10 tévhit a megtakarításokat terhelő új adóval kapcsolatban

2023. 06. 07., 16:48

A kormány július 1-jétől a természetes személyek kamatjövedelmét 13 százalék szociális hozzájárulási adóval is megterheli. Vagyis az eddig kamatadó néven ismert 15 százalékos adó mellé egy újabb adónem kerül bevezetésre. Így a teljes adóteher már 28 százalékra hízik. A témával kapcsolatban számos tévhit kering, amelyeket a Bankmonitor szakértői igyekeznek tisztázni.

2023.július 1-jétől a lakossági kamatjövedelmeket 13 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) is terhelni fogja. Ezzel összességében már 28 százalék-ra emelkedik a nyereségek adóterhe. Fontos, hogy kizárólag a június 30-át követően lekötött betétekre, vásárolt értékpapírokra, illetve megkötött biztosításokra lesz érvényes az új adó. Vagyis érdemes lehet sietni a befektetési döntések meghozatalával.

Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egyes megtakarításokra nem lesz érvényes az új adó. Például az szja-mentes állampapírokra, az ingatlanalapokra, illetve az szja-mentes biztosításokra sem kell megfizetni az új szociális hozzájárulási adót.

A helyzet tehát egyáltalán nem egyszerű, éppen ezért számos kérdés, tévhit kering az új adóval kapcsolatban, a Bankmonitor szakértői ezekből szedtek össze egy csokorra valót.

1. tévhit – A folyószámla egyenleg után meg kell fizetni az új adót

A lekötött és látra szóló betétek után a kamatadó mellett a jövőben meg kell fizetni a szochót. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a számlára érkező jóváírások összegéből vonnák le az adót. Az adó a kamatnyereséget terheli, vagyis a számlán tartott pénzünkkel elért kamatot, nyereséget terhelik meg a jövőben az új adóval. Jelenleg a legtöbb bankszámla látra szóló kamata igen alacsony, vagyis ebből a szempontból a rendelet hatása nem jelentős. Van azonban néhány olyan takarékszámla, amelynek a kamata 8-9 százalék körül mozog. Ezen konstrukcióknál az új adónem hatása már érezhető lesz.

2. tévhit – A takarékszámla megnyitásának dátuma számít az adó szempontjából

Alapvetően kijelenthetjük, hogy az új szocho a 2023. június 30-át követően vásárolt értékpapírokra, lekötött betétekre érvényes. Viszont a látra szóló betétek esetében nem a számlanyitás dátuma lényeges. A lekötés nélkül kamatozó összegek esetében június 30-áig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, az azt követően keletkező kamatok után azonban már rendezni kell az új 13 százalékos adót is.

3. tévhit – A kriptoeszközökre nem kell adót fizetni

A kripto jelenleg egy igen népszerű befektetési forma, elég csak a Bitcoinra gondolnunk. Jó hír az ilyen megtakarításban gondolkodók számára, hogy az új szociális hozzájárulási adó nem lesz érvényes a kérdéses befektetésekre. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Bitcoin teljesen adómentes, az szja törvény alapján 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni a kriptoeszközökön elért nyereség után is.

4. tévhit – Csak az állampapírok mentesülnek az új adó alól

Az kétségtelen tény, hogy az állampapírok adómentesek maradnak, vagyis a 15 százalék kamatadó mellett a szochót sem kell megfizetni utánuk. Maradnak azonban más befektetési formák is, amelyek után az új adónemet nem kell megfizetni. Ilyen például az ingatlanalap, amelynél szintén mentesülhetünk az új szociális hozzájárulási adó rendezése alól.  De például a lakástakarék, a már említett kriptoeszközök, valamint bizonyos esetben a biztosítások is szocho mentesek lehetnek.

5. tévhit – A biztosítások mindenképp adókötelesek

A megtakarítási célú biztosítások kamatjövedelmére is érvényes a szocho abban az esetben, ha a szerződést 2023. június 30-át követően kötötték meg. Nem szabad azonban megfeledkezni, hogy a unit linked biztosítások bizonyos esetekben kamatadómentesek, márpedig ezen esetekben a szochót sem szükséges megfizetnünk.

Az egyszeri díjas biztosítások esetében a szerződés ötödik évét követően a megtakarítás adómentes, ezért se szocho, se szja fizetési kötelezettségünk nem lesz. Ha a biztosító kifizetése a 3. és 5. év között történik meg, akkor 6,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 7,5 százalék szja fizetési kötelezettségünk keletkezik. Amennyiben a 3. évet megelőzően történik a kifizetés, akkor 28 százalék adót (13 százalék szocho és 15 százalék szja) kell fizetnünk.

A rendszeres díjas biztosítások esetében a szerződés tizedik évét követően a megtakarítás adómentes, se szocho, se szja fizetési kötelezettségünk nem lesz. Ha a biztosító kifizetése a 6. és 10. éve között történik meg, akkor 6,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 7,5 százalék szja fizetési kötelezettségünk keletkezik. Amennyiben pedig a 6. évet megelőzően történik a kifizetés, akkor 28 százalék adót (13 százalék szocho és 15 százalék szja) kell fizetnünk. A fentiek alapján kijelenthető, hogy egy jól használt, időben kötött biztosítás tehát teljes adómentességet biztosíthat!

6. tévhit – Ha a TBSZ kamatadó köteles, akkor szochót is fizetnünk kell

A Tartós Befektetési Számla egy a hosszútávú öngondoskodást biztosító megtakarítási formák közül. A hosszú befektetési időért cserébe pedig adóelőnyben részesülhetünk. Ha 5 évig megtartjuk a befektetésünket, számlánkat, akkor nem kell kamatadót fizetnünk, ha pedig a 3. és 5. év között vennénk ki a pénzünket, akkor a nyereségre 10 százalék adót vetnek ki. Amennyiben az első 3 évben kivesszük az összeget, akkor a normál 15 százalék kamatadót kell rendeznünk. Viszont a nyereség egyik esetben sem minősülne az szja törvény alapján kamatjövedelemnek, vagyis szociális hozzájárulási adót nem kellene fizetnünk akkor sem, ha a teljes 15 százalékos kamatadó sújtaná a megtakarításunkat. Ez alapján a TBSZ számla ideális megoldásnak tűnhet az új adó elkerülésére!

7. tévhit – Minden megtakarítást érdemes TBSZ számlára áthelyezni

Ez nagyrészt igaz állítás, hiszen a TBSZ számlákon lévő megtakarításunk a vásárlás időpontjától függetlenül szocho mentes lesz. Viszont a TBSZ konstrukció egyik tulajdonsága, hogy az adó alapját – nagyon leegyszerűsítve – úgy határozza meg teljes megszüntetés esetén, hogy a befizetett pénz és a kivétel összege közötti különbséget tekinti nyereségnek. Ezután kell a bent töltött idő alapján adót fizetni. Ez akkor is igaz lesz, ha az adott termék egyébként alapból adómentes lenne, vagyis TBSZ-re vásárolt állampapír után keletkezhet szja fizetési kötelezettségünk, ha nem várjuk ki a megfelelő időt.  

8. tévhit – A lakástakarékok után is fizetni kell az új adót

Ezt már korábban is érintettük, az adó nem érinti az összes megtakarítást, például az LTP-szerződéseinkre sem terjed ki. Az Szja-törvény alapján ugyanis a lakástakarékokhoz kapcsolódó betéti kamatok és támogatások adómentesek, ezért se kamatadót, se szochót nem kell fizetni az itt elért hozamok után.

9. tévhit – A szociális hozzájárulási adónak van felső korlátja

Ez önmagában nem tévhit, a szochónak valóban van egy felső korlátja. A minimálbér 24-szereséig kell a jövedelmünk után szochót fizetnünk. Viszont ezt a felső korlátot nem alkalmazzák a kamatjövedelmek esetében. Vagyis a most bevezetett adó esetében nem lesz felső korlát, egy lekötött betétnél például a lekötött összegtől, a kamatnyereség nagyságától függetlenül a teljes profitot terhelni fogja az új, 13 százalékos adó.

10. tévhit – A 24 százalékos inflációt meghaladja a 28 százalékos adó, akkor most kevesebb pénzem lesz?

Itt azért van egy félreértés, a 15 + 13 százalék (összesen 28 százalék) adó a nyereséget terheli, az infláció pedig az egész tőkénk értékét erodálja. Ezért, ha 1 millió forintot otthon tartottunk egy évig, akkor a vásárlóereje 24 százalékkal csökkent a KSH áprilisi inflációs adata alapján, vagyis a vásárlóértéke 806 ezer forint lenne. Amennyiben ezt az összeget befektettük 10 százalékos kamat mellett, akkor ezután bruttó 100 ezer forint kamatot kaptunk, amiből a 28 ezer forint adó levonása után végül 1 072 000 forintunk marad, ennek vásárlóereje pedig körülbelül 864 ezer forint. Vagyis a befektetéssel még mindig jobb helyzetben vagyunk, mintha otthon tartanánk a pénzünket. Ez egy komoly üzenet azok számára, akik az új adó miatt kivennék a pénzüket a bankból, mindenféle befektetési formából. Más kérdés, hogy az új adó miatt bizony még jobban meg kell választani, hogy mibe is fektessük a megtakarításainkat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 18:10:16
A menedzserszövetség Év Menedzsere Díj 2023. évi kitüntetettje Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója lett. A szövetség 29. alkalommal rendezte meg az Év Menedzsere Díjátadót.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS