Fekete-Dombi Ildikó: A 21. századi technika segítségével mesélünk

A Magyar Kastélyszállodák és Történelmi Épületek Szövetsége interjúban mutatja be tagjait és partnereit. A kérdező: Gulyás Eszter, a Szövetség elnöke, a válaszoló: Fekete-Dombi Ildikó, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont ügyvezetője.

– Hogyan és mikor lettél „kastélyos”?

– Közel 30 éven át a közművelődés területén dolgoztam. Művelődő közösségek, amatőr művészeti csoportok menedzselésével, kulturális rendezvények szervezésével foglalkoztam. 2015 novemberében dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere a felújított Almásy-kastély vezetésére keresett szakembert. Én akkoriban a Nemzeti Művelődési Intézetben főosztályvezetőként dolgoztam Budapesten, de hiányzott a vidéki élet és szerettem volna visszajönni Békés megyébe. Így örömmel fogadtam a lehetőséget. Egy novemberi szombaton vezetett végig polgármester úr a befejezés előtt álló kiállításon, amely óriási élmény volt számomra. Aztán kiléptünk a teraszra, ahol a Gyulai Vár látványa fogadott. Úgy éreztem, hogy ez egy olyan páratlan lehetőség, ami kihívás is számomra. 

– Kit tartasz példaképednek?

– Személyt nem szeretnék megnevezni, hiszen abban a szerencsében volt részem, hogy 2016 áprilisában megismerkedtem a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének tagjaival, bepillantást nyerhettem más kastélyok működtetésébe, és így hirtelen több példaképem is lett. Ennek oka az, hogy én kastélyműködtetés terén semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztem és több embertől tanulhattam a különböző szakmai programokon, tapasztalatcsere látogatásokon. Bár egy kicsit egyedi úton kellett járnom, hiszen a megismert kastélyok szállodaként működtek, a gyulai Almásy-kastély pedig interaktív kiállítótérként. Így utólag mondhatom azt, hogy „egyedi úton jártunk”, mert ilyen típusú interaktív kastéllyal azóta sem találkoztam, amióta fokozott figyelemmel kísérem a működésüket. Még múzeumi kiállítótérként is ritka Magyarországon az a speciális adottság, amit a kastélyunk tekintetében a jól megalkotott kiállítás, a központi fekvés és egy turisztikailag ismert és kedvelt célpont jelent.

– A kastélyotokban mit tartasz a legkülönlegesebb dolognak?

– Az interaktív kiállítást, továbbá azt, hogy abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 2021. júniusában került átadásra egy új épületszárny, ahol bálterem, történelmi konyha és helyi termékeket népszerűsítő csemegetárat működtetünk. A Stefánia-szárny konferenciák, bálak, kulturális események megrendezésére lesz alkalmas, nemcsak a turistáknak, hanem a helyi lakosok számára is kínál majd programokat. Talán egyediek vagyunk még abban, hogy kvalifikált kollégáink (történészek, kommunikációs szakemberek) segítségével országosan is egyedülálló programkínálatot biztosítunk (gyertyafényes tárlat, tematikus előadások boszorkányperek vagy épp gasztronómia témákban).

– Melyik díjatokra vagy elismerésre vagytok a legbüszkébbek?

– Kettő is van. 2018-ban megpályáztuk az Év Európai Múzeuma címet és bekerültünk a legjobb 40 múzeum közé. 2019-ben pedig a Heritage Hotels of Europe „Élmény és örökség” díját is átvehettük.

– Tudsz-e régi legendát vagy izgalmas történetet a kastélyról?

– Számtalan izgalmas történet kapcsolódik a kastélyhoz, de a legendák között mindig az a legizgalmasabb, amely igaz is. Sajnos egy nagyon szomorú történelmi eseménynek voltunk a helyszíne. 1849 augusztusában a világosi fegyverletétel után a magyar tiszteket Gyulára vezényelték, közülük kétszázan tartózkodtak a kastély területén, köztük a későbbi 13 aradi vértanúból tízen is. Az osztrák hadvezetés itt fegyverezte le a magyar tiszteket, ám ezektől a tisztektől a méltóságukat el nem lehetett venni: Knézich Károly szablyáját egy boroshordókat szállító szekér kereke alatt eltörte, hogy ne kelljen azt az ellenségnek átadnia. A törött szablya pengéjét a gyulai Erkel Ferenc Múzeum őrzi.

– Mit üzennél a fiataloknak, miért érdemes kastélyban pihenni?

– Mindenki szereti a meséket. A mi egyik szlogenünk az, hogy „mesél a kastély”. Mi a 21. századi technika segítségével mesélünk, kalauzoljuk el a látogatókat a múltba.

– Kedvenc idézeted?

– Fényes Elek 1851-ből származó sorai a kastélyról egy olyan idilli képet mutat be, amely fontos számomra, ha nem is ebben a formában, de mi is szeretnénk, ha a város ékessége lenne a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont: „ékességére szolgál a városnak az uraság kastélya, és az ehhez tartozó gyönyörü gyümölcsös, vadaskertek, és a szép kiterjedésü üvegház. Itt a czitrom, narancsfák, s más növények megöntözésére a víz a Körösből csőveken vitetik egy kádba ló által hajtatott müszer segedelmével, innen az arra rendelt csővön, ismét a kádból a rendelt helyre lefolyván.”.

– Következő álom projekt?

– A Stefánia-szárny működésének elindítása hasonlóan szép eredményekkel, mint ahogyan a kastély esetében is megtörtént.

– Mivel töltődsz fel? 

– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Gyula-Városerdőn élek a Fekete-Körös partján, így a természet közelisége a mindennapok része. Rengeteget sétálunk férjemmel és a németjuhász kutyánkkal a folyó partján és a Mályvádi erdőben. Csicseregnek a madarak, naponta találkozunk dámszarvasokkal és csodáljuk a Wenckheimek által telepített fákat. A fővárosi évek után ez olyan érték és élmény számomra, amivel nem tudok betelni.

– Miért tartod fontosnak a MKSZ tagságot?

– A kastélynak, mint műemléképületnek a magas színvonalú működtetése folyamatos kihívás, amiben sokat jelent mások tapasztalata és erre szükségem van.

(Az interjút teljes terjedelmében közöljük Gulyás Eszter engedélyével.)

(Fotó: MKSZ)