Villamos biztonsági felülvizsgálat lakóingatlanok esetén: a legfontosabb tudnivalók

2021. 03. 16., 16:45

Egy 2020-ban született jogszabály-módosítás következtében immár a lakóingatlan adásvétele, illetve a bérbeadása esetén is kötelező az úgynevezett villamos biztonsági felülvizsgálat. Mit érdemes tudni a villamos biztonsági felülvizsgálatról? Hatással van-e az ingatlannal kapcsolatos szavatossági igényekre? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Mi a villamos biztonsági felülvizsgálat?

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet alapján elvégzendő villamos biztonsági felülvizsgálat egy szakképzettséget igénylő ellenőrzés. Célja annak kimutatása, hogy a villamos berendezések tekintetében teljesülnek-e a villamosenergia-hálózatra irányadó szabványok, műszaki előírások. A vizsgálat célja továbbá az áramütés elleni védelem, valamint a tűzvédelmi megfelelőség ellenőrzése. Tehát lényegében a villamoshálózat teljes körű ellenőrzéséről beszélünk, amelynek eredményét írásban kell összefoglalni.

A villamos biztonsági felülvizsgálat során vizsgálják az aktuális előírásoknak való megfelelést. A villamos berendezések minősítése szempontjából pedig a berendezés létesítésének időpontjában érvényes szabályok teljesülését ellenőrzik. Ezért előfordulhat például olyan minősítés is, hogy a villamos hálózat berendezései a létesítés időpontjában irányadó feltételeknek megfelelnek, de a felülvizsgálatkor érvényben lévő előírásoknak már nem.

Kötelező felülvizsgálat lakóingatlanok bérbeadása, tulajdonosváltása esetén

A vonatkozó rendelet kötelezővé teszi a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzését a lakóépületben lévő lakás bérbeadásakor és a tulajdonosváltáskor.

A rendelet szerint minden tulajdonosváltás esetén kötelező a felülvizsgálat. A jogszabály nem határozza meg, hogy mely eseteket ért a tulajdonosváltás alatt. Azonban nyilvánvalóan ide tartozik például:

  • a lakóingatlan eladása,
  • lakóingatlanok cseréje,
  • az ajándékozás, mivel a rendelet nem szűkíti a felülvizsgálat eseteit az ellenérték fejében történő tulajdonosváltásra.

A tulajdonosváltás különböző esetei között a rendelet nem tesz különbséget. Így szigorúan véve minden tulajdonosváltás esetén kötelező a felülvizsgálat. Tehát például lakóingatlan tartási szerződésben való átruházása vagy lakóingatlan apportja esetén is.

Szemben a tulajdonosváltással, a bérbeadás esetén pontosan fogalmaz a törvény. Ezért amíg a lakás bérbeadásakor kötelező a felülvizsgálat, addig ellenérték nélküli használatba adás esetén (pl. szívességi használat, haszonkölcsön) esetén nem kell felülvizsgálatot végeztetni.

Kinek az érdekeit védi a villamossági felülvizsgálat?

A villamos biztonsági felülvizsgálat nyilvánvalóan az ingatlannal kapcsolatos ügyletben résztvevő mindkét fél érdekeit szolgálja.

  • A vevő, bérlő számára a felülvizsgálat a lakhatás biztonságát szolgálja. Fontos, hogy tisztában legyen a villamos hálózat minőségével, esetleges hibáival, a javítás, felújítás szükségességével.
  • Az eladó, bérbeadó esetében is hasznos, ha tisztában van azzal, hogy a lakás villamos berendezései megfelelnek-e az előírásoknak. Így erről tájékoztatás tud adni a másik félnek, aminek a szavatosság tekintetében lehet jelentősége.

Mikor nem kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat?

Vannak olyan esetek, amikor nem kötelező a lakóingatlan villamos biztonsági felülvizsgálata. Ennek feltétele:

  • a lakásban fázisonként 32 ampernél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
  • 30 milliampernél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

Ennek eldöntésében érdemes szakember segítségét kérni, de a névleges áramerősség a mérőóra melletti kisfeszültségű megszakítón rendszerint feltüntetésre kerül.

A villamossági felülvizsgálat hatása a szerződéskötésre

Bár a jogszabály előírja a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzését, azonban a felülvizsgálat teljesítése, illetve eredményének a másik féllel való ismertetése nem érvényességi feltétele a lakóingatlanra vonatkozó szerződésnek. Érvényes adásvételi szerződés vagy bérleti szerződés köthető akkor is, ha a felülvizsgálatot nem végzik el, vagy annak eredményét nem közlik a vevővel/bérlővel. Az energetikai tanúsítvánnyal szemben, a rendelet azt sem írja elő, hogy a villamos biztonsági felülvizsgálat eredményét tartalmazó dokumentum azonosító számát a szerződésben a felek feltüntessék, illetve feltüntessék a dokumentum átadásának tényét.

Befolyásolja-e a felülvizsgálat a szavatosságot?

A felülvizsgálatnak az ingatlanra vonatkozó szavatossági igény esetén lehet komolyabb jelentősége. Ingatlan eladása, bérbeadása esetén az eladó/bérbeadó kellékszavatossági felelőssége alapvetően arra terjed ki, hogy

  • az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, és
  • megfeleljen a szerződésben vagy jogszabályban megállapított tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek.

Ebbe a körbe nyilvánvalóan beletartozik az ingatlan villamoshálózatának rendeltetésszerű használatra való alkalmassága, a jogszabályokban előírt műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelése.

Önmagában a felülvizsgálat elvégeztetése nem mentesít feltétlenül a szavatossági felelősség alól, ahogy a felülvizsgálat elmaradása sem teremt automatikusan megalapozott szavatossági igényt. A kellékszavatossági felelősség továbbra is attól függ, hogy az ingatlan, jelen esetben annak villamos hálózata rendeltetésszerű használatra alkalmas-e és megfelel-e a jogszabályban előírt minőségi követelményeknek. Használt ingatlanok esetén figyelembe kell venni azt is, hogy az eladó nem felel azokért a hibákért, amelyekre a vevőnek az ingatlan kora, állapota és használtsági foka alapján számítania kellett.

Amennyiben a villamossági felülvizsgálat elkészül és annak tartalma a vevő/bérlő számára a szerződéskötéskor ismert volt, akkor a felülvizsgálat eredményében rögzített hibákért az eladó nem tartozik szavatossággal. Ezek ugyanis nem tekinthetők rejtett hibának. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a felek között az ingatlannal kapcsolatban szavatossági jogvita alakul ki, akkor a felülvizsgálat eredménye önmagában nem perdöntő, és a felülvizsgálatban foglaltakkal szemben is van helye bizonyításnak.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS