A vízum nem lehet akadály a Kubába utazó magyar turistáknak

2019. 02. 22., 11:01

Kuba megduplázná a magyar turisták számát. Örömmel vennék, ha magyar befektetők szállnának be a kubai turizmus fejlesztésébe.

A tervekről David Lobaina Frómeta, a kubai turisztikai minisztérium Közép-Európáért felelős osztályvezetője tette a budapesti nagykövetségen. A rendezvényre elsősorban azokat az utazási irodák képviselőit hívták meg, amelyek kubai programcsomagokat értékesítenek. E versenyben a Neckermann lett az első – írja a turizmus.com.

Az egyik gigaprojekt szerint Kubát golf nagyhatalommá szeretnék tenni, ezért olyan beruházást terveznek, ami részben külföldi tulajdonban lenne. Ez példátlan a szigetországban, ahol nem lehet földterület külföldi cég vagy magánszemély tulajdonában.

Varadero szintén kiemelt fejlesztési terület, amelyet tavaly a világ egyik legszebb strandterületévé nyilvánítottak.

Kubába elsősorban a kanadai turisták utaznak – évente 2 millióan –, akikkel azért is szoros a kapcsolat, mert sok fiatal kubai szakember tanul Kanadában idegenforgalmi főiskolán.

A németek, a spanyolok és a lengyelek ugyancsak jelentős számú turistával képviseltetik magukat. Tavaly nyolcezer magyar nyaralt Kubában, de jó lenne, ha ez a szám hamar megduplázódna.

Bár Kubába változatlanul vízum kell, de Esteban Lobaina Romero, Kuba magyarországi konzulja biztosította a jelenlévőket a vízumkérelem gyors és zökkenőmentes elbírálásáról.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS