„Az átlag magyar utazó” naponta átlagosan 16 200 forintot költött külföldön a III. negyedévben

2021. 12. 10., 08:33

41 százalékkal nőtt a hazánkba látogató külföldiek száma az egy évvel korábbihoz képest 2021 III. negyedévében, ugyanakkor a 2019. III. negyedévinek mindössze a 70 százalékát érte el. A magyarok külföldre irányuló utazásainak száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva közel harmadával emelkedett, míg a 2019. azonos időszakinak a 60 százaléka volt. A hozzánk érkező külföldiek 542 milliárdot, a külföldre utazó magyarok pedig 226 milliárdot költöttek el az utazásaik során – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

41 százalékkal nőtt a hazánkba látogató külföldiek száma az egy évvel korábbihoz képest 2021 III. negyedévében, ugyanakkor a 2019. III. negyedévinek mindössze a 70 százalékát érte el. A magyarok külföldre irányuló utazásainak száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva közel harmadával emelkedett, míg a 2019. azonos időszakinak a 60 százaléka volt. A hozzánk érkező külföldiek 542 milliárdot, a külföldre utazó magyarok pedig 226 milliárdot költöttek el az utazásaik során – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A beutazások száma és az azokhoz kapcsolódó kiadások összege is nőtt

2021 III. negyedévében a külföldi látogatók 15,2 millió utazást tettek hazánkba. A látogatások száma az előző év azonos időszakához képest 41 százalékkal nőtt, de a 2019. III. negyedévinek a 70 százaléka volt. Az egynapos utazások száma hasonló mértékben növekedett, az előző évhez mérten 45 százalékkal volt magasabb (12 millió utazás), 2019 III. negyedévéhez viszonyítva elérte annak háromnegyedét. Az egynapos látogatások 91 százaléka magánjellegű, közel 6 százaléka munkavégzési, valamivel több mint 3 százaléka üzleti és üzletelési célú volt.

A külföldiek 3,2 millió többnapos utazást tettek Magyarországra, negyedével többet, mint egy évvel korábban (2019 július–szeptemberéhez viszonyítva lényegesen kevesebbet, annak csupán valamivel több mint felét). A külföldiek által tett összes látogatásból a több napra érkezők aránya (21 százalék) mind az előző évhez, mind 2019-hez viszonyítva csökkent. A több napra látogatók 82 százaléka magánjelleggel, 12 százaléka üzleti és üzletelési céllal, 6 százaléka munkavégzés miatt érkezett hazánkba.

A beutazók Magyarországon eltöltött ideje negyedével, 34,7 millió napra nőtt (2019 III. negyedévéhez mérten annak kétharmadát érte el). A több napra érkezők egy utazás alkalmával átlagosan 7,0 napot töltöttek itt, ugyanebben az időszakban az előző évinél 7,4 százalékkal kevesebbet, a két évvel korábbinál 13 százalékkal többet.

A hazánkba látogató külföldiek 2021 III. negyedévében folyó áron 542 milliárd forintot költöttek, az előző év azonos időszaki értéknél 42 százalékkal többet (a 2019. III. negyedévi külföldi kiadások 65 százalékát). Az egy napra érkezők kiadásainak összege (145 milliárd forint) kétötödével, a több napra érkezőké (397 milliárd forint) hasonló mértékben emelkedett. A 2019. III. negyedévihez viszonyítva előbbi kiadások 24, utóbbiak 38 százalékkal csökkentek. A legtöbbet (87 milliárd forintot) a Németországból idelátogatók költötték, kétötödét üdülési célú utazásokon, közel egyötödét a saját ingatlan látogatásához kapcsolódóan. Az Ausztriából érkezők 71 milliárd forintot fordítottak a zömében magánjellegű utakhoz kapcsolódó kiadásokra, ebből is nagy arányban vásárlásra, valamint fogászati szolgáltatásokra.

Jelentősen nőtt a külföldre utazások száma

2021 III. negyedévében a magyar állampolgárok 4,6 millió alkalommal utaztak külföldre, 32 százalékkal többször, mint a járvány által érintett, egy évvel korábbi időszakban. 2019 III. negyedévhez viszonyítva a kiutazások száma 40 százalékkal esett vissza.

Az egynapos utazások száma mintegy ötödével, a többnaposoké majdnem kétharmadával bővült 2020 azonos negyedévéhez képest. 2019. III. negyedévhez mérten az egynapos utak száma 35, a többnaposoké 46 százalékkal esett vissza. A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Horvátországba látogattak, az utazások 58 százaléka ebbe a három országba irányult. A magyarok átlagosan 3,0 napot töltöttek el utazásaik során külföldön, fél nappal többet, mint egy évvel korábban.

A külföldre utazó magyarok az egy évvel korábbinál folyó áron több mint negyedével nagyobb összeget, 226 milliárdot, fejenként és naponta átlagosan 16 200 forintot költöttek. Az egy napra jutó költés a 2020., illetve a 2019. III. negyedévinél is magasabb volt. A megnövekedett utazásszám mellett a tartózkodási idő is jelentősen nőtt (+57 százalék), ami az átlagos árszínvonal-növekedéssel együtt tekintélyes költésnövekedést eredményezett (+91 százalék). (2021 augusztusában a külföldi utazások fogyasztói ára átlagosan ötödével volt magasabb 2019 augusztusához viszonyítva, ebben szerepet játszott a forint euróval szembeni leértékelődése is.) A kiadások közül a legnagyobb összeg a Horvátországban nyaralókat érintette, de jelentősek voltak az Ausztriába és Görögországba látogatók költései is.

A Covid19-járvány harmadik hulláma után a kiadások motivációs szerkezete kezd visszarendeződni a hagyományos turisztikai formába. 2021. III. negyedévben a szabadidős célú utazások aránya újból emelkedésnek indult a bázisidőszakhoz képest (+14 százalék) a rokon- és barátlátogatási, illetve vásárlási célú utak csökkenő részaránya mellett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-09-19 19:19:00
Az ingatlanbiztosítások általában tartalmaznak alapfedezetet árvízkárokra, de érdemes kiegészítő biztosításokat is kötni ingóságok és egyéb eszközök védelmére; az ártéri vagy belvízkárokra a biztosítók jellemzően nem nyújtanak fedezetet – hívja fel a figyelmet a Netrisk.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.

  Rovathírek: GUSTO

A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.