Idén nyáron 16,4 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami elérte a 2019-es szezon eredményét. Ez idő alatt a szálláshely-szolgáltatók közel 250 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, aminek 74 százaléka a vidéki szálláshelyekhez köthető – tájékoztatott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
Bár tovább erősödtek egyes vidéki desztinációk, a nyári szezonban a Balaton turisztikai térség az elsődleges úti cél, amit Debrecen és térsége, a Mátra‒Bükk térség majd a Budapest környéke térség követ. A belföldi turizmus megtartotta az elmúlt évek lendületét, a külföldi vendégek száma pedig tavalyhoz képest intenzíven emelkedett.
Idén júniusban 4 millió, júliusban 6,1 millió, augusztusban pedig 6,3 millió vendégéjszakáról küldtek adatot a szálláshelyek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK). Az összesen 16,4 milliónyi vendégéjszakával az idei főszezon elérte a koronavírus-járvány előtti, 2019-es nyári eredményt.
A vendégéjszakák közül mintegy 10,5 milliót a hazai látogatók töltöttek el a szálláshelyeken, ez 12 százalékkal felül is múlja a 2019-es nyár adatait. A külföldi turisták vendégforgalma is jelentős élénkülést mutat: az előző évhez képest 2,5-szer több nemzetközi látogatót köszönthettünk az országban a nyáron. Míg 2021-ben a külföldi forgalom aránya 20 százalékos volt a három nyári hónapban, addig idén 36 százalékra emelkedett, ami közel 6 millió nemzetközi vendégéjszakát jelent. Országosan a vendégéjszakák 64 százalékát belföldiek adták. A 11 hazai turisztikai térség közül idén nyáron is a Balaton térsége volt az elsőszámú úti cél, több mint 5,4 millió éjszakát töltöttek el itt a vendégek, és a teljes vidéki szálláshelyi forgalom 41 százaléka is ebben a térségben valósult meg. Vidéken a hazai vendégek aránya 75 százalék volt, míg Budapestre visszatértek a külföldiek, a vendégek 83 százaléka volt külföldi idén nyáron a fővárosban.
Budapestre a legtöbben az Egyesült Királyságból, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Izraelből, Olaszországból és Hollandiából érkeztek, a vidéki szálláshelyekre pedig főként Németországból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából és Ausztriából.
Hazánk teljes szálláshelyi forgalmának 81 százaléka a nyár folyamán vidéken realizálódott. A főváros 19 százalékos részesedése jelentős emelkedés a tavalyi 10 százalékos arányhoz képest. A szállodai szobakapacitás-kihasználtság országosan 60 százalékos volt. A szálláshelyek 2022 nyarán közel 250 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, ennek 74 százaléka a vidéki szálláshelyeken keletkezett. A NAV online kassza adatai alapján a vendéglátás idei főszezoni árbevétele 458,2 milliárd forintot tett ki. (MTÜ)
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
Miután a nemzetközi és a magyar sajtóban is megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a magyar kormány már tárgyal a Roszatom esetleges „kiváltásáról”, az orosz cég újra megerősítette: továbbra is készen áll a Paks II projekt megvalósítására.