Elérte a járvány előtti szintet a nyári turisztikai szezon

2022. 09. 13., 10:28

Idén nyáron 16,4 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami elérte a 2019-es szezon eredményét. Ez idő alatt a szálláshely-szolgáltatók közel 250 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, aminek 74 százaléka a vidéki szálláshelyekhez köthető – tájékoztatott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Bár tovább erősödtek egyes vidéki desztinációk, a nyári szezonban a Balaton turisztikai térség az elsődleges úti cél, amit Debrecen és térsége, a Mátra‒Bükk térség majd a Budapest környéke térség követ. A belföldi turizmus megtartotta az elmúlt évek lendületét, a külföldi vendégek száma pedig tavalyhoz képest intenzíven emelkedett.

Idén júniusban 4 millió, júliusban 6,1 millió, augusztusban pedig 6,3 millió vendégéjszakáról küldtek adatot a szálláshelyek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK). Az összesen 16,4 milliónyi vendégéjszakával az idei főszezon elérte a koronavírus-járvány előtti, 2019-es nyári eredményt.

A vendégéjszakák közül mintegy 10,5 milliót a hazai látogatók töltöttek el a szálláshelyeken, ez 12 százalékkal felül is múlja a 2019-es nyár adatait. A külföldi turisták vendégforgalma is jelentős élénkülést mutat: az előző évhez képest 2,5-szer több nemzetközi látogatót köszönthettünk az országban a nyáron. Míg 2021-ben a külföldi forgalom aránya 20 százalékos volt a három nyári hónapban, addig idén 36 százalékra emelkedett, ami közel 6 millió nemzetközi vendégéjszakát jelent. Országosan a vendégéjszakák 64 százalékát belföldiek adták. A 11 hazai turisztikai térség közül idén nyáron is a Balaton térsége volt az elsőszámú úti cél, több mint 5,4 millió éjszakát töltöttek el itt a vendégek, és a teljes vidéki szálláshelyi forgalom 41 százaléka is ebben a térségben valósult meg. Vidéken a hazai vendégek aránya 75 százalék volt, míg Budapestre visszatértek a külföldiek, a vendégek 83 százaléka volt külföldi idén nyáron a fővárosban.

Budapestre a legtöbben az Egyesült Királyságból, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Izraelből, Olaszországból és Hollandiából érkeztek, a vidéki szálláshelyekre pedig főként Németországból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából és Ausztriából.

Hazánk teljes szálláshelyi forgalmának 81 százaléka a nyár folyamán vidéken realizálódott. A főváros 19 százalékos részesedése jelentős emelkedés a tavalyi 10 százalékos arányhoz képest. A szállodai szobakapacitás-kihasználtság országosan 60 százalékos volt. A szálláshelyek 2022 nyarán közel 250 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, ennek 74 százaléka a vidéki szálláshelyeken keletkezett. A NAV online kassza adatai alapján a vendéglátás idei főszezoni árbevétele 458,2 milliárd forintot tett ki. (MTÜ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS