2024 után 2025-ben is rekordévet zárt a hazai turizmus

2024 után 2025-ben is rekordévet zárt a hazai turizmus
2026. 01. 12., 15:50

2025-ben megdőltek az előző évi rekordok, a vendégek száma meghaladta a 20 milliót – tájékoztatott Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke.

Guller Zoltán a turizmus 2025. évi előzetes eredményeit értékelő sajtótájékoztatón elmondta: a vendégszám növekedésének üteme az uniós átlag 2,5-szerese volt. A Liszt Ferenc Repülőtér elérte a 19 milliós utasszámot, ami az elmúlt 75 év legjobb eredménye.

2025-ben nagyjából fele-fele volt a belföldiek és külföldiek aránya. Budapesten a vendégek számának növekedésének üteme meghaladta a 13 százalékot: az előzetes adatok szerint több mint 7 millió külföldi és több mint egymillió magyar érkezett. Országosan a vendégéjszakák száma az előző évi 46,65 után 48,92 millió volt 2025-ben.

A „vidéki Magyarország” is jól teljesített, a turisztikai térségekbe 9 millió belföldi és csaknem 3,5 millió külföldi vendég érkezett 2025-ben.

A Balatonra 3,4 millió vendég érkezett, több mint 2,5 millió belföldi és közel 830 ezer külföldi, a balatoni szálláshelyek nagyjából 218 milliárd forint árbevételt értek el. A teljes vidéki vendégforgalom bő 20 százalékát a balatoni szálláshelyek adták.

A legfontosabb „küldő piacok” közül kiemelkedett a német, 13 százalékos növekedéssel, ezt a román, lengyel, olasz piac, valamint az Egyesült Királyság, Csehország, Ausztria, Szlovákia, Egyesült Államok és Spanyolország követte. Budapestre a legtöbben az Egyesült Királyságból érkeztek tavaly, majd a német, olasz, amerikai, spanyol, román, izraeli, lengyel és francia turisták követték.

A vidéki turizmus 9 millió hazai turistát szolgált ki 2025-ben, ami 2,5 százalékos növekedés, a vendégéjszakák száma alapján Siófok, Hévíz, Hajdúszoboszló, Balatonfüred és Bük volt a legforgalmasabb város.

Guller Zoltán emlékeztetett: továbbra is elérhetőek a turisztikai szolgáltatók számára a 2,5 százalékos fix kamattal elérhető start forgóeszköz és beruházási kölcsönök, ezeket a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpontnál (KTH) lehet igényelni. (MTI)

Fotó: MTI/Purger Tamás

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS