1,7 milliárd forint állami támogatással fejlesztett a Gyermelyi Zrt.

1,7 milliárd forint állami támogatással fejlesztett a Gyermelyi Zrt.
2023. 02. 17., 15:18

A Gyermelyi Zrt. 6,5 milliárd forintot meghaladó beruházással épített új malmot adott át február 17-én, ezzel a vállalat Magyarország legnagyobb, egy telephelyen belül üzemelő malomipari vállalkozását hozta létre.

Varga Mihály pénzügyminiszter a malom átadása előtt elmondta: a társaság a beruházáshoz a nagyvállalati beruházási támogatási program keretében 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami forrást kapott. Az elmúlt nyolc évben 250 támogatási szerződés jött létre a program keretében, 570 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg, ebből mindegy 133 milliárd forintnyi kötődik az élelmiszeriparhoz – sorolta a miniszter.

Tóth Béla, a Gyermelyi Zrt. elnök-igazgatója elmondta: az új malom napi 300 tonna lágybúza őrlésére képes. A fejlesztéssel a meglévő két malom teljesítményével együtt napi 800 tonnára emelkedik a Gyermelyi Zrt. őrlési kapacitása. Ez a tésztagyár és a magyar partnerek ellátása mellett a külföldi vevők kiszolgálását is lehetővé teszi. A malom megépítése után 3 milliárd forintos fejlesztéssel növelik a gabonatároló kapacitást, nyárra készül el egy 40 000 tonnányi gabona tárolására alkalmas rendszer. A vállalatcsoport termékei előállítására egy teljesen zárt termékpályát működtet, mely európai szinten is egyedülálló. A liszt termelését megalapozó növénytermesztési ágazat 8200 hektáron gazdálkodik 250 termelőt fog össze – ismertette az elnök-igazgató.

A vállalatcsoport az MTA Martonvásári Kutatóintézete által nemesített magas beltartalmi értékű vetőmagot szaporítja, majd eljuttatja a termelési közösségben résztvevő gazdákhoz. A Gyermelyi Zrt. piacvezető Magyarországon a tojástermelésben is. Farmjain jelenleg évente 140 millió darab tojást termel, melynek egy részét héjas tojásként értékesíti, a többit pedig friss tojásként a tésztagyárban használja fel, naponta akár 700 000 darabot. A tésztagyár Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb és legmodernebb üzeme. Névleges kapacitása eléri az évi 70 ezer tonnát. Az üzemben 2022-ben közel 42 000 tonna tészta készült, melynek több mint 35 százaléka külföldön talált gazdára.

A Gyermelyi Zrt. 2020-ban közel 29 milliárd, 2021-ben 27 milliárd forint konszolidált árbevételt, és 1,6 milliárd, illetve 1,3 milliárd forint adózott eredményt ért el. A cégcsoport az elmúlt öt évben több mint 22 milliárd forintot fordított beruházásokra, csak 2022-ben több mint 6,6 milliárd forintot szánt fejlesztésekre. A társaság csaknem 600 embert foglalkoztat közvetlenül, az általuk szervezett termelési integráció több ezer családnak jelent biztos megélhetést. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.
2025-03-24 19:15:00
Minden korábbinál több, közel 18 millió turista érkezett a hazai szálláshelyekre tavaly, közülük pedig mintegy 9,3 milliónyian magyarországi utazók voltak. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint a legmesszebbre a Békés és Nógrád vármegyeiek hajlandók utazni, ha pihenésről van szó. A 4–5 csillagos hoteleket Győr-Moson-Sopron vármegye turistái választották a legnagyobb arányban – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS