A PwC 2025-ös „State of Decarbonization” jelentése szerint továbbra is erős elköteleződés mutatkozik a fenntarthatóság, mint üzleti értékforrás iránt. 2024-ben több mint 4000 vállalat jelentett klímacélokat a Carbon Disclosure Projectnek (CDP), ami kilencszeres növekedést jelent az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. A cégek 37 százaléka növeli ambícióit, míg 16 százalék csökkenti azokat.
A felmérés főbb megállapításai:
– A klímavállalásokat tevő vállalatok száma növekszik. 2024-ben több mint 4000 vállalat jelentett célokat a CDP-nek, ami kilencszeres növekedés a 2020-as értékhez viszonyítva.
– A cégek 37 százaléka növeli klímaambícióit és csak 16 százalékuk csökkenti azokat.
– Egyre több kisvállalat tesz vállalásokat, ahogy az ellátási lánc szereplőinek bevonása egyre elterjedtebbé válik. A vállalást tevő cégek medián árbevétele 2020-ban 3,6 milliárd dollár volt, 2024-ben már csak 1,3 milliárd.
– A cégek 83 százaléka számolt be k+f beruházásról alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek és szolgáltatások terén. A fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező termékek 6–25 százalékos bevételnövekedést is elérhetnek.
– A vállalások vezetőváltásokon is átívelnek: a cégek kitartanak vállalásaik mellett akkor is, ha új vezérigazgató lép hivatalba.
A fenntarthatóság üzleti értéke
A vállalatok kevesebbet beszélnek klímavállalásaikról, és a legtöbben arra összpontosítanak, hogy kielégítsék a növekvő energiaigényeket, megvédjék a veszélyeztetett értékeket, reagáljanak a változó ügyféligényekre, és úgy alakítsák működésüket, hogy hosszú távú növekedést és ellenállóképességet biztosítsanak.
A vállalatok 83 százaléka fektet kutatás-fejlesztésbe alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek és szolgáltatások fejlesztése érdekében. Ezek a termékek akár 6–25 százalékkal is növelhetik a bevételt azokhoz képest, amelyek nem hangsúlyozzák a fenntarthatóságot. A cégek arra számítanak, hogy 2030-ra bevételük több mint egyharmada a klímaátmenetből származik majd. Ennek érdekében jelentősen növelik a klímavédelmi célú tőke- és működési kiadásaikat.
A Scope 3 kibocsátások és az ellátási lánc szerepe
A Scope 3 kibocsátások – vagyis azok, amelyek a termékek teljes életciklusa során keletkeznek – jelentik a legnagyobb kihívást, de egyben a legnagyobb lehetőséget is. A jelentés szerint a sikeres dekarbonizáció négy tényezőtől függ: a fenntarthatóság irányításától, a finanszírozás módjától, a beszállítókkal és ügyfelekkel való együttműködés szintjétől, valamint a termékfenntarthatóság révén történő Scope 3 kibocsátáscsökkentéstől.
„A kutatás azt mutatja, hogy az ellátási lánc szereplőinek bevonása egyre gyakoribb, és ahogy a nagyvállalatok elkezdik kezelni a Scope 3 kibocsátásokat, egyre inkább elvárják beszállítóiktól is, hogy célokat tűzzenek ki. Idővel ez láncreakciót indíthat el, mivel ezek a beszállítók is nyomást gyakorolnak saját partnereikre. Már 2024-ben is látható volt ez a hatás: egyre több kisebb vállalat tűzött ki kibocsátáscsökkentési célokat” – mutatott rá Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.
A 2025-ös jelentés – akárcsak a tavalyi – azt mutatja, hogy sok vállalat küzd a vállalások végrehajtásával. Bár a Scope 2 terén - ezek a vállalatok által vásárolt energia előállításával kapcsolatos közvetett kibocsátásokat foglalja magában - történt előrelépés, a szervezeteknek csak 46 százaléka van jó úton a Scope 1 (közvetlen kibocsátások), és 54 százaléka a Scope 3 célok elérésében.
A vezetőváltások nem söprik el a vállalásokat
A jelentés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a klímavállalások a vezetőváltásokon is átívelnek. A vizsgált 47 vállalat közül, amelyek nettó zéró kibocsátási célokat tűztek ki és vezérigazgató-váltáson estek át, egyik sem vonta vissza vállalásait. Ez azt mutatja, hogy a fenntarthatóság nem egyéni vezetői döntés, hanem a vállalati stratégia szerves része. Még azok a cégek is, amelyek újrakalibrálják céljaikat, gyakran részletesebb és reálisabb tervekkel rendelkeznek, mint korábban.
A jövő nyertesei és vesztesei
A PwC jelentése szerint a következő években azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek képesek integrálni a fenntarthatóságot a döntéshozatalba, biztosítani a szükséges finanszírozást, aktívan együttműködni az értéklánc szereplőivel, és innovatív, fenntartható termékeket kínálni. „Ezek a cégek nemcsak elérik klímacéljaikat, hanem újradefiniálhatják iparágukat, növelhetik piaci részesedésüket, és hosszú távú versenyelőnyre tehetnek szert. A fenntarthatóság tehát nem csupán költség, hanem stratégiai befektetés a jövőbe” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.