Több mint egymillió vendégéjszakát hozott az őszi szünet a szálláshelyeken

2025. 11. 12., 14:20

Az őszi szünet időszakában közel 528 ezer utazó összesen 1 millió 60 ezer vendégéjszakát töltött a szálláshelyeken, amelyek 3,5 százalékkal több vendégnek örülhettek, mint a 2024-es őszi szünetben – tájékoztatott Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján a Visit Hungary.

A magyar szálláshelyek a tanítási szünet idején 27,1 milliárd forintot meghaladó bevételt értek el, ami 3,7 százalékkal haladja meg a tavalyi őszi vakációban mért értéket. A vendégek döntő többsége, csaknem 306 ezer utazó a hoteleket választotta, a 617 ezer szállodai vendégéjszaka az összes forgalom 58 százalékát adta. Ezen belül a négycsillagos kategória bizonyult a legnépszerűbbnek, ahol a vendégéjszakák 61 százalékát töltötték. Számottevő forgalmat bonyolítottak a magánszálláshelyek is, ahová a vendégek 30 százaléka érkezett.

Budapest továbbra is népszerű célpont volt, a vendégforgalom 39 százaléka a fővároshoz kötődött. Az itt megfordult 203 ezer vendég 421 ezer vendégéjszakával a tavalyinál 8 százalékkal több, 11,2 milliárd forint bevételt hozott a szálláshelyeknek. Budapest nemcsak a nemzetközi vendégek körében volt keresett, a hazai turisták is szívesen látogatták, számuk 17,5 százalékkal felülmúlta a tavalyi szünetben mért adatokat, amely a legdinamikusabb változás volt az őszi szünetben.

Az őszi vakáció nyertesei ezzel együtt ismét a vidéki szálláshelyek lettek, amelyekben közel 16 milliárd forintot hagytak a vendégek.

A 325 ezer utazó, aki Budapesten kívül pihent, elsősorban a fürdővárosok, tóparti és hegyvidéki desztinációk szálláshelyein összesen 639 ezer vendégéjszakát töltött el. A hazai utazók kedvenc vidéki úti céljainak toplistáját ezúttal Zalakaros, Gyula, Eger, Hajdúszoboszló és Hévíz vezette, a külföldi vendégek körében pedig Hévíz, Bük, Sárvár, Debrecen és Hajdúszoboszló volt a népszerűség sorrendje.

Vidéken csaknem minden negyedik foglalás három vagy ennél több főre szólt, ami jól mutatja, hogy az őszi szünet igazi belföldi családi utazási szezonná vált. A látogatók korosztály szerinti megoszlását tekintve a Balatonon és a Sopron-Fertő, valamint a Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térségben volt a legmagasabb a gyermekek aránya, ahol a legfiatalabbak a vendégek közel negyedét tették ki. A leginkább vendégmarasztaló desztinációk közül Bük-Sárváron, Debrecen és térségében, a Balatonon és Sopron-Fertő térségében töltötték el a leghosszabb időt a vendégek.

A SZÉP-kártya továbbra is ösztönző szerepet játszik a belföldi turizmusban: a legmagasabb felhasználásnak a balatoni, a Mátra-Bükk térségi és a Budapest környéki szálláshelyeken örülhettek. A SZÉP-kártya költések aránya különösen jelentős volt Sopron-Fertő (18 százalék) és Mátra-Bükk (14 százalék) turisztikai térség szállásszolgáltatóinál.

Október 25-e volt a tanítási szünet legforgalmasabb napja: ezen a napon országosan mintegy 190 ezer vendégéjszakát töltöttek el az utazók, ami a teljes időszak vendégéjszaka-forgalmának 18 százalékát tette ki. A szálláshelyi költések értéke pedig elérte a 4,6 milliárd forintot, ami a szünet teljes bevételének 17 százalékát jelentette.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS