Január 15-ig még fizethet kunával, de hogyan válthatja euróra?

Január 15-ig még fizethet kunával, de hogyan válthatja euróra?
2023. 01. 03., 18:13

Sok magyarnál lehetnek még kuna bankjegyek és -érmék, miközben Horvátországban januártól már euróval lehet fizetni. A kunát 2023 végéig váltják át a horvátországi bankok és posták euróra – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

2023. január 1-je kiemelten fontos dátum volt a horvátok életében a schengeni övezethez történő csatlakozás és az euró bevezetése miatt. Nagyon sok magyart is érint ez, mert sokaknál ott lapulnak még a korábbi nyaralásokra beváltott, de megmaradt kunabankjegyek és -érmék.

Százezrek lehetnek érintettek, mivel a KSH adatai szerint még a Covid-19 járványtól sújtott 2021-ben is 548 ezer alkalommal utaztak magyarok Horvátországba, a Covid előtti utolsó évben, 2019-ben pedig egymilliónál is több ilyen utazás volt. A járvány csillapodása és a feloldások miatt tavaly tovább nőtt az adriai utak száma, 2022 első három negyedévében 680 ezer látogatás történt. A Bank360.hu adatai szerint is Horvátország a magyarok legkedveltebb üdülési célpontja: az augusztusi csúcs idején az utasbiztosítást kötők 36 százaléka az Adriára ment nyaralni. 

A magyarok szépen fogyasztottak is, 2022-ben rekord összeget hagyhattak Horvátországban, kilenc hónap után ugyanis 63,5 milliárd forintnál jártak a költések, ami jócskán meghaladja nem csak a 2021-es 46,2 milliárdot, de a 2019-es 57,2 milliárdot is. A beváltott készpénzt pedig aligha költötték el az utolsó lipáig (a kuna fillérje), haza is hoztak belőle, és nem váltották vissza, hanem meghagyták a következő nyaralásra. 

Magyarországon már nem váltják át a bankok a kunát euróra, így aztán akinek maradt régi horvát pénze, annak Horvátországba kell utaznia vele. A váltási euró árfolyam már régóta ismert: egy eurót 7,5345 kunáért cserélnek be vasárnaptól. Az ország ATM-eit is nagyrészt átállították mostanra eurósra, már január 1-jén is az automaták 70 százaléka csak eurót adott ki. A kétféle pénz január 15-ig forog párhuzamosan az országban, vagyis a boltokban addig lehet fizetni a megmaradt kunákkal. A vásárlók visszajáróként már eurót kapnak.

Az ezt követően megmaradt kunákat az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint 2023. december 31-ig csak a horvátországi postákon, kereskedelmi bankokban és a Pénzügyi Ügynökség (FINA) egységeiben lehet átváltani euróbankjegyre és -érmére. Tranzakciónként 100 kunabankjegy és 100 kunaérme feletti átváltáskor a kereskedelmi bankok plusz térítést kérhetnek - figyelmeztet a Bank360.hu.

Aki 2023-ban nem utazik Horvátországba, viszont maradt kunája, 2024-től már csak a Horvát Nemzeti Banknál válthatja be a megmaradt pénzét. A bankjegyeket időkorlát nélkül átváltja a jegybank, az érméket 2025 december 31-ig cseréli be.

Az euróövezet más nemzeti központi bankjai 2023. január 1. és február 28. között térítésmentesen, rögzített átváltási árfolyamon váltanak be kunabankjegyeket. Az átváltható összeg ügyfelenként és tranzakcióként legfeljebb napi 8000 kuna lehet. Mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, ezzel a lehetőséggel a magyarok nem élhetnek a Magyar Nemzeti Banknál.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025. 12. 04., 13:40
Csaknem 8 ezer adózót fenyeget a kataalanyiság megszűnése 100 ezer forintot elérő nettó adótartozása miatt. Nekik december 4-én és 5-én figyelmeztető levelet küld a NAV: ha időben rendezik adószámlájukat, jövőre is katázhatnak.
2025. 12. 03., 17:25
Míg az ingatlanpiaci boom első hullámában Budapesten volt nagyobb élénkülés a lakáspiacon, az év második felében inkább az agglomerációban erősödött a kereslet – derül ki a zenga.hu ingatlankereső portál adataiból.
2025-12-04 18:25:00
Továbbra is komoly hátránnyal indulnak a roma fiatalok a továbbtanulás és a munkavállalás területén – hívja fel a figyelmet az idén 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élő romák olyan települési és infrastrukturális hiányosságok között nőnek fel, ahol nem adottak a tanulás alapfeltételei, így már az általános iskolát is nehézségekkel kezdik, miközben az iskolarendszernek az esetek döntő többségében nincs megfelelő eszköze a támogatásukra.
2025-12-04 15:05:00
Folytatódott az utóbbi években látott tendencia, például egyre kevesebb a túlzsúfolt lakás Európában és Magyarországon is – derül ki az Eurostat átfogó kiadványából. Az európai otthonok energiafelhasználása jelentősen csökkent a megújuló energiaforrások terjedésével. Az idén elindult Otthon Start program a következő évekre akár alapvető változásokat is hozhat a mutatókban, illetve az európai rangsorban elfoglalt helyünkben, ezért az OTP Ingatlanpont részletesen elemzi a 2024-es adatokat, amelyek kiindulópontként szolgálhatnak.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS