223 milliárd forintot költöttünk külföldön a II. negyedévben

2019. 09. 18., 14:01

2019 II. negyedévében a magyar állampolgárok 6,2 millió alkalommal, utaztak külföldre, ez 10 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az egynapos utazások száma 6,5, a többnaposoké 16 százalékkal nőtt. A városnézési utak száma jelentősen, 21 százalékkal növekedett, amihez számottevően hozzájárult a munkavégzési és a rokon-, barátlátogatási célú utazások számának dinamikus emelkedése is.

A magyarok utazásainak 61 százaléka egynapos út, ennek 75 százaléka magánjellegű, 25 százaléka üzleti út, munkavégzés volt.

A magyarok egynapos utazásainak:

  • 33 százaléka vásárlás,
  • 21 százaléka szabadidős,
  • 14 százaléka rokon, barát látogatás volt.

A legjelentősebben a rokon- és barátlátogatási, illetve a városnézési célú utak száma nőtt.

A legtöbben továbbra is Ausztriába és Szlovákiába utaztak, az idelátogatók száma 5,6, illetve 21 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Ausztriába sokkal többen tettek vásárlási célú utakat, mint egy évvel korábban, Szlovákiába pedig lényegesen többen utaztak rokon- vagy barátlátogatás céljából.

A magyarok 2,4 millió többnapos utazást tettek külföldön.

A többnapos utakon belül:

  • a szabadidős, szórakozási, egészség-megőrzési célú utak aránya 44 százalék,
  • a rokon- és barátlátogatásoké 30 százalék,
  • a munkavégzési célú utaké 12 százalék,
  • a konferenciáké, üzleti utaké 6,8 százalék volt.

A legtöbben Németországba, Romániába és Ausztriába utaztak, a többnapos utak 36 százaléka ebbe a három országba irányult. Németország volt a legkedveltebb úti cél, 26 százalékkal többen látogattak oda, mint az előző év azonos időszakában. A rangsorban második Romániába 20 százalékkal nőtt, míg Ausztriába 28 százalékkal csökkent a magyarok utazásainak száma.

2019. II. negyedévben átlagosan 3,1 napot töltöttek külföldön a magyarok, 0,3 nappal többet az egy évvel korábbinál. Az utazók külföldön töltött összes ideje szintén nőtt, elérte a 19,2 millió napot. Az egynapos és a többnapos utazók külföldön töltött ideje egyaránt növekedett.

A külföldre utazó magyarok folyó áron 1,1 százalékkal többet, 223 milliárd forintot költöttek. A legnagyobb összeget, 35 milliárd forintot a Németországba utazók költötték el. Jelentős volt még az Ausztriába és Olaszországba utazók összes kiadása is. Fejenként és naponta átlagosan 11 600 forintot költöttek a külföldre látogatók, kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb egy főre jutó napi 30 ezer forintnyi átlagos kiadás a konferencia, üzleti út célú utazásokhoz kapcsolódott.

A külföldre látogatók kiadásaik 33 százalékát élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására, 27 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 11 százalékát közlekedésre és üzemanyagra, 13 százalékát kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra fordították. Az üzemanyagra fordított kiadások aránya 2,1 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az egyéb árucikk vásárlására fordított összeg viszont 2,6 százalékponttal csökkent. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS