Nem mindig a kitartás a jó stratégia a szállodapiacon

2020. 10. 27., 15:15

A budapesti hotelek tetszhalottként várják a külföldi turizmus feltámadását. A pillanatnyi helyzet ellenére a szállodákra lenne kereslet a befektetők részéről, de érdemi kínálat szinte egyáltalán nincs. A jelenlegi tulajdonosok inkább kitartanak, ameddig lehet, pedig nem biztos, hogy ez a legjobb stratégia. Minél előbb kell lépnie azoknak, akik nem akarnak finanszírozni egy, akár évekig tartó kilábalást.

Várhatóan megfordul a trend 2021-re a hazai szállodapiacon – állítja Rókusfalvy Zsombor, a CFI Hungary Zrt. hotelszegmensért felelős szakértője. A befektetők egészen tavalyig mindenekelőtt Budapestben gondolkodtak. Itt akartak vásárolni és a fejlesztések jelentős része is ide koncentrálódott. Az országos szállodaforgalom mintegy felét a főváros „termelte ki”, a külföldi vendégek áradata végtelennek tűnt.

A hotelek általában 40 százalékos kihasználtság körül kezdenek nyereségessé válni, a fővárosi intézmények pedig rendre 76 százalék felett teljesítettek éves szinten, 10-20 százalékkal felülmúlva az országos átlagot.

2020 októberére a budapesti szállodák gyakorlatilag kiürültek, a visszaesés közel 100%-os. Bár pontos adat nincs, de iparági becslések szerint a most is zajló elbocsátások mértéke – nem függetlenül a nehézségek időtartamától – végül meghaladhatja a 60-70 százalékot. Mindezt annak ellenére, hogy a cégek igyekeznek a szállodát nyitva, a munkaerőt pedig megtartani, mert az újranyitás és toborzás drága, lassú és bizonytalan.

A tulajdonosok pénzügyi mozgástere eltérő, de úgy tűnik, hogy ameddig tudják, fedezni akarják a veszteségeket és igyekeznek kiböjtölni a korlátozások feloldását. Az érdemi javulást mindenki a koronavírus-vakcina hozzáférhetőségétől várja. Erre a kivárásra utal az is, hogy a fővárosban 2022-ig tervezett 6,5-7 ezer új szállodaszoba-fejlesztésből szubjektíven és változóan, de nagyjából 2000-2500-től léptek vissza, amit a jelen forgalmi adatok fényében nevezhetünk befektetői optimizmusnak.

Még erős a közelmúltban virágzó szegmens emléke, de a kitartó veszteségfinanszírozás csak annak jó döntés, aki képes és hajlandó többéves távlatban gondolkodni – mutatott rá a szakember. A vakcina általános hozzáférhetőségét inkább 2022-re, mint 2021-re várják, az utazásszervezők, légitársaságok és más szereplők leépített kapacitásait is időbe telik helyreállítani és nincs ok, amiért ezt megkezdenék a teljes biztonság visszatértéig.

A befektetői szándék még élénk, a CFI Hungary Zrt. ügyfelei is aktívan érdeklődnek a terület iránt, ám a kínálat elenyésző. Különösen hazai befektetői csoportok szeretnének tisztességes árakon új pozíciókat felvenni a frekventált turisztikai gócokban, de előbb-utóbb ez a pénz is más csatornák, szegmensek felé fordul. Előfordulhat, hogy mire a jelenlegi tulajdonosok „elfáradnak” az elhúzódó válságban, már nem nagyon lesznek vásárlók, és az addigra régóta pangó hoteleket már csak egy, a mainál sokkal nyomottabb áron lehet majd eladni.

Vidéken egészen más a helyzet – mutatott rá a CFI szakembere. A Kisfaludy programban eddig elköltött több tízmilliárd forint komoly lendületet adott az országnak, az érintett szállodák, szálláshelyek befektetési szempontból vonzóak lettek – de nem jellemző, hogy el akarnák ezeket adni. Ennek ellenére a Balaton környékén és az ország más helyszínein is több jelentős tranzakció zajlott a közelmúltban.

Összességében minden jel arra mutat, hogy a vírusválság végére a vidéki turizmus a fővárosinál jóval kevesebbet veszít majd, a budapesti szállodai kapacitások jelentősen csökkenhetnek. A jelenlegi, „dermedt” piaci viszonyokat hamarosan trendforduló követi. A ma még pillanatnyi mélyrepülésnek tűnő helyzet várhatóan elhúzódik, a nemrég aranybányának tűnő befektetések pedig eladhatatlanná válhatnak. Azoknak a hazai vagy nemzetközi tulajdonosoknak, akik nem tudnak vagy akarnak finanszírozni egy elhúzódó piaci újjáépítést, hamarosan lépniük kell – összegezte Rókusfalvy Zsombor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS