Elérte a járvány előtti szintet a nyári turisztikai szezon

2022. 09. 13., 10:28

Idén nyáron 16,4 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami elérte a 2019-es szezon eredményét. Ez idő alatt a szálláshely-szolgáltatók közel 250 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, aminek 74 százaléka a vidéki szálláshelyekhez köthető – tájékoztatott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Bár tovább erősödtek egyes vidéki desztinációk, a nyári szezonban a Balaton turisztikai térség az elsődleges úti cél, amit Debrecen és térsége, a Mátra‒Bükk térség majd a Budapest környéke térség követ. A belföldi turizmus megtartotta az elmúlt évek lendületét, a külföldi vendégek száma pedig tavalyhoz képest intenzíven emelkedett.

Idén júniusban 4 millió, júliusban 6,1 millió, augusztusban pedig 6,3 millió vendégéjszakáról küldtek adatot a szálláshelyek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK). Az összesen 16,4 milliónyi vendégéjszakával az idei főszezon elérte a koronavírus-járvány előtti, 2019-es nyári eredményt.

A vendégéjszakák közül mintegy 10,5 milliót a hazai látogatók töltöttek el a szálláshelyeken, ez 12 százalékkal felül is múlja a 2019-es nyár adatait. A külföldi turisták vendégforgalma is jelentős élénkülést mutat: az előző évhez képest 2,5-szer több nemzetközi látogatót köszönthettünk az országban a nyáron. Míg 2021-ben a külföldi forgalom aránya 20 százalékos volt a három nyári hónapban, addig idén 36 százalékra emelkedett, ami közel 6 millió nemzetközi vendégéjszakát jelent. Országosan a vendégéjszakák 64 százalékát belföldiek adták. A 11 hazai turisztikai térség közül idén nyáron is a Balaton térsége volt az elsőszámú úti cél, több mint 5,4 millió éjszakát töltöttek el itt a vendégek, és a teljes vidéki szálláshelyi forgalom 41 százaléka is ebben a térségben valósult meg. Vidéken a hazai vendégek aránya 75 százalék volt, míg Budapestre visszatértek a külföldiek, a vendégek 83 százaléka volt külföldi idén nyáron a fővárosban.

Budapestre a legtöbben az Egyesült Királyságból, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Izraelből, Olaszországból és Hollandiából érkeztek, a vidéki szálláshelyekre pedig főként Németországból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából és Ausztriából.

Hazánk teljes szálláshelyi forgalmának 81 százaléka a nyár folyamán vidéken realizálódott. A főváros 19 százalékos részesedése jelentős emelkedés a tavalyi 10 százalékos arányhoz képest. A szállodai szobakapacitás-kihasználtság országosan 60 százalékos volt. A szálláshelyek 2022 nyarán közel 250 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, ennek 74 százaléka a vidéki szálláshelyeken keletkezett. A NAV online kassza adatai alapján a vendéglátás idei főszezoni árbevétele 458,2 milliárd forintot tett ki. (MTÜ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.
2025-12-15 19:05:00
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS