Belföldi turizmus és vendéglátás: biztatóak az Erste Bank kártyaforgalmi adatai

2020. 07. 08., 17:20

Egyre többet költünk utazásra és szórakozásra, az éttermekben, kávézókban és bárokban pedig júniusban már csaknem annyit fizettünk bankkártyával, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derül ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból. A belföldi idegenforgalom is magára talál, míg a határon túl a többség egyelőre inkább csak a szomszédos országokig merészkedik.

Biztató képet mutatnak a belföldi turizmus és vendéglátás idén nyári várható alakulásáról az utóbbi hetek bankkártyás költései a magyarországi szállodákban és éttermekben. Az Erste Bank legfrissebb adataiból kiderül, hogy míg a külföldi utak iránti kereslet továbbra is messze elmarad a korábbitól, a kiemelt hazai turisztikai régiókban májusban és júniusban nőtt a kártyaforgalom a múlt évihez képest. A Magyarországot márciusban elérő koronavírus-járvány, illetve az arra válaszul meghozott különféle intézkedések, korlátozások bevezetése márciusról áprilisra több területen is óriási visszaesést hozott, a belföldi turizmus is befagyott. Májusban azonban a kártyaforgalom a Balatonnál, valamint a Velencei- és a Tisza-tónál már egyaránt meghaladta az egy évvel korábbit. Júniusban pedig – a korlátozások enyhítésével – tovább nőtt a forgalom, a Balatonnál 12 százalékkal haladta meg a tavalyit, míg a Velencei-tónál 6 százalékos bővülést tapasztalt a pénzintézet ügyfelei kártyás költései alapján – mondta el Schreiber Réka, az Erste Bank központi operációjának vezetője.

A belföldi vendéglátóhelyek, így a hagyományos- és gyorséttermek, valamint a cukrászdák és bárok kártyaforgalma is csaknem elérte már a tavalyi szintet. Míg a járvány első időszakában, márciusban és áprilisban a kártyás költések darabszáma és értéke egyaránt több mint 60 százalékkal esett vissza a pandémiás időszakot megelőző adatokhoz képest, május óta folyamatos az emelkedés. Júniusban a belföldi vendéglátóhelyek kártyaforgalma darabszám alapján meghaladta a korábbi 80 százalékát, értékben pedig csaknem teljesen visszaállt a járványt megelőző szintre. Szórakozásra, így például színházra, mozira, múzeumok látogatására is többet költöttek az Erste-ügyfelek az utóbbi hetekben, mint a járvány elején, ugyanakkor a visszarendeződés – a korlátozó intézkedések eltérő ütemű feloldása miatt – ezen a területen tovább tart. A pandémia első időszakában a kártyás költések 90 százalékkal estek vissza, és a forgalom csak május végén, június elején kezdett el érzékelhetően emelkedni. Júniusban darabszám alapján a korábbi kártyaforgalom 60 százaléka állt vissza, míg értékben csak 46 százalék.

A belföldi idegenforgalommal szemben a külföldi turizmus esetében sokkal lassabb a visszarendeződés. A magyarok körében korábban kedvelt dél-európai célországokba irányuló forgalom júniusban messze elmaradt az egy évvel korábbitól. Olaszországban a magyarországi Erste-ügyfelek kártyaforgalma az elmúlt hónapban darabszámban és értékében is csupán 9 százaléka volt a 2019 júniusinak. Spanyolország esetében a kártyás költések darabszáma ebben az időszakban 8, értéke 7 százaléka volt az előző év azonos időszakában mértnek. Horvátországba viszont már bátrabban utaznak a magyarok. Déli szomszédunknál a magyar Erste ügyfelek kártyaforgalma március végére az egy évvel korábbi kevesebb mint 5 százalékára esett vissza, és ez az arány a tavasz során sem igen változott. Június második felében, a korlátozások feloldásával azonban beindult a forgalom, az utóbbi hetekben a kártyás költések mind darabszám, mind érték alapján az egy évvel korábbi 40 százalékára nőttek. Ausztriában, ahová a turizmus mellett dolgozni és vásárolni is járnak a magyarok, már szinte nyoma sincs a korábbi, pandémiás időszaknak a kártyaforgalomban. Míg március végén 90 százalékkal esett vissza a kártyás költés, és májusban is még csupán az egy évvel korábbi harmada volt, június óta komolyabb emelkedést mutatnak az adatok. Az első nyári hónap második felében darabszám alapján az egy évvel ezelőtti kétharmadára emelkedett vissza a forgalom, míg értékben több mint két százalékkal meg is haladta azt.

Hogy a magyar turisták egyelőre inkább nem merészkednek messze az országhatártól, azt a légitársaságoknál regisztrált kártyás költések adatai is jól mutatják. A pandémia első időszakában, március közepétől április végéig 93 százalékkal estek vissza az Erste-kártyás költések a járványt megelőző forgalomhoz képest, majd június második felében, az európai határok fokozatos újranyitásával ismét lassú emelkedésnek indultak. Az elmúlt hónapban a bank ügyfelei nagyjából negyedannyi alkalommal illetve értékben vásároltak repülőjegyet vagy egyéb szolgáltatást a különféle légitársaságoktól, mint a pandémia előtt. A belföldi turizmus ugyan erősödik, a külföldre irányuló idegenforgalom azonban még messze elmarad az ilyenkor szokásostól és ez a szálláshelyekhez kapcsolódó kártyaforgalmi adatokon is meglátszik. A pandémia első időszakában még 90 százalékos visszaesést mutató kártyás költések május óta folyamatosan emelkednek, júniusban azonban darabszámban még így is 57 százalékkal, értékben 42 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS