A felnőtt magyarok 56 százaléka sohasem, vagy csak több évente szokott belföldön nyaralni, pihenni, például egy hosszú hétvégét eltölteni valahol, viszont 1 százalékuk minden hónapban megengedheti magának a belföldi nyaralást – derül ki az Eventrend Global által megrendelt kutatásból.
A belföldi pihenés gyakorisága nem csak a szándékon múlik, hanem az anyagi helyzeten is, így természetesen eléggé szoros a kapcsolat a válaszadók háztartásainak becsült jövedelme és a nyaralási gyakoriság mutató között.
A legutóbbi belföldi nyaralás, pihenés időtartamára egyedül a válaszadók életkorának van hatása. Az egy hétnél hosszabb nyaralás a 60 évnél idősebbek körében gyakoribb az átlagosnál, a 4-5 napos pedig a 45-59 éves korcsoportban gyakori. A pár napos pihenés elsősorban a fiatalok, a 40 év alattiak körében népszerű.
A megkérdezettek 52 százaléka utazik a közvetlen családjával, 25 százalékuk csak a párjával és 22 százalék nagyobb társasággal és mindösszesen 1 százalékuk egyedül. A nagyobb társasággal való nyaralás lehetőséget teremt speciális szállások és erre a célcsoportra kifejlesztett szolgáltatások értékesítésére a jövőben.
A vendéglátóhelyen elfogyasztott ebéd, illetve vacsora gyakorisága meglehetősen szorosan korrelál egymással, azaz vannak gyakorta vendéglátóhelyre járók és vannak, akik ritkán vagy sohasem étkeznek vendéglőben.
Az étterem kiválasztásakor az elsődleges szempont a hely színvonalának általános jellegű megítélése. E szempontban az ételválasztéknak, a hely hangulatának, a kiszolgálás minőségének, a gasztronómiai színvonalnak és a kényelmes székeknek, asztaloknak van nagy súlya.
A második számú szempont a divat. Ebben az új hely kipróbálása, az internetes ajánlások és a specialitások – mint egyedi szempontok – számítanak.
A harmadik főszempont az árszint. Itt az árfekvésnek, a távolságnak, az árengedményeknek, akcióknak és a bőséges adagoknak van jelentős súlyuk. Amikor ünnepi és/vagy romantikus ebédhez/vacsorához keresnek vendéglátóhelyet, akkor kevésbé nézik az étlap jobboldalát.
A negyedik főszempont az, hogy a választásban mekkora szerepe van annak, hogy mennyire kényezteti a vendégeit a vendéglő (desszertkínálat, az üdítőital választék, a bőséges adagok és a kényelmes székek, asztalok, árengedmények).
Az ötödik főszempont a „mentes” kínálat. A faktorban két egyedi szempont kapott nagy súlyt: a laktóz- és/vagy gluténmentes ételek, illetve a vegetáriánus kínálat. Ennek a főszempontnak válaszadók 16 százaléka körében van nagy jelentősége.
Végül a hatodik főszempont az italkínálat, aminek a legkisebb a szerepe a választásban.
Átlagosan 3250 forintot szánnak a gyakran étteremben ebédelők étkezésre (havonta többször)
A gyakran étteremben ebédelők sokkal kevesebbet szánnak ebédre, mint akik csak alkalmanként járnak étterembe, továbbá 4 százaléka a megkérdezetteknek azt mondta: „nem az ár számít’. A rendszeresen (azaz hetente többször) vendéglátóhelyen ebédelők átlagosan 3.250 forintot számolnak egy személyre ebédenként, míg az összes megkérdezett körében az átlag ebédköltés 4256 forint volt.
Azok szánják a legmagasabb összegeket egy vacsorára, akik hetente többször járnak vendéglátóhelyre vacsorázni, számukra az éttermi vacsora olyan rekreációs tevékenység, amit megengedhetnek maguknak, a költésre vonatkozó átlag 4851 forint volt.
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025 októberében kerül sor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziójára, amely a biztonsági szabványoknak való megfelelést fogja ellenőrizni.