58 milliárd forintot költöttek a magyarok Horvátországban a nyári szezonban

2022. 12. 11., 16:25

2022. III. negyedévben a hozzánk érkező külföldiek 825 milliárd, a külföldre utazó magyarok 407 milliárd forintot költöttek utazásaik során – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A külföldiek 7,1 százalékkal több utazást tettek hazánkba 2022 III. negyedévében, mint az előző év azonos időszakában. Az utazások száma negyedével elmaradt a járvány előtti, 2019. III. negyedévi időszaktól. A magyarok külföldre irányuló utazásainak száma ötödével emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ám a 2019 azonos időszakihoz viszonyítva háromtizedével csökkent. A hozzánk érkező külföldiek 825 milliárd, a külföldre utazó magyarok 407 milliárd forintot költöttek utazásaik során.

A külföldről beutazók kiadásainak összege jelentősen emelkedett

2022 III. negyedévében a külföldiek 16,3 millió utazást tettek hazánkba, az előző év azonos időszakinál 7,1 százalékkal többet, a járvány által nem érintett 2019. III. negyedévihez mérten negyedével kevesebbet.

Az egynapos utazások száma (12,0 millió) az előző évhez képest nem változott. A látogatások 93 százaléka magánjellegű, 6,3 százaléka munkavégzési, közel 1,1 százaléka üzleti és üzletelési célú volt.

A külföldiek 4,3 millió többnapos utazást tettek Magyarországra, 33 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A több napra látogatók 85 százaléka magánjelleggel, 9,7 százalékuk üzleti és üzletelési céllal, 5,7 százalékuk munkavégzés miatt érkezett hazánkba.

A külföldi beutazók Magyarországon eltöltött ideje közel tizedével, 38,1 millió napra nőtt. A magánjellegű utakon belül a legtöbb időt a szabadidős céllal, valamint a rokon, barát vagy ismerős meglátogatására érkezők töltötték hazánkban. Az előbbi esetében közel harmadával nőtt, utóbbinál 13 százalékkal csökkent a tartózkodásra fordított idő. A több napra érkezők egy utazás alkalmával átlagosan 6,1 napot töltöttek Magyarországon, 0,9 nappal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.

A hazánkba látogató külföldiek 2022 III. negyedévében folyó áron 825 milliárd forintot költöttek, másfélszer annyit, mint egy évvel korábban, és közel ugyanannyit, mint 2019 III. negyedévében. A költések növekedésében szerepet játszhatott az infláció, valamint a forint leértékelődése. A hazai fizetőeszköz az euróval szemben 14, a dollárral szemben 33 százalékkal gyengült, az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egy napra érkezők kiadásainak összege (167,6 milliárd forint) 15, a több napra érkezőké (657,8 milliárd forint) 66 százalékkal emelkedett. A legtöbbet (138 milliárd forintot) a Németországból idelátogatók költötték: kiadásaik több mint kétharmadát szabadidő, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazásokra, további egytizedét üzleti és üzletelési célokra fordították. Az Ausztriából érkezők 135 milliárd forintot költöttek zömében magánjellegű utakhoz kapcsolódóan, közel kétszer annyit, mint az előző év azonos időszakában.

A magyarok többet költöttek külföldi utazásaik során, mint a járvány előtt

2022 III. negyedévében a magyar állampolgárok 5,5 millió alkalommal utaztak külföldre, 20 százalékkal többször, mint az egy évvel korábbi időszakban. [Az Ukrajnában dúló háború miatt az ukrán határszakaszon február végétől szünetel a kérdőíves felvétel, ezért a 2022. III. negyedévi becslés nem a teljes látogatóforgalomra vonatkozik (nem tartalmazza az ukrán határszakasz forgalmát).] A járvány előtti, 2019. III. negyedévhez képest 30 százalékkal kevesebb volt a külföldre tett utazások száma. Az egynapos utazások száma 8,2 százalékkal, a többnaposoké 41 százalékkal bővült. A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Horvátországba látogattak, az utazások hattizede ebbe a három országba irányult. A magyarok átlagosan 3,5 napot töltöttek utazásaik során külföldön, fél nappal többet, mint egy évvel korábban.

A külföldre utazó magyarok az egy évvel korábbinál folyó áron 80 százalékkal többet, 407 milliárd forintot költöttek, amely 18 százalékkal meghaladta a járvány előtti, 2019 azonos időszakit. Egy utazó napi átlagos költése 21 100 forintot tett ki, ez 30 százalékkal magasabb volt a 2021. III. negyedévinél. A megnövekedett utazásszám mellett a tartózkodási idő is jelentősen, 39 százalékkal nőtt. Mindez az átlagos árszínvonal-emelkedéssel együtt tekintélyes költésnövekedést eredményezett, amiben szerepet játszott a forint euróval szembeni leértékelődése is. A kiadások közül a nyári szezonban a legnagyobb összeget Horvátországban költötték el az utazók (58 milliárd forintot), de jelentősek voltak az Ausztriába és a Görögországba látogatók költései is (56 milliárd és 53 milliárd forint). (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.
2025-12-15 19:05:00
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS