Elérte a járvány előtti szintet a nyári turisztikai szezon

2022. 09. 13., 10:28

Idén nyáron 16,4 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami elérte a 2019-es szezon eredményét. Ez idő alatt a szálláshely-szolgáltatók közel 250 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, aminek 74 százaléka a vidéki szálláshelyekhez köthető – tájékoztatott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Bár tovább erősödtek egyes vidéki desztinációk, a nyári szezonban a Balaton turisztikai térség az elsődleges úti cél, amit Debrecen és térsége, a Mátra‒Bükk térség majd a Budapest környéke térség követ. A belföldi turizmus megtartotta az elmúlt évek lendületét, a külföldi vendégek száma pedig tavalyhoz képest intenzíven emelkedett.

Idén júniusban 4 millió, júliusban 6,1 millió, augusztusban pedig 6,3 millió vendégéjszakáról küldtek adatot a szálláshelyek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK). Az összesen 16,4 milliónyi vendégéjszakával az idei főszezon elérte a koronavírus-járvány előtti, 2019-es nyári eredményt.

A vendégéjszakák közül mintegy 10,5 milliót a hazai látogatók töltöttek el a szálláshelyeken, ez 12 százalékkal felül is múlja a 2019-es nyár adatait. A külföldi turisták vendégforgalma is jelentős élénkülést mutat: az előző évhez képest 2,5-szer több nemzetközi látogatót köszönthettünk az országban a nyáron. Míg 2021-ben a külföldi forgalom aránya 20 százalékos volt a három nyári hónapban, addig idén 36 százalékra emelkedett, ami közel 6 millió nemzetközi vendégéjszakát jelent. Országosan a vendégéjszakák 64 százalékát belföldiek adták. A 11 hazai turisztikai térség közül idén nyáron is a Balaton térsége volt az elsőszámú úti cél, több mint 5,4 millió éjszakát töltöttek el itt a vendégek, és a teljes vidéki szálláshelyi forgalom 41 százaléka is ebben a térségben valósult meg. Vidéken a hazai vendégek aránya 75 százalék volt, míg Budapestre visszatértek a külföldiek, a vendégek 83 százaléka volt külföldi idén nyáron a fővárosban.

Budapestre a legtöbben az Egyesült Királyságból, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Izraelből, Olaszországból és Hollandiából érkeztek, a vidéki szálláshelyekre pedig főként Németországból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából és Ausztriából.

Hazánk teljes szálláshelyi forgalmának 81 százaléka a nyár folyamán vidéken realizálódott. A főváros 19 százalékos részesedése jelentős emelkedés a tavalyi 10 százalékos arányhoz képest. A szállodai szobakapacitás-kihasználtság országosan 60 százalékos volt. A szálláshelyek 2022 nyarán közel 250 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, ennek 74 százaléka a vidéki szálláshelyeken keletkezett. A NAV online kassza adatai alapján a vendéglátás idei főszezoni árbevétele 458,2 milliárd forintot tett ki. (MTÜ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 20:10:00
„A Z az első vállalkozói generáció, amely számára a digitális világ már nem változás, hanem adottság. Most kezdjük látni őket nagyobb számban belépni a magyar cégvilágba, ezért számomra a következő évek egyik legérdekesebb kérdése az lesz, hogy nemcsak a vállalkozók életkora változik-e meg, hanem velük együtt az is, ahogyan céget építünk és vezetünk. A Z generáció megérkezett – most az lesz érdekes, milyen cégvilágot épít magának.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS