Sikeres szezont zárt a Városligeti Műjégpálya

Sikeres szezont zárt a Városligeti Műjégpálya
2022. 03. 05., 08:19

Sikeres korcsolyaszezont zárt a héten a Városligeti Műjégpálya, a 101 napos évadban 270 404 fő váltott jegyet, ami 12,5 százalékos növekedés a 2019/20-as eredményhez képest.

Oktatáson 3071-en vettek részt, rendszeres iskolai foglalkozások keretében 35 intézmény (óvoda, iskola, egyetem) 3450 diákja húzott korcsolyát – tájékoztatott Garamvölgyi Bence, az üzemeltető Budapesti Sportszolgáltató Központ ügyvezetője. Egyéni Csoportos diákjegyből 18 883, családi belépőből 4807 darabot értékesítettek. A kisgyermekek oktatását szolgáló fókából 8381 darabot kölcsönöztek. Az online szolgáltatások közül a diákjegy volt a legnépszerűbb: elektronikus úton 63 856 belépő kelt el.

A Városligeti Műjégpályán számos programot rendeztek: népszerű volt A magyar jégkorong napja, A magyar korcsolyázás napja és a Jégpályák Éjszakája is.

A 2020/21-es szezonban a koronavírus-járvány miatt nem nyitott ki a létesítmény. „Külön öröm, hogy a világjárvány hatásai, így például a visszaeső külföldi látogatószám ellenére is több jegyet értékesítettünk ebben a szezonban, mert ez azt mutatja, a Városligeti Műjégpálya továbbra is jelentős találkozási és referenciapontként szolgál” – hangsúlyozta Garamvölgyi Bence, hozzátéve: a szolgáltatások minőségének további fejlesztésére az idén is kiemelt figyelmet fordítottak, ahogyan a társadalmi szerepvállalás jegyében is megannyi aktivitást terveztek. „Karácsony előtti jótékonysági akciónkban többek között Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor is részt vett: sportruházatot és sportszereket juttattak el rajtunk keresztül a rászoruló gyermekeknek. Jelenleg a háború elől Magyarországra menekülő embereknek gyűjtünk ruhákat, tartós élelmiszereket és a mindennapi élethez szükséges létfontosságú cikkeket.” (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS