ESGHÍREKÜzlet

Jelentős változásokat hoz a magyar vállalatok életébe a január 1-jétől hatályos az új ESG-törvény

2023. 12. 18., 11:10
 3315 |  Elolvasva
Címkék

Az Országgyűlés elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot.

Az új szabályozással a jogalkotó célja, hogy lefektesse a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjait és megfeleljen az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak– írják a PwC Magyarország szakértői

A törvény személyi hatálya több lépésben terjed majd ki a magyarországi székhelyű, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra és minden egyéb nagyvállalatra, közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalatra. Az új szabályozás jelentős része már 2024. január 1-jén hatályba lép, míg a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozó egyes szabályok 2025. január 1-jén. Továbbá a hatósági bírságok kiszabására 2026. január 1-jétől lesz lehetősége a hatósági jogkör gyakorlójának, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának.

Az elfogadott törvény rendelkezései két fő területet érintenek: a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek bevezetését, valamint a CSRD implementáció előkészítését.

A vállalkozásoknak az új szabályok értelmében a következő kötelezettségekkel kell számolniuk:

  • kockázatkezelési rendszer létrehozása,
  • panaszkezelési eljárás biztosítása,
  • belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
  • rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
  • megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása,
  • ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a
  • közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében, továbbá
  • évente ESG beszámoló elkészítése az előző évben elvégzett átvilágítási tevékenységről és annak eredményeiről.

A jogszabály tervezetében megfigyelhetők a német ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény (LkSG) és az Európai Unió ellátási láncok átvilágításáról szóló javaslatának (CSDDD) bizonyos elemei, melyek – a magyar tervezettel egyetemben – az ENSZ ajánlásaira épülnek. A CSRD-nak, azaz a nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó EU-s követelményeknek és az ahhoz kapcsolódó ESRS sztenderdeknek a magyar jogrendbe való transzformációja későbbi időpontban várható, jelen tervezet ezek rendelkezéseit a PwC szakértőinek értelmezése szerint még nem tartalmazza. A CSRD követelményeinek megfelelő, ESRS szerinti jelentés az átvilágítási folyamat és kockázatok leírásánál messzebbre mutat, így jelen törvénytervezet az erre való felkészülést segíti elő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
Legfrissebbek a rovatból:

Még több friss hír

VÁLLALKOZÁS
2026-09-11 10:30:00
Feloszlatta a NAV a Facebookon pörgő Gucci Ganget

Feloszlatta a NAV a Facebookon pörgő Gucci Ganget

46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Kőszegi László: a lízingszektor még sok területhez tudna értéket adni Magyarországon
2026. 09. 07., 05:55
epizód: 2026 / 17   |   hossz: 25:06
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Spotify Deezer YouTube
Dencső Blanka: a külföldi munka nem csak anyagilag vonzó, egyre fontosabb az életminőség, a család
2026. 08. 24., 20:15
epizód: 2026 / 16   |   hossz: 20:41
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Spotify Apple Deezer YouTube
Garaczi János: a magyar ipar túlléphet az összeszerelő szerepkörön, van lehetőség a repülőgépgyártásban is
2026. 08. 07., 15:45
epizód: 2026 / 15   |   hossz: 28:47
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
Spotify Apple Deezer YouTube

  Rovathírek: ATOMBUSINESS