174 millió forinttal károsították meg a költségvetést a tévéműsorokat „gyártó” strómanok

2026. 07. 30., 11:20

A NAV egy filmgyártásban működő, kiterjedt fiktív foglalkoztatási és számlázási láncot tárt fel, amelynek szereplői több mint 174 millió forinttal károsították meg a költségvetést. A vizsgálat még tart.

A NAV által felgöngyölített céghálózat népszerű hazai televíziós műsorok gyártásában volt érdekelt, és az adózásra is sajátos forgatókönyvet talált ki – olvasható az adóhivatal közleményében.

A számlázási láncolat állandó szereplői a felső szinten álló megrendelő, a vele szerződő producer cég és a tényleges munkát végző alkalmazottak voltak. A menetrend szerint a megrendelő előre meghatározta a konkrét szakembereket – operatőröket, vágókat, szerkesztőket, hangmérnököket –, akikkel szívesen dolgozna, és bejelentette őket a producer cég gyakran cserélődő alvállalkozóihoz. Az alvállalkozó cégeket azonban csak névleges vezetők, strómanok irányították, akik mindössze két dolgot csináltak: a produkciókon éjjel-nappal dolgozó szakembereket jellemzően heti 10 órára jelentették be – a ténylegesen ledolgozott munkaidő töredékére –, valamint fiktív számlákat gyártottak. Amikor pedig egy kamucég működése kockázatossá vált, helyét egy másik vette át.

A cégek létezésének egyetlen célja az volt, hogy fiktív számlákat állítsanak ki a producernek, miközben a költségvetést megrövidítették a járulékokkal és az adóval, ráadásul a munkavállalók jogai is sérültek a szabálytalan foglalkoztatással. A vizsgálat eddig a számlázási láncolat nyolc szereplőjénél zárult le, a revizorok egyelőre több mint 174 millió forint adóhiányt tártak fel.

A bonyolultnak tűnő céghálók és folyamatos cégcserék sem akadályozzák meg a NAV-ot a tényleges foglalkoztatási és gazdasági viszonyok feltárásában. Az adóhatóság ugyanis sokféle adatbázist elemezve, célzott ellenőrzésekkel képes feltárni a szervezetten működtetett rejtett foglalkoztatási konstrukciókat és fiktív számlázási láncokat, védve ezzel a kiszolgáltatott helyzetbe hozott munkavállalókat is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS