A magyarok egy százaléka havonta „nyaral”

2019. 04. 24., 13:58

A felnőtt magyarok 56 százaléka sohasem, vagy csak több évente szokott belföldön nyaralni, pihenni, például egy hosszú hétvégét eltölteni valahol, viszont 1 százalékuk minden hónapban megengedheti magának a belföldi nyaralást – derül ki az Eventrend Global által megrendelt kutatásból.

A belföldi pihenés gyakorisága nem csak a szándékon múlik, hanem az anyagi helyzeten is, így természetesen eléggé szoros a kapcsolat a válaszadók háztartásainak becsült jövedelme és a nyaralási gyakoriság mutató között.

A legutóbbi belföldi nyaralás, pihenés időtartamára egyedül a válaszadók életkorának van hatása. Az egy hétnél hosszabb nyaralás a 60 évnél idősebbek körében gyakoribb az átlagosnál, a 4-5 napos pedig a 45-59 éves korcsoportban gyakori. A pár napos pihenés elsősorban a fiatalok, a 40 év alattiak körében népszerű.

A megkérdezettek 52 százaléka utazik a közvetlen családjával, 25 százalékuk csak a párjával és 22 százalék nagyobb társasággal és mindösszesen 1 százalékuk egyedül. A nagyobb társasággal való nyaralás lehetőséget teremt speciális szállások és erre a célcsoportra kifejlesztett szolgáltatások értékesítésére a jövőben.

A vendéglátóhelyen elfogyasztott ebéd, illetve vacsora gyakorisága meglehetősen szorosan korrelál egymással, azaz vannak gyakorta vendéglátóhelyre járók és vannak, akik ritkán vagy sohasem étkeznek vendéglőben.

Az étterem kiválasztásakor az elsődleges szempont a hely színvonalának általános jellegű megítélése. E szempontban az ételválasztéknak, a hely hangulatának, a kiszolgálás minőségének, a gasztronómiai színvonalnak és a kényelmes székeknek, asztaloknak van nagy súlya.

A második számú szempont a divat. Ebben az új hely kipróbálása, az internetes ajánlások és a specialitások – mint egyedi szempontok – számítanak.

A harmadik főszempont az árszint. Itt az árfekvésnek, a távolságnak, az árengedményeknek, akcióknak és a bőséges adagoknak van jelentős súlyuk. Amikor ünnepi és/vagy romantikus ebédhez/vacsorához keresnek vendéglátóhelyet, akkor kevésbé nézik az étlap jobboldalát.

A negyedik főszempont az, hogy a választásban mekkora szerepe van annak, hogy mennyire kényezteti a vendégeit a vendéglő (desszertkínálat, az üdítőital választék, a bőséges adagok és a kényelmes székek, asztalok, árengedmények).

Az ötödik főszempont a „mentes” kínálat. A faktorban két egyedi szempont kapott nagy súlyt: a laktóz- és/vagy gluténmentes ételek, illetve a vegetáriánus kínálat. Ennek a főszempontnak válaszadók 16 százaléka körében van nagy jelentősége.

Végül a hatodik főszempont az italkínálat, aminek a legkisebb a szerepe a választásban.

Átlagosan 3250 forintot szánnak a gyakran étteremben ebédelők étkezésre (havonta többször)

A gyakran étteremben ebédelők sokkal kevesebbet szánnak ebédre, mint akik csak alkalmanként járnak étterembe, továbbá 4 százaléka a megkérdezetteknek azt mondta: „nem az ár számít’. A rendszeresen (azaz hetente többször) vendéglátóhelyen ebédelők átlagosan 3.250 forintot számolnak egy személyre ebédenként, míg az összes megkérdezett körében az átlag ebédköltés 4256 forint volt.

Azok szánják a legmagasabb összegeket egy vacsorára, akik hetente többször járnak vendéglátóhelyre vacsorázni, számukra az éttermi vacsora olyan rekreációs tevékenység, amit megengedhetnek maguknak, a költésre vonatkozó átlag 4851 forint volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 17., 12:50
A NAV-nak a külföldi bankszámlák adatairól is van információja; az adóbevallás ellenőrzésekor, kiegészítésekor az ilyen számlákkal kapcsolatos, valamint a számlákra beérkező jövedelmeket is figyelembe kell venni – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
2025-05-16 16:25:00
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS