Európában épül a világ legnagyobb AirBattery energiatárolója – Egy kimerült sóbánya kellett hozzá

Európában épül a világ legnagyobb AirBattery energiatárolója – Egy kimerült sóbánya kellett hozzá
ESGHírek  |  2025. 07. 01., 14:05

A ritka technológiát használó vállalat sókavernába telepített sűrített levegős megoldással lép piacra az öreg kontinensen. A projekt célja, hogy hetekre vagy akár hónapokra elegendő tárolási kapacitást biztosítson.

Az izraeli Augwind Energy közleményben tudatta, hogy Németországban építi meg a világ első ipari méretű AirBattery energiatároló létesítményét, amely fontos mérföldkő lehet Európa villamosenergia-hálózatainak szén-dioxid-mentesítésében. Az Interesting Engineering tudósítása szerint az üzem 2027 és 2028 között kezdheti meg az energiatárolást, egy nagyon ritka megoldás segítségével: kibányászott sóbarlangban tárolnak el nagy mennyiségű sűrített levegőt, amely alkalmas villamosenergia-termelésre.

Ez a technológia akár hetekig vagy hónapokig képes raktározni az energiát.

A németországi AirBattery az Augwind által fejlesztett Hidraulikus Sűrített Levegős Energiai Tárolórendszer (CAES) első olyan ipari méretű alkalmazása, amely ötvözi a szivattyús vízerőművek és a hagyományos levegősűrítés technológiáit. Az Augwind szerint a rendszer moduláris kialakítása lehetővé teszi, hogy több hétre elegendő energiatartalékot biztosítsanak a föld alatti, bányászat során kialakult barlangban tárolt sűrített levegő segítségével.

Így működik az ipari méretű sűrített levegős energiatárolás

Egy átlagos sókaverna – amely nagyobb lehet, mint az Empire State Building – 3-8 GWh elektromos energiát tud tárolni. Szükség esetén (amikor nő az energiaigény) a rendszer olyan vízkamrákon engedi át a nagy nyomású levegőt, amelyek turbinákat hajtanak meg és villamos energiát termelnek.

„Az AirBattery segítségével végre olyan tárolási megoldást kínálunk, amely képes követni a megújuló energiaforrások léptékét és ritmusát. A vezető ipari szereplő Németországot pedig az elhagyott sókavernái és a klímacéljai teszik tökéletes első helyszínné” – mondta Or Yogev, az Augwind alapító-vezérigazgatója. A szavait nem mellesleg az a tény is erősíti, hogy Németország fokozatosan kivezeti gazdaságából a szenet és az atomenergiát, így egyre gyakrabban fenyegetik úgynevezett „Dunkelflaute” időszakok, amikor hetekig alig akad valamilyen megújuló forrás – például napsütés vagy szél – az áramtermeléshez.

Az AirBattery ilyen időszakokban pufferként működik: elnyeli a felesleges megújuló energiát, és akkor adja vissza, amikor arra valóban szükség van.

Az izraeli kísérleti telepen ez a technológia már elérte a 47 százalékos hatásfokot, a kereskedelmi méretű változatokban viszont 60 százalék fölé várják ugyanezt az arányt. Ha sikerül, akkor az AirBattery támogatja mindhárom fő energiapolitikai célt: a fenntarthatóságot, a megfizethetőséget és az ellátásbiztonságot.

Mivel nem függ sem importgáztól, sem akkumulátor-fémektől, a rendszer csökkenti a geopolitikai kockázatokat és az energiaárak ingadozását, ami különösen fontos szempont Németország számára az orosz–ukrán háború után kialakult energiaválság következtében.

Olcsóbb is a több energiatároló és -termelő megoldásnál

A többi energiatároló megoldáshoz képest kedvező, kilowattóránként 10–15 dolláros többhetes tárolási költségével az AirBattery versenyképes alternatívát kínál az akkumulátoralapú rendszerekkel szemben. Az AirBattery emellett segíthet csökkenteni az áramhálózat bővítésének költségeit is, ráadásul a lítium-ion akkumulátorokkal ellentétben helyi anyagokból épül, zárt vízrendszerben működik és gyakorlatilag korlátlan ideig képes tárolni az energiát.

Ha a németországi projekt sikerrel jár, 2030-ra mintául szolgálhat más európai országok hasonló kezdeményezéseihez, és stabilizálhatja a hálózatokat, miközben a megújuló energiaforrások aránya 50 százalék fölé emelkedik – jósolja az izraeli cég.

Címlapkép: Augwind Energy

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 17., 11:05
A második negyedévben javuló és bizakodó hangulat jellemezte a kis- és középvállalkozásokat – mondta Kozák Ákos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója csütörtökön a VOSZ Barométer második negyedévi jelentését bemutató sajtótájékoztatón.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS