Hatalmas üzlet a „fogászat-turizmus”

2022. 06. 15., 12:37

A hozzánk érkező külföldiek 380 milliárd, a külföldre utazó magyarok 161 milliárd forintot költöttek utazásaik során 2022 első negyedévében – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2022 I. negyedévében a külföldiek közel kétharmadával több utazást tettek hazánkba, mint az előző év azonos időszakában, 2019. I. negyedévihez viszonyítva viszont a külföldiek magyarországi beutazásainak száma egyharmadával elmaradt. A magyarok külföldre irányuló utazásainak száma 2022 I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest héttizedével emelkedett, ám a 2019. azonos időszakinak ez is csak a 62 százalékát érte el.

Külföldi beutazások

A Covid19-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt a bázisidőszakban, 2021. I. negyedévben határzár volt érvényben, csak meghatározott célokkal lehetett hazánkba beutazni. [2021 I. negyedévében a Covid19-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében az adatgyűjtés részben szünetelt. A publikált adatok megbízhatósága ezáltal csökkent, azok csak korlátozottan összehasonlíthatók a korábbi időszakok adataival.]

Az alacsony bázisidőszaki forgalom következtében 2022 I. negyedévében a turizmus élénkült az egy évvel korábbihoz képest, elsősorban a szabadidős és a vásárlási célú turisztikai forgalom bővült jelentősen. [Az Ukrajnában dúló háború miatt az ukrán határszakaszon február végétől szünetel a kérdőíves felvétel, ezért a 2022. I. negyedévi becslés nem a teljes látogatóforgalomra vonatkozik (nem tartalmazza az ukrán határszakasz márciusi forgalmát).]

2022 I. negyedévében a külföldiek 8,3 millió utazást tettek hazánkba, az előző év azonos időszakához mérten 65 százalékkal többet, viszont a járvány által nem érintett 2019. I. negyedévinél egyharmaddal kevesebbet.

Az egynapos utazások száma (6,1 millió) az előző évhez képest 48 százalékkal emelkedett. A látogatások 88 százaléka magánjellegű, valamivel több mint 9 százaléka munkavégzési, közel 3 százaléka üzleti és üzletelési célú volt.

A külföldiek 2,2 millió többnapos utazást tettek Magyarországra, közel két és félszer többet, mint egy évvel korábban. A több napra látogatók 78 százaléka magánjelleggel, 14 százalékuk üzleti és üzletelési céllal, mintegy 9 százalékuk pedig munkavégzés miatt érkezett hazánkba.

A külföldi beutazók Magyarországon eltöltött ideje kétharmadával, 19,3 millió napra nőtt. A több napra érkezők ez év I. negyedévében egy utazás alkalmával átlagosan 6,0 napot töltöttek Magyarországon. A szabadidő, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazások kivételével minden egyéb utazási cél esetében csökkent az átlagos tartózkodási idő.

A hazánkba látogató külföldiek 2022 I. negyedévében folyó áron 380 milliárd forintot költöttek, több mint kétszer annyit, mint az előző év azonos időszakában. Az egy napra érkezők kiadásainak összege (107 milliárd forint) 58 százalékkal, a több napra érkezőké (272 milliárd forint) 82 százalékkal emelkedett. A legtöbbet (76 milliárd forintot) az Ausztriából idelátogatók költötték: kiadásaik egyharmadát fogászati kezelésekre, valamivel több mint egynegyedét szabadidő, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazásokra, további egynegyedét vásárlásokra fordították. A Németországból érkezők a zömében magánjellegű utakhoz kapcsolódóan 41 milliárd forintot költöttek, de az üzleti és üzletelési célú utak, illetve munkavégzési céllal érkezők kiadása is jelentős (11 milliárd, illetve 5,4 milliárd forint).

Külföldre tett utazások

2022 I. negyedévében a magyar állampolgárok 3,4 millió alkalommal utaztak külföldre, 70 százalékkal többször, mint a járvány által jobban érintett, egy évvel korábbi időszakban. (A járvány előtti, 2019. I. negyedévhez képest 38 százalékkal kevesebb volt a külföldre tett utazások száma.) Az egynapos utazások száma 58 százalékkal, a többnaposoké a duplájára bővült. A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Szerbiába látogattak, az utazások 88 százaléka ebbe a három országba irányult. A magyarok átlagosan 2,5 napot töltöttek utazásaik során külföldön, 0,6 nappal többet, mint egy évvel korábban.

A külföldre utazó magyarok az egy évvel korábbinál folyó áron két és félszer nagyobb összeget, 161 milliárd forintot költöttek, fejenként és naponta átlagosan 18 500 forintot. Az egy napra jutó költés szintén magasabb volt a 2021.I. negyedévinél. A megnövekedett utazásszám mellett a tartózkodási idő is jelentősen, két és félszeresére nőtt. Mindez az átlagos árszínvonal-emelkedéssel együtt tekintélyes költésnövekedést eredményezett, amiben szerepet játszott a forint euróval szembeni leértékelődése is. A kiadások közül a legnagyobb összeget Ausztriában költötték el az utazók (36 milliárd forintot), de jelentősek voltak a Németországba és Szlovákiába látogatók költései is (20 milliárd és 10 milliárd forint). A tárgyidőszakban az utazások forgalma megélénkült, az erőteljes növekedés a szabadidős és a vásárlási célú turisztikai forgalom jelentősen nagyobb volumenében figyelhető meg. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-05 09:10:00
2023. IV. negyedévben a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – jelentette a KSH. A statisztikai hivatal közzétette a részletes IV. negyedévi, illetve a 2023 egészére vonatkozó adatokat is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS