37 milliárd forintot költöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken novemberben

2019. 01. 16., 09:17

2018. novemberben a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 1,6 százalékkal, a belföldi vendégek által eltöltötteké 5,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2018. novemberben az előző év azonos hónapjához képest a külföldi vendégek száma 4,8 százalékkal emelkedett, és megközelítette a 420 ezret. Az általuk eltöltött 990 ezer vendégéjszaka 1,6 százalékkal volt több. A vendégéjszakák száma a panziókban, a közösségi szálláshelyeken és a kempingekben emelkedett, a szállodákban stagnált, az üdülőházakban csökkent. A vendégéjszakák több mint kétharmadát a Budapest–Közép-Duna-vidék régióban töltötték a külföldiek, 2,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában.

A belföldi vendégek száma 8,2 százalékkal volt magasabb, és meghaladta a 460 ezret. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5,9 százalékkal nőtt, és több mint 990 ezer volt. A vendégéjszakák száma a közösségi szálláshelyek kivételével mindegyik szállástípusban nőtt. A belföldivendég-éjszakák mintegy nyolctizedét realizáló szállodákban 4,5 százalék volt a bővülés mértéke. A belföldi vendégek a Tisza-tó régió kivételével mindegyik turisztikai régióban több éjszakát töltöttek el. A bővülés mértéke Közép-Dunántúlon 20 százalékos volt.

A szállodák szobakihasználtsága 1,0 százalékponttal, 58,2 százalékra nőtt.

Az összes bruttó árbevétel folyó áron 7,1 százalékkal (37 milliárd forintra) nőtt, ezen belül a szállásdíjbevétel 6,8 százalékkal (20 milliárd forintra) emelkedett.

Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok 2,5 százalékkal többet, közel 1,4 milliárd forintot fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken.

2018. november 30-án 2688 kereskedelmi szálláshely több mint 79 ezer szobával és 220 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A szobák száma 2,5, a férőhelyek száma 2,1 százalékkal nőtt. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 12:15:56
Aktuális vállalkozói kérdések, rugalmas foglalkoztatási megoldások, VR-technológia és értékes üzleti kapcsolatok – sikeresen zajlott le a VOSZ vállalkozásfejlesztési workshopja, amely október 6-án került megrendezésre Budapesten, az Anker-házban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS