A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. július 15-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta az ESG-törvény szabályainak megsértése esetén kiszabható bírság előírásairól szóló rendelet tervezetét. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
A bírságok mértéke a tervezet szerint 200 ezer forinttól egészen a vállalkozás nettó árbevételének 1 százalékáig, de legfeljebb 50 millió forintig terjedhet a jogsértés típusától függően; több jogsértés elkövetése esetén a bírságok értéke összeadódhat (így elméletileg 50 millió forintot meghaladó összértékű bírságot is kiszabhat az SZTFH drasztikus esetben).
A legmagasabb bírság (a nettó árbevétel 1 százaléka, de legfeljebb 50 millió forint) a beszállítói átvilágítási folyamathoz kapcsolódik. A nagyvállalatok tehát súlyos bírsággal számolhatnak, amennyiben az átvilágítás során feltett kérdések eltérnek az SZTFH által jóváhagyott kérdőívtől, illetve amennyiben az ESG-törvény szerinti mikro- vagy kisvállalkozástól kívánnak ESG adatszolgáltatást kérni (vagy ezen beszállítóikat szerződésben vagy írásban erre köteleznék). Mindezek miatt a nagyvállalatok részéről kiemelt hangsúlyt kell fektetni a beszállítóik helyes minősítésére és az előírásoknak megfelelő átvilágítási folyamat kialakítására.
A negyedéves SZTFH adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén 200 ezer forint és 2 millió forint közötti bírságösszeg is kiszabásra kerülhet.
A rendelet tervezete azonban továbbra sem ad választ arra a kérdésre, hogy az ESG-beszámoló elkészítésének, tanúsításának vagy közzétételének elmulasztása esetén milyen bírságokra számíthatnak a nagyvállalatok – jegyzik meg a PwC Magyarország szakértői.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.