A Grant Thornton legfrissebb nemzetközi kutatása szerint a középvállalatok világszerte a fenntarthatóságot egyre inkább stratégiai növekedési tényezőként kezelik, nem csupán szabályozási kötelezettségként. A felmérés alapján a cégek közel 90 százaléka a következő 12 hónapban fenntartja vagy növeli fenntarthatósági beruházásait, miközben a vezetők több mint fele már közvetlen üzleti előnyt társít az ESG-hez.
„Világszerte azt tapasztaljuk, hogy a fenntarthatósági törekvések egyre kevésbé a jogszabályi megfelelésről, és sokkal inkább az üzleti és gazdasági értékteremtésről szólnak, a piaci verseny és a márkaérték növelésének mozgatórugóivá váltak. A középvállalatok vezetői felismerték: az ESG nem költség, hanem olyan befektetés, amely egyszerre növeli a működési hatékonyságot, erősíti a munkavállalói elkötelezettséget és új piacokra nyit kaput” – hangsúlyozta dr. Balásfalvi-Kiss András partner, a Grant Thornton ESG és fenntarthatósági szolgáltatások üzletágának vezetője.
A Grant Thornton International Business Report (IBR) keretében, 35 országban kérdeztek meg közel 15 000 középvállalati vezetőt világszerte.
2025-ben a vállalatok 41,6 százaléka a versenytársak megelőzését, 38 százaléka pedig a reputáció erősítését nevezte meg elsődleges fenntarthatósági üzleti célnak – mindkét tényező jelentősen erősebb motiváció, mint egy évvel korábban. A hosszú távú üzleti haszon is kézzelfogható: a középvállalatok több mint fele (54 százalék) szerint a fenntarthatóság növeli a jövőbeni nyereséget, 51,3 százalékuk pedig a bevételek bővülésére számít. A kutatás eredményei szerint:
– A középvállalatok 85,9 százaléka idén fenntartja vagy növeli fenntarthatósági beruházásait.
– A cégek közel fele (49,8 százalék) szerint a fenntarthatósági teljesítmény kulcs a nemzetközi piacra lépéshez.
– 43,1 százalék úgy véli, hogy az ESG közvetlenül javítja exportlehetőségeiket.
– A vállalatok több mint fele (54 százalék) emelkedő értékesítési árakat és erősebb profitabilitást vár a fenntarthatósági beruházások eredményeként.
„A középvállalatok sajátossága, hogy gyorsan képesek reagálni a piaci változásokra. Most egyértelműen látszik, hogy azok a cégek kerülnek előnybe, akik proaktívan építik be a fenntarthatóságot a stratégiájukba. Ez nemcsak a szabályozói megfelelés miatt fontos, hanem azért is, mert ügyfelek, befektetők és munkavállalók egyaránt ezt várják el” – magyarázta dr. Balásfalvi-Kiss András.
Hova áramlanak a források?
A legnépszerűbb terület a megújuló energia (43,5 százalék), amit költséghatékonysági és adózási szempontok is erősítenek. Emellett a diverzitás és elfogadás iránti elköteleződés is látványosan nőtt: az USA-ban például az ilyen programokba fektető középvállalatok aránya 31 százalékról 44,8 százalékra ugrott. „Magyarországon részben hasonló a helyzet, itt is nagyon erős a megújuló energia szerepe, de egyre nagyobb jelentőséget kap a klímaadaptáció, valamint a jogszabályi jelentéstételi “kötelezettség” előírt lábának csökkenésével a belső szabályozás (etikai szabályok, panaszbejelentés, beszállítói átvilágítás) jelentősége egyre nő” – teszi hozzá dr. Balásfalvi-Kiss András.
Jelentéstétel: üzleti eszköz, nem nyűg
A szabályozói környezet változása – köztük az EU CSRD enyhítései – ellenére a középvállalatok 72,9 százaléka folytatja fenntarthatósági jelentéstételét. E cégek 44,8 százaléka üzleti szempontból látja értékesnek az átláthatóságot, 35,9 százalékuk pedig vállalati küldetésük szerves részének tekinti.
„Azok a cégek, amelyek nem tudnak hiteles fenntarthatósági gyakorlatot felmutatni, veszélybe sodorhatják kulcsfontosságú üzleti kapcsolataikat. Ez nemcsak reputációról szól, hanem a beszállítói láncban való bennmaradásról is” – hangsúlyozta dr. Balásfalvi-Kiss András.
Ugyancsak fontos kiemelni az együttműködés fontosságát: a költségek és komplexitás közös kihívások. Befektetőkkel, iparági szereplőkkel és ügyfelekkel való együttműködés révén könnyebben alakítható ki életképes, széles körben alkalmazható fenntarthatósági gyakorlat.
Akadályok és lehetőségek
A legnagyobb gátak közé a költségek (40,9 százalék), a szabályozások összetettsége (35 százalék) és az adminisztratív erőforrás-igény (32,3 százalék) tartoznak. Ugyanakkor a vállalatok egyre inkább felismerik: a fenntarthatósági beruházások gyorsan megtérülhetnek, és hosszú távon stabilabbá teszik az üzleti működést.
„A legnagyobb kihívást jelenleg nem a költségek, hanem az üzleti környezet bizonytalansága jelenti. A bizalmi index 26 százalékkal alacsonyabb, mint néhány évvel ezelőtt, ami óvatosságra és a beruházások visszafogására készteti a vállalatokat. Ugyanakkor a szabályozói nyomás enyhülése új lehetőségeket teremtett: ügyfeleinkkel együtt immár az értékteremtő, hosszú távon megtérülő projektek azonosítására és megvalósítására tudunk összpontosítani. Ezek a kezdeményezések nemcsak versenyelőnyt biztosítanak, hanem hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez és a vállalat értékének növeléséhez is. Ügyfeleink bizalmának köszönhetően az első körös kötelezettek számára már számos ESG-beszámolót készíthettünk el, és tapasztalataink szerint ezek szinte minden esetben kézzelfogható üzleti hasznot hoztak” – mondja dr. Balásfalvi-Kiss András.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.