K&H: 300 ezer forintnál kevesebb jut a vakációra

2023. 06. 17., 14:11

Az idén vakációt tervező magyarok átlagosan 296 ezer forintot költenek a nyaralásra, szemben az egy évvel korábbi 247 ezer forintos összeggel – derül ki a K&H első negyedéves felméréséből, amely a 30-59 évesek utazási terveit vizsgálta. A megkérdezettek majdnem 40 százaléka 100-300 ezer forintos költségvetéssel készül a pihenésre. Jelentősen csökkent a hosszabb, legalább ötnapos belföldi vagy külföldi utazást tervezők aránya: előbbieké a tavalyi 42-ről 24 százalékra, utóbbiaké 26 százalékról 16 százalékra esett vissza.

A mindennapokat meghatározó bizonytalanság, az árak emelkedése visszafogja a magyarok utazási kedvét. A 30-59 évesek 52 százaléka tervez valamilyen vakációt belföldön vagy külföldön a K&H első negyedévben készült felmérése szerint, amely azt is bemutatja, mekkora összeget szánnak az utazásra a megkérdezettek.

Százezres nagyságrendek

Hosszabb, legalább ötnapos belföldi pihenést a válaszadók 24 százaléka, hasonló hosszúságú külföldi nyaralást pedig a 16 százalékuk tervez. Ez csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest, 2022-ben 42 és 26 százalékos volt az arány, 2021-ben pedig 36 és 16 százalékos. Két évvel ezelőtt a külföldi utazásoknál látható visszafogottság a járvány miatti korlátozásokkal, míg az idén inkább a magas árakkal magyarázható.

A vakációra készülő magyarok a tavalyi 247 ezer forint után idén átlagosan 296 ezer forintot fordítanának a nyári pihenésre. A jelentős, 20 százalékos emelkedésben szerepet játszhat, hogy számottevően emelkedtek az árak az elmúlt egy év során, köztük sok olyan termék, amelyek az utazásnál fontosak lehetnek: ilyen például az üzemanyagok ára.

Az adatok szerint tízből majdnem négyen 100-300 ezer forintból pihennének ezen a nyáron, a kutatás szerint a nyaralási költségvetésekben azonban igen jelentős a szórás: 8 százalékuk 50 ezer forinttal alacsonyabb összeget szán erre a célra, 11 százalékuk 50-99 ezer forintot, 12 százalékuk 100-149 ezer forintot költene, ugyancsak 11 százalékuk 150-199 ezer forintos kiadással tervez. A megkérdezettek 16 százaléka 200-299 ezer, 14 százalék pedig 300-399 ezer forinttal készül az utazásra, illetve 5 százalékos azoknak az aránya, akik több mint 1 millió forintból nyaralnának az idén.

Hányan, mennyiért?

A felmérés szerint a nyaralást tervezők 41 százaléka kettesben utazik majd, 20 százalékuk pedig hármasban tervezi ezt, szintén 20 százalékuk pedig egyedül nyaralna. Az egyedül utazók messze a legtöbbet költik: egy főre vetítve átlagosan 150 ezer forintot fordítanak a vakációra. A kettesben utazóknál 100 ezer forint, a hármasban nyaralóknál 90 ezer forint kiadás jut egy főre.

Választ adott a felmérés arra is, hogy miből fizetik az utazást a nyaralók. Túlnyomó részük - 67 százalékuk - döntően vagy teljes egészében, további 24 százalékuk jelentős mértékben saját jövedelemből, megtakarításból vakációzik, míg 16 százalékuknál a család segítségével jön össze az adott összeg. 11 százalékuk teljesen egészében a Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP) lévő összegből utazik, további 39 százalékuk pedig kisebb-nagyobb mértékben támaszkodik erre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-05 16:25:00
A kormány célja, hogy Magyarországon versenyképes, stabil árszínvonalú, fogyasztóbarát kereskedelmi szektor legyen, amelyben a vásárló jó minőségű terméket, valódi választékot, szolgáltatást kap – hangsúlyozta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szervezésében tartott Európai Kereskedelem Napja rendezvényen az Országházban.
2026-11-05 15:05:00
A globális minimumadó szabályai alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok magyar csoporttagjainak 2026. november 20-ig kell benyújtaniuk a 2025. üzleti évre vonatkozó elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallást, ha naptári éves üzleti évet követnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS