„Történelmi csúcson” a turizmus az Európai Unióban

2026. 01. 26., 18:10

Az Európai Unió turisztikai szálláshelyein töltött vendégéjszakák száma 2025-ben 61,5 millióval (2 százalékkal) meghaladta az előző évit, így elérte a 3,08 milliárdot, ami új rekord – tájékoztatott az Eurostat.

Az Eurostat becslése szerint a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 46,1 millióval, a belföldi vendégek által eltöltötteké 15,4 millióval nőtt. A külföldi és a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák aránya kiegyensúlyozott volt 2025-ben (49, illetve 51 százalék).

A szállodák és hasonló szálláshelyek 1,9 milliárd éjszakát (az összes vendégéjszaka 63 százalékát) regisztráltak, majd a rövid távú szálláshelyek (743 millió, 24 százalék) és a kempingek (413 millió, 13 százalék) következtek.

A vendégéjszakák száma a tagállamok többségében emelkedett 2024-hez képest. A legnagyobb növekedést Máltán (+10 százalék), Lengyelországban (+7 százalék) és Lettországban (+6 százalék) regisztrálták. Enyhén csökkent a mutató Romániában (mínusz 1 százalék) és Írországban (mínusz 2 százalék).

A hazai turizmus is rekordévet zárt 2025-ben

2025-ben Magyarországon is megdőltek az előző évi rekordok, a vendégek száma meghaladta a 20 milliót. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke a turizmus 2025. évi előzetes eredményeit értékelő (január 12-i) sajtótájékoztatón elmondta: 2025-ben nagyjából fele-fele volt a belföldiek és külföldiek aránya.

Budapesten a vendégek számának növekedésének üteme meghaladta a 13 százalékot: az előzetes adatok szerint több mint 7 millió külföldi és több mint egymillió magyar érkezett. Országosan a vendégéjszakák száma az előző évi 46,65 millió után 48,92 millió volt 2025-ben.

A vidéki turisztikai térségekbe 9 millió belföldi és csaknem 3,5 millió külföldi vendég érkezett 2025-ben.

A Balatonra 3,4 millió vendég érkezett, több mint 2,5 millió belföldi és közel 830 ezer külföldi, a balatoni szálláshelyek nagyjából 218 milliárd forint árbevételt értek el. A teljes vidéki vendégforgalom bő 20 százalékát a balatoni szálláshelyek adták.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-07 16:05:00
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS