A legtöbb magyar Európán belüli úti célt választ idén

2022. 02. 18., 18:39

Honfitársaink 86 százaléka tervez idén utazást – derül ki a Kiwi.com reprezentatív felméréséből, amely a magyarok 2022-es utazási céljait, motivációit vizsgálta. A többség (59 százalék) ugyanannyi pénzt fordít idén utazásra, mint a koronavírusjárvány előtt, ennek ellenére az ár a második legmeghatározóbb szempont abban, hogy hová utazunk.

A vezető utazási technológiai vállalat, a cseh Kiwi.com arra volt kíváncsi, hogy a magyarok hogyan utaznak idén, mik a terveik, mi alapján választanak úti célt, és hogy milyen típusú utazásokat részesítenek előnyben.

A magyarok 86 százaléka tervez utazást idén: háromtizedük országhatáron belül marad, 57 százalékuk Európát fedezi fel, és akadnak olyanok is (13 százalék), akik másik kontinensre látogatnak.

A válaszadók többségének (59 százalék) ugyanannyi az utazásra szánt költségvetése, mint a világjárványt megelőzően, közel harmaduk kevesebb, míg kb. minden tizedik ember több pénzből tervezi meg a kikapcsolódását.

A kíváncsiság után az ár dönt

Az ár fontos szerepet tölt be, de azért még győznek a vágyak, amikor úti célt választunk – mutatják a Kiwi.com reprezentatív felmérésének adatai. Arra a kérdésre, hogy mi befolyásolja leginkább a döntésünket, hogy legközelebb hová utazunk, a legtöbben (tízből négyen) azt válaszolták, hogy olyan helyeket választanak, amelyeket szeretnének megnézni.

A fontossági sorban ezt követi a költségvetés, amelyet a válaszadók 22 százaléka jelölt meg. Összességében a koronavírusjárvány a válaszadók közel negyedének (24 százalék) van hatással a döntésére: 15 százalékuk kimondottan a COVID-helyzettől függően dönt, míg 9 százalék kizárólag az elérhető biztonságos úticélok között keresgél. Minden 10. válaszadót nem kimondottan a helyszín, hanem az utazás időpontja motiválja, így például a szünidőre, ünnepekre, hosszúhétvégékre fókuszál. Elenyésző arányban ugyan, de akadnak olyanok is, akiknek az időjárás a leginkább befolyásoló tényező a következő úti cél kiválasztásánál.

Utazni biztonságos

A többség biztonságosnak tartja az utazást, csak pusztán a válaszadók negyede aggódik a koronavírus miatt. Harmaduk egy hirtelen lezárástól tart leginkább, kb. minden negyedik embert foglalkoztatnak a váratlan pluszköltségek, az esetleges járattörlések pedig minden 20. válaszadónak okoznak fejtörést.

A férfiakat inkább motiválják a vágyaik

A kutatás rákérdezett arra is, hogy általánosságban mi a fontosabb: a kiválasztott úti cél vagy a költségvetés. Összességében itt is nyert a választott úti cél a költségektől függetlenül (52 százalék), de csak egy hajszálnyival előzte meg az árat (48 százalék). A férfiak 53 százaléka ragaszkodik az úti céljához az ártól függetlenül, a nők körében pedig fele-fele arányban oszlik meg a jobb ár és az érdeklődés. Generációkat tekintve az Y generációnál jelentősen elgörbül a mérleg nyelve a jobb ár felé: a 26 és 42 év közöttiek 56 százalékánál a jobb ár a dönti el, hogy hová utaznak, és csak 44 százalékuk megy ártól függetlenül az áhított úti céljára.

Egy észak-amerikai út a legtöbb magyar álma

És ha már álomutazások: a Kiwi.com rákérdezett arra is, hogyha bárhová mehetnének, és szeretnének is utazni, akkor a világ melyik távoli részét keresnék fel a magyarok. A listát magasan Észak-Amerika vezeti, az USA-ba és Kanadába utazna a válaszadók 38 százaléka, ezt követi Ausztrália és Új-Zéland (22 százalék), majd Ázsia (17 százalék). Közép-és Dél-Amerikába vágyik a megkérdezettek 12 százaléka, 6 százalék az arab világot keresné fel, és akadnak olyanok is (3 százalék), akik az Északi- vagy Déli-sarkot fedeznék fel.

Pihenés vagy kaland?

A pihenést, wellnesst részesíti előnyben a magyarok nagyobb része (57 százalék), kalandokat, felfedezéseket pedig a válaszadók 43 százaléka keres az utazásai során. Korosztályokat tekintve kiemelkednek a harmincasok: ebben a korosztályban pusztán a válaszadók 35 százaléka vágyik kalandra, amikor utazást tervez. Őket követik az ötvenesek (39 százalék), majd a negyvenesek (42 százalék), a harminc év alattiaknál pedig fordul a kocka: ők inkább a kalandokra vágynak, amikor utaznak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.