Az európai gyógyturizmus paradicsoma lehetne Románia, és főként az ország központi régiója, élen a Székelyfölddel – hangzott el azon a tanácskozáson, amelyet az öt évvel ezelőtt alakult Transylvania Regionális Balneoturisztikai Klaszter tartott.
Ma már nem elégséges a panziók vagy a vendégéjszakák számának növekedésében mérni az idegenforgalom javuló helyzetét – állapították meg romániai turisztikai szakemberek egy marosvásárhelyi tanácskozáson – írja a Krónika.
„Nem segélyt kérünk a kormánytól, hanem együttműködési készséget, kiszámíthatóságot, következetességet” – jelentette ki Vajda Lajos, a Transylvania Regionális Balneoturisztikai Klaszter alelnöke.
Az újraalakult idegenforgalmi minisztériumban senki sem foglalkozik a kabinet turisztikai stratégiájának az életbe ültetésével. Korábban is amint a hosszú távú turisztikai tervek elkészültek, nyomban valamelyik fiók mélyén végezték.
A klaszter vezetői rámutatták, hogy Románia központi térsége, élen a Székelyfölddel, rendelkezik a legnagyobb gyógyturizmusi potenciállal. A számon tartott 34 üdülőtelep közül azonban kevés az, amelyik a 21. század igényeinek is képes megfelelni.
A régió még így is képes lenne fenntartani magát a gyógyturizmusból – vélte Péter Ferenc, a klaszter elnöke, aki három mandátumon keresztül Szováta polgármestereként maga is egy fürdőváros sorsát igazgatta.
A Romániai Balneoturisztikai Patronátus (OPTBR) elnöke, Nicu Rădulescu szerint a gyógyturizmus fejlesztésével az egészségügy legalább 10 százalékot spórolhatna a betegek kórházi, valamint gyógyszeres kezelésén. A bukaresti szakember jónak tartja az üdülési csekkek bevezetését, azonban úgy véli, még szerencsésebb lenne a sokkal szerteágazóbb és következetesebb magyarországi Széchenyi-programból tanulni.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”