Fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás; sem erdőgazdálkodás, sem mezőgazdaság, sem vadgazdálkodás – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Fejér megyei Nádasdladányban, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) 140 éves jubileumi ünnepségén.
Az emlékülést a Nádasdy-kastélyban tartották, mert 1881-ben a kastély építtetője, gróf Nádasdy Ferenc szorgalmazta az OMVV alapítását, s őt választották meg a szervezet első elnökének. Semjén Zsolt az emlékülésen kifejtette: a közelgő világkiállítás fő üzenete a magyar vadászati hagyományok bemutatása mellett a fenntartható vadászat legitimitásának bizonyítása lesz. Úgy vélte, amennyiben a világkiállításon Magyarország észérvekkel alátámasztva bemutatja a vadászat legitimitását a gasztronómiától kezdve a kultúráig bezárólag, akkor hazánkból kiindulva az egész világon megkísérlik bizonyítani a fenntartható vadászat legitimitását.
A miniszterelnök-helyettes, aki egyben az OMVV elnöke, beszélt a védegylet elmúlt tíz évéről is, amelynek kezdetén két célt tűztek ki maguk elé: a fegyvertörvény és a vadászati törvény megalkotását, amelyek 21. századiak és megfelelnek a társadalmi elvárásoknak. Semjén Zsolt felidézte, hogy a korábbi fegyvertörvény ésszerűtlen és életszerűtlen volt, ma pedig olyan fegyvertörvénye van hazánknak, amelyről ez nem mondható el. Példaként említette, hogy ma már a fegyvertartási engedélyek nem járnak le, amennyiben valaki megszerezte azt, csak időszakos megújításukat orvosi vizsgálathoz kötik. Az újraalkotott vadászati törvénnyel kapcsolatban leszögezte: „ez ma a világ legjobb vadászati törvénye”. Mint mondta, a három legfontosabb dolog, ami általa megvalósult, a húszéves haszonbérlet, a 3000 hektáros minimális vadgazdálkodási területnagyság, valamint a trófeabírálat visszaállítása.
Kovács Zoltán, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos szerint, amikor 140 évvel ezelőtt gróf Nádasdy Ferenc létrehozta a védegyletet, maga sem gondolta volna, milyen tartós és fontos civil szervezetet hoz létre. A védegylet sohasem volt politikai szervezet, ugyanakkor képes volt megőrizni a hagyományokat akkor is, amikor politikailag nem volt egyetértés egy adott kérdésben – fűzte hozzá. A világkiállításról elmondta, hogy egy metszetet mutat majd be a vadászatról, amelynek gyökerei nem 140 évre, hanem ennél sokkal messzebbre nyúlnak vissza, egészen a magyarság eredetéig.
A világkiállítás missziót teljesít, mert a 21. század elején a vadászat támadás alatt áll, amely nem politikai természetű, hanem a természetvédelem és környezetvédelem ürügyén az embert akarják kitiltani a természetből – mondta az államtitkár. A vadászok a felelősség felől közelítik meg a kérdést, az Egy a természettel szlogen is erre utal – tette hozzá. Kovács Zoltán jelezte, hogy 98 ország jön a világkiállításra, ahol állatvédők, környezetvédők és civil szervezetek is ott lesznek, s értelmes párbeszédet fognak folytatni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadászok az utolsó pillanatban vannak érveik hangsúlyozásában, mert „öt éven belül megpróbálják eltakarítani a vadásztársadalmat a Föld színéről, mert Nyugat-Európában nincs helye tradíciónak, kultúrának, szakmai szempontoknak sem”.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet az elmúlt tíz évben olyan törvénymódosításokat javasolt, amelyek garantálják a vadgazdálkodás fenntarthatóságát, az élőhelyek ökológiai értékének megőrzését, emellett a magyar vadgazdálkodást még eredményesebbé teszik nemzetközi szinten is. Hozzátette: a törvénymódosítások során az agrártárca stratégiai partnerként tekintett a szervezetre, ezt jelzi a 2012-ben aláírt, majd 2014-ben és 2019-ben megújított együttműködési megállapodás is.
Az államtitkár köszöntőjében a védegylet elmúlt 140 évben elért eredményeit és kiemelkedő szerepét hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy alapításakor a vadászati szervezet a törvények végrehajtásának ellenőrzését, a vadorzás megfékezését, a vadfajok honosítását és a veszélyeztetett fajok védelmét tűzte ki céljául. Zambó Péter úgy fogalmazott: a védegylet működésének hatására a 19. század utolsó harmadát a magyar vadászat aranykorának tekinthetjük. Hozzátette: a vadászati törvények megalkotása, a vadvédelmi intézkedések foganatosítása, az újabb vadaskertek alapítása, a vadhonosítás és a vadászati egyesületek létrejötte mind hozzájárultak a vadállomány növekedéséhez.
MTI/AM Sajtóiroda
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.
