A magyarok egy százaléka havonta „nyaral”

2019. 04. 24., 13:58

A felnőtt magyarok 56 százaléka sohasem, vagy csak több évente szokott belföldön nyaralni, pihenni, például egy hosszú hétvégét eltölteni valahol, viszont 1 százalékuk minden hónapban megengedheti magának a belföldi nyaralást – derül ki az Eventrend Global által megrendelt kutatásból.

A belföldi pihenés gyakorisága nem csak a szándékon múlik, hanem az anyagi helyzeten is, így természetesen eléggé szoros a kapcsolat a válaszadók háztartásainak becsült jövedelme és a nyaralási gyakoriság mutató között.

A legutóbbi belföldi nyaralás, pihenés időtartamára egyedül a válaszadók életkorának van hatása. Az egy hétnél hosszabb nyaralás a 60 évnél idősebbek körében gyakoribb az átlagosnál, a 4-5 napos pedig a 45-59 éves korcsoportban gyakori. A pár napos pihenés elsősorban a fiatalok, a 40 év alattiak körében népszerű.

A megkérdezettek 52 százaléka utazik a közvetlen családjával, 25 százalékuk csak a párjával és 22 százalék nagyobb társasággal és mindösszesen 1 százalékuk egyedül. A nagyobb társasággal való nyaralás lehetőséget teremt speciális szállások és erre a célcsoportra kifejlesztett szolgáltatások értékesítésére a jövőben.

A vendéglátóhelyen elfogyasztott ebéd, illetve vacsora gyakorisága meglehetősen szorosan korrelál egymással, azaz vannak gyakorta vendéglátóhelyre járók és vannak, akik ritkán vagy sohasem étkeznek vendéglőben.

Az étterem kiválasztásakor az elsődleges szempont a hely színvonalának általános jellegű megítélése. E szempontban az ételválasztéknak, a hely hangulatának, a kiszolgálás minőségének, a gasztronómiai színvonalnak és a kényelmes székeknek, asztaloknak van nagy súlya.

A második számú szempont a divat. Ebben az új hely kipróbálása, az internetes ajánlások és a specialitások – mint egyedi szempontok – számítanak.

A harmadik főszempont az árszint. Itt az árfekvésnek, a távolságnak, az árengedményeknek, akcióknak és a bőséges adagoknak van jelentős súlyuk. Amikor ünnepi és/vagy romantikus ebédhez/vacsorához keresnek vendéglátóhelyet, akkor kevésbé nézik az étlap jobboldalát.

A negyedik főszempont az, hogy a választásban mekkora szerepe van annak, hogy mennyire kényezteti a vendégeit a vendéglő (desszertkínálat, az üdítőital választék, a bőséges adagok és a kényelmes székek, asztalok, árengedmények).

Az ötödik főszempont a „mentes” kínálat. A faktorban két egyedi szempont kapott nagy súlyt: a laktóz- és/vagy gluténmentes ételek, illetve a vegetáriánus kínálat. Ennek a főszempontnak válaszadók 16 százaléka körében van nagy jelentősége.

Végül a hatodik főszempont az italkínálat, aminek a legkisebb a szerepe a választásban.

Átlagosan 3250 forintot szánnak a gyakran étteremben ebédelők étkezésre (havonta többször)

A gyakran étteremben ebédelők sokkal kevesebbet szánnak ebédre, mint akik csak alkalmanként járnak étterembe, továbbá 4 százaléka a megkérdezetteknek azt mondta: „nem az ár számít’. A rendszeresen (azaz hetente többször) vendéglátóhelyen ebédelők átlagosan 3.250 forintot számolnak egy személyre ebédenként, míg az összes megkérdezett körében az átlag ebédköltés 4256 forint volt.

Azok szánják a legmagasabb összegeket egy vacsorára, akik hetente többször járnak vendéglátóhelyre vacsorázni, számukra az éttermi vacsora olyan rekreációs tevékenység, amit megengedhetnek maguknak, a költésre vonatkozó átlag 4851 forint volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS