Villamos biztonsági felülvizsgálat lakóingatlanok esetén: a legfontosabb tudnivalók

2021. 03. 16., 16:45

Egy 2020-ban született jogszabály-módosítás következtében immár a lakóingatlan adásvétele, illetve a bérbeadása esetén is kötelező az úgynevezett villamos biztonsági felülvizsgálat. Mit érdemes tudni a villamos biztonsági felülvizsgálatról? Hatással van-e az ingatlannal kapcsolatos szavatossági igényekre? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Mi a villamos biztonsági felülvizsgálat?

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet alapján elvégzendő villamos biztonsági felülvizsgálat egy szakképzettséget igénylő ellenőrzés. Célja annak kimutatása, hogy a villamos berendezések tekintetében teljesülnek-e a villamosenergia-hálózatra irányadó szabványok, műszaki előírások. A vizsgálat célja továbbá az áramütés elleni védelem, valamint a tűzvédelmi megfelelőség ellenőrzése. Tehát lényegében a villamoshálózat teljes körű ellenőrzéséről beszélünk, amelynek eredményét írásban kell összefoglalni.

A villamos biztonsági felülvizsgálat során vizsgálják az aktuális előírásoknak való megfelelést. A villamos berendezések minősítése szempontjából pedig a berendezés létesítésének időpontjában érvényes szabályok teljesülését ellenőrzik. Ezért előfordulhat például olyan minősítés is, hogy a villamos hálózat berendezései a létesítés időpontjában irányadó feltételeknek megfelelnek, de a felülvizsgálatkor érvényben lévő előírásoknak már nem.

Kötelező felülvizsgálat lakóingatlanok bérbeadása, tulajdonosváltása esetén

A vonatkozó rendelet kötelezővé teszi a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzését a lakóépületben lévő lakás bérbeadásakor és a tulajdonosváltáskor.

A rendelet szerint minden tulajdonosváltás esetén kötelező a felülvizsgálat. A jogszabály nem határozza meg, hogy mely eseteket ért a tulajdonosváltás alatt. Azonban nyilvánvalóan ide tartozik például:

  • a lakóingatlan eladása,
  • lakóingatlanok cseréje,
  • az ajándékozás, mivel a rendelet nem szűkíti a felülvizsgálat eseteit az ellenérték fejében történő tulajdonosváltásra.

A tulajdonosváltás különböző esetei között a rendelet nem tesz különbséget. Így szigorúan véve minden tulajdonosváltás esetén kötelező a felülvizsgálat. Tehát például lakóingatlan tartási szerződésben való átruházása vagy lakóingatlan apportja esetén is.

Szemben a tulajdonosváltással, a bérbeadás esetén pontosan fogalmaz a törvény. Ezért amíg a lakás bérbeadásakor kötelező a felülvizsgálat, addig ellenérték nélküli használatba adás esetén (pl. szívességi használat, haszonkölcsön) esetén nem kell felülvizsgálatot végeztetni.

Kinek az érdekeit védi a villamossági felülvizsgálat?

A villamos biztonsági felülvizsgálat nyilvánvalóan az ingatlannal kapcsolatos ügyletben résztvevő mindkét fél érdekeit szolgálja.

  • A vevő, bérlő számára a felülvizsgálat a lakhatás biztonságát szolgálja. Fontos, hogy tisztában legyen a villamos hálózat minőségével, esetleges hibáival, a javítás, felújítás szükségességével.
  • Az eladó, bérbeadó esetében is hasznos, ha tisztában van azzal, hogy a lakás villamos berendezései megfelelnek-e az előírásoknak. Így erről tájékoztatás tud adni a másik félnek, aminek a szavatosság tekintetében lehet jelentősége.

Mikor nem kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat?

Vannak olyan esetek, amikor nem kötelező a lakóingatlan villamos biztonsági felülvizsgálata. Ennek feltétele:

  • a lakásban fázisonként 32 ampernél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
  • 30 milliampernél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

Ennek eldöntésében érdemes szakember segítségét kérni, de a névleges áramerősség a mérőóra melletti kisfeszültségű megszakítón rendszerint feltüntetésre kerül.

A villamossági felülvizsgálat hatása a szerződéskötésre

Bár a jogszabály előírja a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzését, azonban a felülvizsgálat teljesítése, illetve eredményének a másik féllel való ismertetése nem érvényességi feltétele a lakóingatlanra vonatkozó szerződésnek. Érvényes adásvételi szerződés vagy bérleti szerződés köthető akkor is, ha a felülvizsgálatot nem végzik el, vagy annak eredményét nem közlik a vevővel/bérlővel. Az energetikai tanúsítvánnyal szemben, a rendelet azt sem írja elő, hogy a villamos biztonsági felülvizsgálat eredményét tartalmazó dokumentum azonosító számát a szerződésben a felek feltüntessék, illetve feltüntessék a dokumentum átadásának tényét.

Befolyásolja-e a felülvizsgálat a szavatosságot?

A felülvizsgálatnak az ingatlanra vonatkozó szavatossági igény esetén lehet komolyabb jelentősége. Ingatlan eladása, bérbeadása esetén az eladó/bérbeadó kellékszavatossági felelőssége alapvetően arra terjed ki, hogy

  • az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, és
  • megfeleljen a szerződésben vagy jogszabályban megállapított tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek.

Ebbe a körbe nyilvánvalóan beletartozik az ingatlan villamoshálózatának rendeltetésszerű használatra való alkalmassága, a jogszabályokban előírt műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelése.

Önmagában a felülvizsgálat elvégeztetése nem mentesít feltétlenül a szavatossági felelősség alól, ahogy a felülvizsgálat elmaradása sem teremt automatikusan megalapozott szavatossági igényt. A kellékszavatossági felelősség továbbra is attól függ, hogy az ingatlan, jelen esetben annak villamos hálózata rendeltetésszerű használatra alkalmas-e és megfelel-e a jogszabályban előírt minőségi követelményeknek. Használt ingatlanok esetén figyelembe kell venni azt is, hogy az eladó nem felel azokért a hibákért, amelyekre a vevőnek az ingatlan kora, állapota és használtsági foka alapján számítania kellett.

Amennyiben a villamossági felülvizsgálat elkészül és annak tartalma a vevő/bérlő számára a szerződéskötéskor ismert volt, akkor a felülvizsgálat eredményében rögzített hibákért az eladó nem tartozik szavatossággal. Ezek ugyanis nem tekinthetők rejtett hibának. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a felek között az ingatlannal kapcsolatban szavatossági jogvita alakul ki, akkor a felülvizsgálat eredménye önmagában nem perdöntő, és a felülvizsgálatban foglaltakkal szemben is van helye bizonyításnak.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS