Egyre több zsarolóvírusos támadás éri az egyetemeket

2020. 09. 21., 10:45

A hekkerek újabban az egyetemeket veszik célba zsaroló-vírusokkal. Nem csak pénzt követelnek a titkosítás feloldásáért, hanem azzal is fenyegetőznek, hogy nyilvánosságra hozzák a hallgatók személyes adatait.

Mivel egyre több egyetemet ér zsarolóvírus-támadás, a brit National Cyber Security Centre (NCSC) arra szólítja fel az intézményeket, hogy erősítsék meg hálózataik védelmét – írja a Computerworld.

A kiberbűnözők augusztusban több egyetem ellen is akciót hajtottak végre. Egyes esetekben nem csak jelentős summát követeltek bitcoinban a titkosítás feloldásáért, de azt is kilátásba helyezték, hogy ha nem kapják meg a pénzt, közzé teszik a diákok személyes adatait.

Az NCSC a hatékony sebezhetőség-kezelést, a rendszeres frissítéseket, a kétfaktoros hitelesítéssel ellátott biztonságos RDP szolgáltatásokat, a hatásos vírusellenes szoftvereket és az adathalász levelek veszélyeire rámutató felvilágosítást ajánlja az intézmények figyelmébe.

A tanácsok általános érvényűek: az összes olyan szervezetnek érdemes megfogadnia azokat, amelyik nem akar súlyos károkat szenvedni egy zsarolóvírus-támadásban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS