A szürkegazdaság visszaszorítását célozza a turisztikai adatszolgáltató központ

2018. 11. 12., 14:21

A szálláshely-szolgáltatásban meglévő szürkegazdaság visszaszorítását célozza a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozása, amely külföldi példákon alapul – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK).

Arra reagáltak, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról. A javaslat általános indoklása szerint a szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos statisztikai adatokat jelenleg a szálláshely-szolgáltatónak a Központi Statisztikai Hivatalnak és a jegyzőknek kell megküldeni, utóbbinak az idegenforgalmi adó miatt, papír alapon. A folyamatok optimalizálása és „a szálláshely-szolgáltatás területén megvalósítandó hatékonyabb, rendezettebb működés érdekében az ágazat digitalizációja elkerülhetetlen”. A javaslat értelmében megalakítják a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot, amelybe a szálláshelyek által kötelezően használandó digitális alkalmazásokon keresztül rendeződnének a szálláshely-szolgáltatás során keletkezett aggregált és deperszonalizált statisztikai adatok.

A KTK közölte: az új adattárolási gyakorlat kialakításához nemzetközi példák szolgáltak alapul, Európa számos országában működik hasonló gyakorlat, mint például Ausztriában, Németországban, Franciaországban vagy Horvátországban. „Az országos statisztikai adatgyűjtést segítő informatikai rendszer nem friss hír a turisztikai szakma számára”, annak létrejöttét a rendszert megalapozó törvény szabályozza.

Jelezték, hogy a vendéglátásban az online pénztárgépek bevezetésével jelentősen sikerült fehéríteni az ágazatot, a szálláshely-szolgáltatás kapcsán a cél szintén a szürkegazdaság visszaszorítása, hiszen a jelenlegi nehezen ellenőrizhető, papíralapú adatszolgáltatási gyakorlat jelentős visszaélésekre és adóelkerülésre ad lehetőséget. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor a Kisfaludy Programban meghirdették az országos panzió-felújítási pályázatot, hirtelen megugrott a bejelentett működő panziók száma.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ hatékonyabb, digitalizált rendszert hoz létre – hangsúlyozta a KTK. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS