A vendéglátósok a szállásadóknál kevésbé optimistábbak

2022. 07. 16., 09:07

A következő három hónapban az előző év azonos időszakához képest a szállásadók 50 százaléka növekedést vár a vendégéjszakák számában, 46 százalékuk stagnálást, és csupán 4 százalékuk vár visszaesést a turizmus minden alágazatára kiterjedő, reprezentatív Turizmus konjunktúra index (tki) júniusi adatai szerint – közölte a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), és a GKI Gazdaságkutató.

A vendéglátásban működők a jövőre vonatkozóan kissé kevésbé optimisták, mint a szállásadók, mert 38 százalékuk vár forgalomnövekedést, májusban ez az arány még 63 százalék volt. Míg 52 százalék stagnálást, 10 százalékuk pedig visszaesést vetít előre.

A júniusi tki-index plusz 6 ponton áll (-100 és +100 közötti skálán értelmezve), eszerint az ágazat szereplői enyhe konjunktúrát érzékelnek. Májushoz képest az index értéke enyhén, 6 ponttal csökkent.

A szálláshely-szolgáltatásban plusz 4 pont (májushoz képest 8 pontos visszaesés), a vendéglátásban szintén plusz 4 pont (10 pontos visszaesés), az egyéb turisztikai szektorokban pedig plusz 11 pont (4 pontos emelkedés) volt a konjunktúra index értéke 2022 hatodik hónapjában.

A foglalkoztatott létszám alakulása az elmúlt három hónapban az előző év azonos időszakához képest plusz 10 ponton áll, ez lassú ütemben növekvő munkaerő-keresletet mutat. A mutató mindhárom alszektorban pozitív, ezen belül is leginkább a szálláshely-szolgáltatásban, legkevésbé pedig az egyéb turisztikai alszektorban. A foglalkoztatotti létszám alakulása a következő három hónapra vonatkozóan +9 pontot jelez, amely enyhe túlkeresletet jelent, enyhébbet, mint májusban. A turizmus foglalkoztatási várakozás indexe 2022 júniusában kissé meghaladta a GKI EU számára végzett konjunktúrakutatásban mért, szolgáltatási szektorra számított index értékét (+6), ugyanakkor megegyezett a nemzetgazdasági átlaggal, plusz 9 pontot tett ki.

A vállalkozások átlagos üzleti helyzete az elmúlt három hónapban az előző év azonos időszakához képest javult, +26 ponton állt 2022. júniusban. Májushoz képest azonban 4 ponttal csökkent a mutató értéke. A mutató mindhárom alszektorban pozitív, de jelentősek a különbségek: a vendéglátásban a legalacsonyabb, +10 pont (27 pontos csökkenés májushoz képest), a szálláshely szolgáltatásban +22 pont (2 pontos emelkedés), míg az egyéb turisztikai szektorban +48 pont (jelentős, 27 pontos emelkedés). Azaz a vendéglátók romló üzleti helyzetet érzékelnek.

Az üzleti tevékenység eredményének indexe a következő három hónapra a jelenhez képest +14 ponton áll, mely közepesen erős javulást jelent, ugyanakkor az előző hónapban zajlott felméréshez képest romlást jelez. A mutató értéke az egyéb turisztikai szektorokban a legmagasabb (+16), míg a vendéglátásban és a szálláshely szolgáltatásban ennél kissé alacsonyabb (+14, +14), de még itt is közepes javulást mutat.

A működési költségek indexe, amely a felmérés időpontjához képest mutatja ezen kiadások alakulását a következő 3 hónapban, -29 ponton áll, mely 4 pontos romlás májushoz képest. A mutatót alszektoroktól függetlenül hasonlóan ítélik meg a vállalkozások: a szálláshely szolgáltatásban -33 pont, a vendéglátásban -26 pont, míg az egyéb turisztikai szektorban -28 pont. Minden szektorban csökkent az index májushoz képest.

Júniusban a turisztikai cégek 35 százaléka jelezte – a májusi 40 százalék után –, hogy a következő 3 hónapban várhatóan emelni fogja szolgáltatásának árát, 64 százalékuk nem változtat az árakon, és 1 százaléknál kevesebben jeleznek csökkenést. A szálláshely-szolgáltatásban már korábban (szezonkezdetkor) lezajlottak az áremelések, ezért mindössze 9 százalék az emelést tervezők aránya, miközben a vendéglátásban főként az élelmiszerárak emelkedése miatt 49 százalék, míg az egyéb turisztikai szektorokban a cégek 54 százaléka tervez emelni.

A turisztikai cégek 26 százaléka gondolkodik a következő 1 évben fejlesztésben, mely alacsonyabb arány, mint az 1 hónappal ezelőtt mért 45 százalékos. A fejlesztést megvalósítók közel háromnegyedénél ezek a fejlesztések főként a szezon kezdetével már elkezdődtek és azóta be is fejeződtek.

A VIMOSZ a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal és a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen dolgozta ki a Turizmus konjunktúra indexet, mely idén április óta havi gyakorisággal méri az ágazatban a konjunktúra várható alakulását, információt nyújtva ezzel a várható trendekről. (MTI)

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS