Hatalmas üzlet a „fogászat-turizmus”

2022. 06. 15., 12:37

A hozzánk érkező külföldiek 380 milliárd, a külföldre utazó magyarok 161 milliárd forintot költöttek utazásaik során 2022 első negyedévében – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2022 I. negyedévében a külföldiek közel kétharmadával több utazást tettek hazánkba, mint az előző év azonos időszakában, 2019. I. negyedévihez viszonyítva viszont a külföldiek magyarországi beutazásainak száma egyharmadával elmaradt. A magyarok külföldre irányuló utazásainak száma 2022 I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest héttizedével emelkedett, ám a 2019. azonos időszakinak ez is csak a 62 százalékát érte el.

Külföldi beutazások

A Covid19-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt a bázisidőszakban, 2021. I. negyedévben határzár volt érvényben, csak meghatározott célokkal lehetett hazánkba beutazni. [2021 I. negyedévében a Covid19-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében az adatgyűjtés részben szünetelt. A publikált adatok megbízhatósága ezáltal csökkent, azok csak korlátozottan összehasonlíthatók a korábbi időszakok adataival.]

Az alacsony bázisidőszaki forgalom következtében 2022 I. negyedévében a turizmus élénkült az egy évvel korábbihoz képest, elsősorban a szabadidős és a vásárlási célú turisztikai forgalom bővült jelentősen. [Az Ukrajnában dúló háború miatt az ukrán határszakaszon február végétől szünetel a kérdőíves felvétel, ezért a 2022. I. negyedévi becslés nem a teljes látogatóforgalomra vonatkozik (nem tartalmazza az ukrán határszakasz márciusi forgalmát).]

2022 I. negyedévében a külföldiek 8,3 millió utazást tettek hazánkba, az előző év azonos időszakához mérten 65 százalékkal többet, viszont a járvány által nem érintett 2019. I. negyedévinél egyharmaddal kevesebbet.

Az egynapos utazások száma (6,1 millió) az előző évhez képest 48 százalékkal emelkedett. A látogatások 88 százaléka magánjellegű, valamivel több mint 9 százaléka munkavégzési, közel 3 százaléka üzleti és üzletelési célú volt.

A külföldiek 2,2 millió többnapos utazást tettek Magyarországra, közel két és félszer többet, mint egy évvel korábban. A több napra látogatók 78 százaléka magánjelleggel, 14 százalékuk üzleti és üzletelési céllal, mintegy 9 százalékuk pedig munkavégzés miatt érkezett hazánkba.

A külföldi beutazók Magyarországon eltöltött ideje kétharmadával, 19,3 millió napra nőtt. A több napra érkezők ez év I. negyedévében egy utazás alkalmával átlagosan 6,0 napot töltöttek Magyarországon. A szabadidő, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazások kivételével minden egyéb utazási cél esetében csökkent az átlagos tartózkodási idő.

A hazánkba látogató külföldiek 2022 I. negyedévében folyó áron 380 milliárd forintot költöttek, több mint kétszer annyit, mint az előző év azonos időszakában. Az egy napra érkezők kiadásainak összege (107 milliárd forint) 58 százalékkal, a több napra érkezőké (272 milliárd forint) 82 százalékkal emelkedett. A legtöbbet (76 milliárd forintot) az Ausztriából idelátogatók költötték: kiadásaik egyharmadát fogászati kezelésekre, valamivel több mint egynegyedét szabadidő, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazásokra, további egynegyedét vásárlásokra fordították. A Németországból érkezők a zömében magánjellegű utakhoz kapcsolódóan 41 milliárd forintot költöttek, de az üzleti és üzletelési célú utak, illetve munkavégzési céllal érkezők kiadása is jelentős (11 milliárd, illetve 5,4 milliárd forint).

Külföldre tett utazások

2022 I. negyedévében a magyar állampolgárok 3,4 millió alkalommal utaztak külföldre, 70 százalékkal többször, mint a járvány által jobban érintett, egy évvel korábbi időszakban. (A járvány előtti, 2019. I. negyedévhez képest 38 százalékkal kevesebb volt a külföldre tett utazások száma.) Az egynapos utazások száma 58 százalékkal, a többnaposoké a duplájára bővült. A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Szerbiába látogattak, az utazások 88 százaléka ebbe a három országba irányult. A magyarok átlagosan 2,5 napot töltöttek utazásaik során külföldön, 0,6 nappal többet, mint egy évvel korábban.

A külföldre utazó magyarok az egy évvel korábbinál folyó áron két és félszer nagyobb összeget, 161 milliárd forintot költöttek, fejenként és naponta átlagosan 18 500 forintot. Az egy napra jutó költés szintén magasabb volt a 2021.I. negyedévinél. A megnövekedett utazásszám mellett a tartózkodási idő is jelentősen, két és félszeresére nőtt. Mindez az átlagos árszínvonal-emelkedéssel együtt tekintélyes költésnövekedést eredményezett, amiben szerepet játszott a forint euróval szembeni leértékelődése is. A kiadások közül a legnagyobb összeget Ausztriában költötték el az utazók (36 milliárd forintot), de jelentősek voltak a Németországba és Szlovákiába látogatók költései is (20 milliárd és 10 milliárd forint). A tárgyidőszakban az utazások forgalma megélénkült, az erőteljes növekedés a szabadidős és a vásárlási célú turisztikai forgalom jelentősen nagyobb volumenében figyelhető meg. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 17., 17:20
A NAV április 20-ától küldi az adószámla-értesítőket a gazdálkodóknak. A mintegy 350 ezer érintett már a levél elején megtalálja a legfontosabb információt: tartozás vagy túlfizetés, azaz fizetni kell vagy visszakérhető az adó.
2026. 04. 17., 13:05
A fővárosban továbbra is élénk a kereslet a fedett gépkocsibeállók iránt, ami jelentős áremelkedést eredményezett: a XII. kerületben az átlagár már meghaladta a 10 millió forintot. Vidéken ugyanakkor nem látszik érdemi drágulás, bár a rekorder Kecskemét áraival így is megközelíti a budapesti szintet – derült ki az Otthon Centrum országos elemzéséből.
2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.