, emellett a hazai élelmiszer szerepe is fókuszba került, gondoljunk csak a karantén időszakára, amikor a külföldi áruk korlátozottan voltak elérhetők. Az így megváltozott élelmiszerfogyasztási szokások következtében számíthatunk arra, hogy a jövőben is népszerűek maradnak a hazai élelmiszerek” – foglalta össze a legfontosabb hatásokat Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője.

2021 az agrárfejlesztések éve lehet

A koronavírus mellett a Közös Agrárpolitika (KAP) az, ami 2021-ben is dinamikusan alakítja majd a mezőgazdaságot. Az új KAP reformjairól tavaly év végén döntöttek a tagállamok, az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament, így a 2023-ig tartó, 2 éves átmeneti időszak idén januártól kezdetét vette. „A folyamatosan formálódó KAP reformok kialakítása során az uniós agrárminiszterek megállapodása keretében a Tanácsban egy olyan megoldás született, amelyben a környezetvédelmi irányelvek egyensúlyban vannak a versenyképességi és jövedelembiztonsági szempontokkal. A végső döntéshez azonban a társjogalkotó Európai Parlamenttel is meg kell még egyezni. Az átmeneti időszakban a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete várhatóan nem változik, így a következő két évben is biztosítva lesznek a nemzeti támogatások, emellett továbbra is megmaradnak a vissza nem térítendő beruházási lehetőségek. A gazdák számára tehát a fejlesztések idén is adottak lesznek, ezért azt javasoljuk, hogy most használják ki a rendelkezésre álló forrásokat” – tájékoztatott az Agrár Klubon Szentirmay Zoltán, az Agrárminisztérium Agrárközgazdasági Főosztályvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS