Több mint négy hónappal a Cégkapu bevezetése után továbbra is rendszerszintű probléma, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által küldött értesítések nem mindig jutnak el közvetlenül a megfelelő személyhez. Egyes üzeneteket viszont az adatok kezelésére nem jogosult személyek kaphatnak meg.
A BDO Magyarország szerint a megoldás a problémára a kézbesítési szabályok teljes átgondolása lehet.
A Cégkaput használó adóalanyok jelentős része meghatalmazott szakértőket (könyvelők, bérszámfejtők) vesz igénybe az adóhivatallal történő kommunikáció lebonyolítására. A NAV pedig 2019. január 1-jétől meghatalmazotti eljárás esetén a kapcsolattartást a meghatalmazotti cégkapun keresztül bonyolítja le.
Ennek a protokollnak azonban az eddigi tapasztalatok szerint számos hátulütője van.
Több meghatalmazott esetén a NAV a legutóbbi keltezésű meghatalmazást veszi figyelembe. Ha egyes ügyekre több különböző meghatalmazottja van az adózó cégnek, úgy általános tapasztalat, hogy a legutoljára meghatalmazott kap minden üzenetet. Így például ha a könyvelő küldte be legutoljára a meghatalmazást, és másik cég felel a bérszámfejtést, akkor a bérszámfejtő cégre tartozó üzeneteket is a később meghatalmazott könyvelő kapja meg.
Az eljáráshoz kapcsolódó határidők a dokumentum megnyitásával automatikusan megkezdődnek, függetlenül attól, hogy azt valóban a jogosult tekintette-e meg. Számos olyan szervezet van a gyakorlatban, ahol a jelentős adatforgalom miatt a meghatalmazott cégkapu megbízottja minden üzenetet automatikusan megnyit.
Ám erre a meghatalmazó adózó a hatóság előtt nem hivatkozhat sok sikerrel és további kérdés, hogy a meghatalmazott mennyiben és hogyan tehető felelőssé azért, mert az ilyen üzenetekről az érintett adózót vagy a másik meghatalmazottat nem, vagy csak késve értesítette.
A megoldás az lehetne, ha az adózót érintő minden eseményről az adózó cégkapuja is – legalább másolatban – értesítést kapna. Ennél is kedvezőbb eredmény volna, ha a NAV a dokumentumot kizárólag az adózó cégkapuján helyezné el, és a meghatalmazott szervezetek alkalmazottaiitt ügykezelői jogot kapnának. Így a kommunikáció garantáltan egy csatornán zajlana, a kontroll pedig az adózó kezében lenne.
A meghatalmazott szervezetek ma nem tudják a NAV felületén ellenőrizni, hogy adott időben mely alkalmazottjuk pontosan mely ügyfelüknek a meghatalmazottja. Sőt, a meghatalmazás megváltoztatására, törlésére sem mindig jogosultak!
Ez két gyakori problémát is felvet.
Egyrészt amennyiben egy meghatalmazással rendelkező munkatárs kilép a meghatalmazott szervezetből, ez utóbbi nem tudja követni a meghatalmazás sorsát (ha más személy ugyanazon szervezettől nem rendelkezik élő meghatalmazással). Egyetlen lehetősége a meghatalmazás változtatására ilyenkor az, hogy a meghatalmazót kéri fel egy másik saját alkalmazottja meghatalmazására, aki aztán törölni tudja a régi jogosultságot.
Jelenleg a meghatalmazott szervezetnek nem is kell jóváhagynia a NAV felé jelentett meghatalmazást, sőt, arról korábban nem is kapott külön értesítést. (Viszonylag újkeletű, hogy utólag, a meghatalmazás feldolgozása után a meghatalmazott szervezet cégkapuja is kap értesítést.) Így akár a tudta nélkül is meghatalmazottá válhatott.
A javasolt megoldás ennél a problémánál a következő:
a meghatalmazás szükséges eleme legyen a meghatalmazott szervezet aláírása is, de legalább a meghatalmazott szervezet cégkapuja is kapjon értesítést a meghatalmazásról (ezt egyes új megbízások esetében a NAV már sikerrel alkalmazza is, arról azonban még nincs információ, hogy ez minden esetben megtörténik-e),
a meghatalmazott szervezet képviselője, cégkapu megbízottja pedig folyamatosan le tudja kérdezni az érvényes meghatalmazásainak listáját a NAV-tól, szükség esetén pedig tudjon intézkedni a visszavonásról is.
„A bevezetés óta eltelt négy és fél hónap során elegendő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy a Cégkapu rendszerének működése során fellépő kisebb-nagyobb hibák, zökkenők a jövőben kiküszöbölhetővé váljanak – mondta Kovács-Kormos Rita, a BDO Magyarország számviteli vezetője. – Ehhez a NAV bízvást számíthat az érintett szakcégek gyakorló munkatársainak tapasztalataira.”
A gazdálkodó szervezetek egyévnyi türelmi időt követően 2019. január elsejétől kizárólag a Cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a NAV-nál. A Cégkapu használatára kötelezett céges ügyfelek száma meghaladja a 460 ezret.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Döntő pillanathoz érkezett a paksi atomerőmű bővítése, a következő időszakban fel fog pörögni a munkálatok látványos része – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.