Nem mindig a kitartás a jó stratégia a szállodapiacon

2020. 10. 27., 15:15

A budapesti hotelek tetszhalottként várják a külföldi turizmus feltámadását. A pillanatnyi helyzet ellenére a szállodákra lenne kereslet a befektetők részéről, de érdemi kínálat szinte egyáltalán nincs. A jelenlegi tulajdonosok inkább kitartanak, ameddig lehet, pedig nem biztos, hogy ez a legjobb stratégia. Minél előbb kell lépnie azoknak, akik nem akarnak finanszírozni egy, akár évekig tartó kilábalást.

Várhatóan megfordul a trend 2021-re a hazai szállodapiacon – állítja Rókusfalvy Zsombor, a CFI Hungary Zrt. hotelszegmensért felelős szakértője. A befektetők egészen tavalyig mindenekelőtt Budapestben gondolkodtak. Itt akartak vásárolni és a fejlesztések jelentős része is ide koncentrálódott. Az országos szállodaforgalom mintegy felét a főváros „termelte ki”, a külföldi vendégek áradata végtelennek tűnt.

A hotelek általában 40 százalékos kihasználtság körül kezdenek nyereségessé válni, a fővárosi intézmények pedig rendre 76 százalék felett teljesítettek éves szinten, 10-20 százalékkal felülmúlva az országos átlagot.

2020 októberére a budapesti szállodák gyakorlatilag kiürültek, a visszaesés közel 100%-os. Bár pontos adat nincs, de iparági becslések szerint a most is zajló elbocsátások mértéke – nem függetlenül a nehézségek időtartamától – végül meghaladhatja a 60-70 százalékot. Mindezt annak ellenére, hogy a cégek igyekeznek a szállodát nyitva, a munkaerőt pedig megtartani, mert az újranyitás és toborzás drága, lassú és bizonytalan.

A tulajdonosok pénzügyi mozgástere eltérő, de úgy tűnik, hogy ameddig tudják, fedezni akarják a veszteségeket és igyekeznek kiböjtölni a korlátozások feloldását. Az érdemi javulást mindenki a koronavírus-vakcina hozzáférhetőségétől várja. Erre a kivárásra utal az is, hogy a fővárosban 2022-ig tervezett 6,5-7 ezer új szállodaszoba-fejlesztésből szubjektíven és változóan, de nagyjából 2000-2500-től léptek vissza, amit a jelen forgalmi adatok fényében nevezhetünk befektetői optimizmusnak.

Még erős a közelmúltban virágzó szegmens emléke, de a kitartó veszteségfinanszírozás csak annak jó döntés, aki képes és hajlandó többéves távlatban gondolkodni – mutatott rá a szakember. A vakcina általános hozzáférhetőségét inkább 2022-re, mint 2021-re várják, az utazásszervezők, légitársaságok és más szereplők leépített kapacitásait is időbe telik helyreállítani és nincs ok, amiért ezt megkezdenék a teljes biztonság visszatértéig.

A befektetői szándék még élénk, a CFI Hungary Zrt. ügyfelei is aktívan érdeklődnek a terület iránt, ám a kínálat elenyésző. Különösen hazai befektetői csoportok szeretnének tisztességes árakon új pozíciókat felvenni a frekventált turisztikai gócokban, de előbb-utóbb ez a pénz is más csatornák, szegmensek felé fordul. Előfordulhat, hogy mire a jelenlegi tulajdonosok „elfáradnak” az elhúzódó válságban, már nem nagyon lesznek vásárlók, és az addigra régóta pangó hoteleket már csak egy, a mainál sokkal nyomottabb áron lehet majd eladni.

Vidéken egészen más a helyzet – mutatott rá a CFI szakembere. A Kisfaludy programban eddig elköltött több tízmilliárd forint komoly lendületet adott az országnak, az érintett szállodák, szálláshelyek befektetési szempontból vonzóak lettek – de nem jellemző, hogy el akarnák ezeket adni. Ennek ellenére a Balaton környékén és az ország más helyszínein is több jelentős tranzakció zajlott a közelmúltban.

Összességében minden jel arra mutat, hogy a vírusválság végére a vidéki turizmus a fővárosinál jóval kevesebbet veszít majd, a budapesti szállodai kapacitások jelentősen csökkenhetnek. A jelenlegi, „dermedt” piaci viszonyokat hamarosan trendforduló követi. A ma még pillanatnyi mélyrepülésnek tűnő helyzet várhatóan elhúzódik, a nemrég aranybányának tűnő befektetések pedig eladhatatlanná válhatnak. Azoknak a hazai vagy nemzetközi tulajdonosoknak, akik nem tudnak vagy akarnak finanszírozni egy elhúzódó piaci újjáépítést, hamarosan lépniük kell – összegezte Rókusfalvy Zsombor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS