Hatalmas üzlet a „fogászat-turizmus”

2022. 06. 15., 12:37

A hozzánk érkező külföldiek 380 milliárd, a külföldre utazó magyarok 161 milliárd forintot költöttek utazásaik során 2022 első negyedévében – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2022 I. negyedévében a külföldiek közel kétharmadával több utazást tettek hazánkba, mint az előző év azonos időszakában, 2019. I. negyedévihez viszonyítva viszont a külföldiek magyarországi beutazásainak száma egyharmadával elmaradt. A magyarok külföldre irányuló utazásainak száma 2022 I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest héttizedével emelkedett, ám a 2019. azonos időszakinak ez is csak a 62 százalékát érte el.

Külföldi beutazások

A Covid19-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt a bázisidőszakban, 2021. I. negyedévben határzár volt érvényben, csak meghatározott célokkal lehetett hazánkba beutazni. [2021 I. negyedévében a Covid19-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében az adatgyűjtés részben szünetelt. A publikált adatok megbízhatósága ezáltal csökkent, azok csak korlátozottan összehasonlíthatók a korábbi időszakok adataival.]

Az alacsony bázisidőszaki forgalom következtében 2022 I. negyedévében a turizmus élénkült az egy évvel korábbihoz képest, elsősorban a szabadidős és a vásárlási célú turisztikai forgalom bővült jelentősen. [Az Ukrajnában dúló háború miatt az ukrán határszakaszon február végétől szünetel a kérdőíves felvétel, ezért a 2022. I. negyedévi becslés nem a teljes látogatóforgalomra vonatkozik (nem tartalmazza az ukrán határszakasz márciusi forgalmát).]

2022 I. negyedévében a külföldiek 8,3 millió utazást tettek hazánkba, az előző év azonos időszakához mérten 65 százalékkal többet, viszont a járvány által nem érintett 2019. I. negyedévinél egyharmaddal kevesebbet.

Az egynapos utazások száma (6,1 millió) az előző évhez képest 48 százalékkal emelkedett. A látogatások 88 százaléka magánjellegű, valamivel több mint 9 százaléka munkavégzési, közel 3 százaléka üzleti és üzletelési célú volt.

A külföldiek 2,2 millió többnapos utazást tettek Magyarországra, közel két és félszer többet, mint egy évvel korábban. A több napra látogatók 78 százaléka magánjelleggel, 14 százalékuk üzleti és üzletelési céllal, mintegy 9 százalékuk pedig munkavégzés miatt érkezett hazánkba.

A külföldi beutazók Magyarországon eltöltött ideje kétharmadával, 19,3 millió napra nőtt. A több napra érkezők ez év I. negyedévében egy utazás alkalmával átlagosan 6,0 napot töltöttek Magyarországon. A szabadidő, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazások kivételével minden egyéb utazási cél esetében csökkent az átlagos tartózkodási idő.

A hazánkba látogató külföldiek 2022 I. negyedévében folyó áron 380 milliárd forintot költöttek, több mint kétszer annyit, mint az előző év azonos időszakában. Az egy napra érkezők kiadásainak összege (107 milliárd forint) 58 százalékkal, a több napra érkezőké (272 milliárd forint) 82 százalékkal emelkedett. A legtöbbet (76 milliárd forintot) az Ausztriából idelátogatók költötték: kiadásaik egyharmadát fogászati kezelésekre, valamivel több mint egynegyedét szabadidő, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazásokra, további egynegyedét vásárlásokra fordították. A Németországból érkezők a zömében magánjellegű utakhoz kapcsolódóan 41 milliárd forintot költöttek, de az üzleti és üzletelési célú utak, illetve munkavégzési céllal érkezők kiadása is jelentős (11 milliárd, illetve 5,4 milliárd forint).

Külföldre tett utazások

2022 I. negyedévében a magyar állampolgárok 3,4 millió alkalommal utaztak külföldre, 70 százalékkal többször, mint a járvány által jobban érintett, egy évvel korábbi időszakban. (A járvány előtti, 2019. I. negyedévhez képest 38 százalékkal kevesebb volt a külföldre tett utazások száma.) Az egynapos utazások száma 58 százalékkal, a többnaposoké a duplájára bővült. A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Szerbiába látogattak, az utazások 88 százaléka ebbe a három országba irányult. A magyarok átlagosan 2,5 napot töltöttek utazásaik során külföldön, 0,6 nappal többet, mint egy évvel korábban.

A külföldre utazó magyarok az egy évvel korábbinál folyó áron két és félszer nagyobb összeget, 161 milliárd forintot költöttek, fejenként és naponta átlagosan 18 500 forintot. Az egy napra jutó költés szintén magasabb volt a 2021.I. negyedévinél. A megnövekedett utazásszám mellett a tartózkodási idő is jelentősen, két és félszeresére nőtt. Mindez az átlagos árszínvonal-emelkedéssel együtt tekintélyes költésnövekedést eredményezett, amiben szerepet játszott a forint euróval szembeni leértékelődése is. A kiadások közül a legnagyobb összeget Ausztriában költötték el az utazók (36 milliárd forintot), de jelentősek voltak a Németországba és Szlovákiába látogatók költései is (20 milliárd és 10 milliárd forint). A tárgyidőszakban az utazások forgalma megélénkült, az erőteljes növekedés a szabadidős és a vásárlási célú turisztikai forgalom jelentősen nagyobb volumenében figyelhető meg. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-06-07 09:18:57
A parlamentnek benyújtott adótörvénycsomag szerint olyan ideiglenesnek mondott terheket is állandóvá tesz a kormány, amelyeket az extraprofitadó részeként eredetileg csak 2022-re és 2023-ra vezetett be. Ilyen az értékpapírügyletekre is kivetett tranzakciós adó, a kiterjesztett népegészségügyi adó, valamint a repülőjegyadó.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS