Fekete-Dombi Ildikó: A 21. századi technika segítségével mesélünk

Fekete-Dombi Ildikó: A 21. századi technika segítségével mesélünk
2021. 10. 29., 13:45

Még múzeumi kiállítótérként is ritka Magyarországon az a speciális adottság, amit a kastélyunk tekintetében a jól megalkotott kiállítás, a központi fekvés és egy turisztikailag ismert és kedvelt célpont jelent – mondta Fekete-Dombi Ildikó, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont ügyvezetője.

Magyar Kastélyszállodák és Történelmi Épületek Szövetsége interjúban mutatja be tagjait és partnereit. A kérdező: Gulyás Eszter, a Szövetség elnöke, a válaszoló: Fekete-Dombi Ildikó, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont ügyvezetője.

– Hogyan és mikor lettél „kastélyos”?

– Közel 30 éven át a közművelődés területén dolgoztam. Művelődő közösségek, amatőr művészeti csoportok menedzselésével, kulturális rendezvények szervezésével foglalkoztam. 2015 novemberében dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere a felújított Almásy-kastély vezetésére keresett szakembert. Én akkoriban a Nemzeti Művelődési Intézetben főosztályvezetőként dolgoztam Budapesten, de hiányzott a vidéki élet és szerettem volna visszajönni Békés megyébe. Így örömmel fogadtam a lehetőséget. Egy novemberi szombaton vezetett végig polgármester úr a befejezés előtt álló kiállításon, amely óriási élmény volt számomra. Aztán kiléptünk a teraszra, ahol a Gyulai Vár látványa fogadott. Úgy éreztem, hogy ez egy olyan páratlan lehetőség, ami kihívás is számomra. 

– Kit tartasz példaképednek?

– Személyt nem szeretnék megnevezni, hiszen abban a szerencsében volt részem, hogy 2016 áprilisában megismerkedtem a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének tagjaival, bepillantást nyerhettem más kastélyok működtetésébe, és így hirtelen több példaképem is lett. Ennek oka az, hogy én kastélyműködtetés terén semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztem és több embertől tanulhattam a különböző szakmai programokon, tapasztalatcsere látogatásokon. Bár egy kicsit egyedi úton kellett járnom, hiszen a megismert kastélyok szállodaként működtek, a gyulai Almásy-kastély pedig interaktív kiállítótérként. Így utólag mondhatom azt, hogy „egyedi úton jártunk”, mert ilyen típusú interaktív kastéllyal azóta sem találkoztam, amióta fokozott figyelemmel kísérem a működésüket. Még múzeumi kiállítótérként is ritka Magyarországon az a speciális adottság, amit a kastélyunk tekintetében a jól megalkotott kiállítás, a központi fekvés és egy turisztikailag ismert és kedvelt célpont jelent.

– A kastélyotokban mit tartasz a legkülönlegesebb dolognak?

– Az interaktív kiállítást, továbbá azt, hogy abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 2021. júniusában került átadásra egy új épületszárny, ahol bálterem, történelmi konyha és helyi termékeket népszerűsítő csemegetárat működtetünk. A Stefánia-szárny konferenciák, bálak, kulturális események megrendezésére lesz alkalmas, nemcsak a turistáknak, hanem a helyi lakosok számára is kínál majd programokat. Talán egyediek vagyunk még abban, hogy kvalifikált kollégáink (történészek, kommunikációs szakemberek) segítségével országosan is egyedülálló programkínálatot biztosítunk (gyertyafényes tárlat, tematikus előadások boszorkányperek vagy épp gasztronómia témákban).

– Melyik díjatokra vagy elismerésre vagytok a legbüszkébbek?

– Kettő is van. 2018-ban megpályáztuk az Év Európai Múzeuma címet és bekerültünk a legjobb 40 múzeum közé. 2019-ben pedig a Heritage Hotels of Europe „Élmény és örökség” díját is átvehettük.

– Tudsz-e régi legendát vagy izgalmas történetet a kastélyról?

– Számtalan izgalmas történet kapcsolódik a kastélyhoz, de a legendák között mindig az a legizgalmasabb, amely igaz is. Sajnos egy nagyon szomorú történelmi eseménynek voltunk a helyszíne. 1849 augusztusában a világosi fegyverletétel után a magyar tiszteket Gyulára vezényelték, közülük kétszázan tartózkodtak a kastély területén, köztük a későbbi 13 aradi vértanúból tízen is. Az osztrák hadvezetés itt fegyverezte le a magyar tiszteket, ám ezektől a tisztektől a méltóságukat el nem lehetett venni: Knézich Károly szablyáját egy boroshordókat szállító szekér kereke alatt eltörte, hogy ne kelljen azt az ellenségnek átadnia. A törött szablya pengéjét a gyulai Erkel Ferenc Múzeum őrzi.

– Mit üzennél a fiataloknak, miért érdemes kastélyban pihenni?

– Mindenki szereti a meséket. A mi egyik szlogenünk az, hogy „mesél a kastély”. Mi a 21. századi technika segítségével mesélünk, kalauzoljuk el a látogatókat a múltba.

Kedvenc idézeted?

– Fényes Elek 1851-ből származó sorai a kastélyról egy olyan idilli képet mutat be, amely fontos számomra, ha nem is ebben a formában, de mi is szeretnénk, ha a város ékessége lenne a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont: „ékességére szolgál a városnak az uraság kastélya, és az ehhez tartozó gyönyörü gyümölcsös, vadaskertek, és a szép kiterjedésü üvegház. Itt a czitrom, narancsfák, s más növények megöntözésére a víz a Körösből csőveken vitetik egy kádba ló által hajtatott müszer segedelmével, innen az arra rendelt csővön, ismét a kádból a rendelt helyre lefolyván.”.

– Következő álom projekt?

– A Stefánia-szárny működésének elindítása hasonlóan szép eredményekkel, mint ahogyan a kastély esetében is megtörtént.

– Mivel töltődsz fel? 

– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Gyula-Városerdőn élek a Fekete-Körös partján, így a természet közelisége a mindennapok része. Rengeteget sétálunk férjemmel és a németjuhász kutyánkkal a folyó partján és a Mályvádi erdőben. Csicseregnek a madarak, naponta találkozunk dámszarvasokkal és csodáljuk a Wenckheimek által telepített fákat. A fővárosi évek után ez olyan érték és élmény számomra, amivel nem tudok betelni.

– Miért tartod fontosnak a MKSZ tagságot?

– A kastélynak, mint műemléképületnek a magas színvonalú működtetése folyamatos kihívás, amiben sokat jelent mások tapasztalata és erre szükségem van.

(Az interjút teljes terjedelmében közöljük Gulyás Eszter engedélyével.)

(Fotó: MKSZ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 03. 22., 13:09
Vezetői stílusom szerves része a folyamatos és drasztikusan őszinte visszajelzés, de ezt nagyon szépen be tudom csomagolni – mondta az Üzletemnek Hortobágyi László, a Nova Human Resource Kft. új üzletágának igazgatója.
2023. 03. 14., 13:43
Tíz év alatt sikerült egy marginális szereplőnek számító magyar kisvállalatból Magyarország elsőszámú fejvadász cégét felépíteni – mondta az Üzletemnek dr. Molontay Patrik, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. ügyvezető igazgatója és Executive-üzletágvezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 03. 26., 23:45
epizód: 2023 / 3   |   hossz: 19:51
Mi kerül akár több tízmillió forintba egy nagy teljesítményű hangsugárzón és miben különbözik a hagyományos értelemben vett hangfalaktól? Hogyan lehetséges, hogy nem vastagabb egy faliképnél, mégis úgy szólaltat meg analóg és digitális zenét, mint semmi más? A világhír felé haladó márka sztoriját Kiss Imre, a Popori Acoustics értékesítési és marketingvezetője mutatja be.
Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.
Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

2023. március 25-én a reggeli órákban a Paksi Atomerőmű 1., 2. és 3. blokkjai a rendszerirányító MAVIR kérésére tercier szabályozásokban vettek részt.