Valami változatlanul nem stimmel a Cégkapuval

2019. 05. 15., 14:45

Több mint négy hónappal a Cégkapu bevezetése után továbbra is rendszerszintű probléma, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által küldött értesítések nem mindig jutnak el közvetlenül a megfelelő személyhez. Egyes üzeneteket viszont az adatok kezelésére nem jogosult személyek kaphatnak meg.

A BDO Magyarország szerint a megoldás a problémára a kézbesítési szabályok teljes átgondolása lehet.

A Cégkaput használó adóalanyok jelentős része meghatalmazott szakértőket (könyvelők, bérszámfejtők) vesz igénybe az adóhivatallal történő kommunikáció lebonyolítására. A NAV pedig 2019. január 1-jétől meghatalmazotti eljárás esetén a kapcsolattartást a meghatalmazotti cégkapun keresztül bonyolítja le.

Ennek a protokollnak azonban az eddigi tapasztalatok szerint számos hátulütője van.

Több meghatalmazott esetén a NAV a legutóbbi keltezésű meghatalmazást veszi figyelembe. Ha egyes ügyekre több különböző meghatalmazottja van az adózó cégnek, úgy általános tapasztalat, hogy a legutoljára meghatalmazott kap minden üzenetet. Így például ha a könyvelő küldte be legutoljára a meghatalmazást, és másik cég felel a bérszámfejtést, akkor a bérszámfejtő cégre tartozó üzeneteket is a később meghatalmazott könyvelő kapja meg.

Az eljáráshoz kapcsolódó határidők a dokumentum megnyitásával automatikusan megkezdődnek, függetlenül attól, hogy azt valóban a jogosult tekintette-e meg. Számos olyan szervezet van a gyakorlatban, ahol a jelentős adatforgalom miatt a meghatalmazott cégkapu megbízottja minden üzenetet automatikusan megnyit.

Ám erre a meghatalmazó adózó a hatóság előtt nem hivatkozhat sok sikerrel és további kérdés, hogy a meghatalmazott mennyiben és hogyan tehető felelőssé azért, mert az ilyen üzenetekről az érintett adózót vagy a másik meghatalmazottat nem, vagy csak késve értesítette.

A megoldás az lehetne, ha az adózót érintő minden eseményről az adózó cégkapuja is – legalább másolatban – értesítést kapna. Ennél is kedvezőbb eredmény volna, ha a NAV a dokumentumot kizárólag az adózó cégkapuján helyezné el, és a meghatalmazott szervezetek alkalmazottaiitt ügykezelői jogot kapnának. Így a kommunikáció garantáltan egy csatornán zajlana, a kontroll pedig az adózó kezében lenne.

A meghatalmazott szervezetek ma nem tudják a NAV felületén ellenőrizni, hogy adott időben mely alkalmazottjuk pontosan mely ügyfelüknek a meghatalmazottja. Sőt, a meghatalmazás megváltoztatására, törlésére sem mindig jogosultak!

Ez két gyakori problémát is felvet.

Egyrészt amennyiben egy meghatalmazással rendelkező munkatárs kilép a meghatalmazott szervezetből, ez utóbbi nem tudja követni a meghatalmazás sorsát (ha más személy ugyanazon szervezettől nem rendelkezik élő meghatalmazással). Egyetlen lehetősége a meghatalmazás változtatására ilyenkor az, hogy a meghatalmazót kéri fel egy másik saját alkalmazottja meghatalmazására, aki aztán törölni tudja a régi jogosultságot.

Jelenleg a meghatalmazott szervezetnek nem is kell jóváhagynia a NAV felé jelentett meghatalmazást, sőt, arról korábban nem is kapott külön értesítést. (Viszonylag újkeletű, hogy utólag, a meghatalmazás feldolgozása után a meghatalmazott szervezet cégkapuja is kap értesítést.) Így akár a tudta nélkül is meghatalmazottá válhatott.

A javasolt megoldás ennél a problémánál a következő:

a meghatalmazás szükséges eleme legyen a meghatalmazott szervezet aláírása is, de legalább a meghatalmazott szervezet cégkapuja is kapjon értesítést a meghatalmazásról (ezt egyes új megbízások esetében a NAV már sikerrel alkalmazza is, arról azonban még nincs információ, hogy ez minden esetben megtörténik-e),

a meghatalmazott szervezet képviselője, cégkapu megbízottja pedig folyamatosan le tudja kérdezni az érvényes meghatalmazásainak listáját a NAV-tól, szükség esetén pedig tudjon intézkedni a visszavonásról is.

„A bevezetés óta eltelt négy és fél hónap során elegendő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy a Cégkapu rendszerének működése során fellépő kisebb-nagyobb hibák, zökkenők a jövőben kiküszöbölhetővé váljanak – mondta Kovács-Kormos Rita, a BDO Magyarország számviteli vezetője. Ehhez a NAV bízvást számíthat az érintett szakcégek gyakorló munkatársainak tapasztalataira.”

A gazdálkodó szervezetek egyévnyi türelmi időt követően 2019. január elsejétől kizárólag a Cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a NAV-nál. A Cégkapu használatára kötelezett céges ügyfelek száma meghaladja a 460 ezret.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 21., 08:55
Senki ne dőljön be az adathalászoknak, akik a NAV nevében küldenek csaló e-maileket – figyelmeztet az adóhivatal.
2026. 01. 21., 17:15
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma – amelynek tagjai a CBRE, a Colliers, a Cushman & Wakefield, az Eston International, az iO Partners és a Robertson Hungary – közzétette 2025 negyedik negyedévére vonatkozó irodapiaci összefoglalóját.
2026. 01. 20., 11:40
Az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére esett vissza a vezérigazgatók bevételnövekedéssel kapcsolatos várakozása, miközben a legtöbb vállalat azzal küzd, hogy a mesterséges intelligenciába tett befektetéseit kézzelfogható megtérüléssé alakítsa. A vállalatvezetők 42 százaléka attól tart, hogy lemarad a technológiai alkalmazkodás tempójában, miközben a vám- és kiberkockázatok is felerősödtek.
2026-01-20 17:10:00
A zenga.hu ingatlankereső adatai szerint Nógrádban és Békésben ez a keretösszeg egy jó állapotú családi házra is elegendő, míg Szegeden, Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron, egy jó minőségű, 45–50 négyzetméteres lakást lehet vásárolni 40 millió forintból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS